Közvetlen a forrás kőfala fölött, egy korhadt fában.

Röviden
15*10*50 cm-es geoláda korhadt fában, közvetlen a kőfal felett

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Kiépített parkolóban megállni a falu elején tudtok, itt :
 N 47° 43,902' E 18° 50,305' 400 m [GCSLF+parkoló], de ha továbbmentek lehet próbálkozni a faluban is, a kirányulók számától függő eredményességel.

A falu végén döntési ponthoz juttok. A
 N 47° 43,500' E 18° 50,643' 345 m [GCSLF+elágazás] ponttól két lehetőség nyílik:
1. a P jelzésen tovább, majd a PO jelzésnél letérés balra, majd a nyiladékba le, majd a túloldalt fel.
2. A P jelzést balra elhagyva, kb. 100 m múlva az aszfaltútból erdei út lesz. Erről a  N 47° 43,391' E 18° 50,777' 310 m [GCSLF+jobbra] pontban jobbra letérve egy jelzetlen ösvényen pár perc és a forráshoz értek.

A helyről

Szent László-forrás
A térkép Kálmán-kútként jelöli, a forrásra mégis Szent László-forrás van kiírva. Néhányan gyógyító energiákat tulajdonítanak a helynek. Kedves kis környék, ideális sütögetéshez, piknikezéshez, a forrás előtt található egy kis tavacska is. Pilisszentlélektől nem messze található, a (piros sáv) és a (sárga sáv) jelzés mellett.

Szent László
I. László vagy Szent László magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben.

Szent László-kultusz
A középkori László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést III. Béla adta meg, aki 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének. Károly Róbert és I. Lajos hódoló tisztelettel adóztak a lovagkirály emlékének. Nagy Lajos aranyforintja hátoldalára László képét verette, s ez a 15. század végéig kötelező hagyomány maradt a királyi pénzverdéknél. I. Lajos leányának, Mária királynőnek idejében László mellképe a felségpecséten az igazságos uralkodó szimbólumaként szerepelt. Luxemburgi Zsigmond király azért látogatott el Váradra, hogy megtekintse László sírját és ereklyéjét, majd kívánságának megfelelően halála után László mellé temették el. Ugyanis I. Lászlót előbb Somogyvárott temették el, később azonban - feltehetőleg 1106-ban, más források szerint 1113 után - a holttestét átvitték Nagyváradra, s ott helyezték örök nyugalomra. Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé lett. A 15. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek résztvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. Az eredeti herma a 15. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek.
A népét győzelemre segítő László kultusza tovább élt a későbbi korokban is. A nehéz háborús időkben a nép László királytól várt és remélt segedelmet; a magyar katonák László nevét kiáltozva rohantak a törökre. Testi és lelki képességei miatt a római katolikus egyház csodatévő harcos szentet is tisztel benne amellett, hogy a magyar történelem sikeres országépítő uralkodója volt, aki kemény kézzel szilárdította meg a legyengült államot, másrészt pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát és biztosította a független magyar állami létet. Minden időkre eszményképévé vált az erényekben dús és a tetteiben évszázadokra előre cselekedni tudó országvezetőnek.

Pilisszentlélek
A terület már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak.
IV. Béla 1263-ban a "Benedekvölgye" nevű erdős völgyet a pilisszentkereszti pálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Romjai ma is megvannak. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. Utóbb Károly Róbert, majd 1378-ban Nagy Lajos király a monostort gazdagon megajándékozta. A 15. században a helység Pilis vármegyéhez tartozott. A török világában, 1541-43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert.
A pálos rend feloszlatása után a vallásalap birtoka lett, és annak földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. 1790-ben a pálosokat a ferencrendiek váltották fel a lelkészkedésben. Ekkor már iskolája is volt a községnek.

Köszönöm Blue Mali-nek az ötletet!

Itt olvashatsz I. Szent Lászlólról (Forrás1)
Itt pedig Pilisszentlélekről (Forrás2)

Ládatörténet
2018.02.11. - A törött, vizes ládát Dr.Lada egyesületi dobozra cseréli.
2025.11.15. - A régóta beteg ládát szabályainkkal összhangban adoptálhatóvá teszem, remélve, hogy így hamarabb talál a javítást ás aktualizálást vállaló új gazdát. [Admin(Fazék)]
2025.11.19. - James adoptálta a ládát