1. N 47° 10,733' E 20° 10,566' jelszórészlet: Utasellátó egyik asztalán
2. N 47° 10,034' E 20° 10,846' jelszórészlet lámpaoszlopon
3. N 47° 10,132' E 20° 11,131' jelszórészlet lámpaoszlopon (pótjelszó ugyanitt térdmagasságban)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A megszűnt
Földön, vízen, levegőben láda megmentési lehetőségén gondolkodva született meg az ötlet, hogy a címben szereplő témát közlekedéstörténeti szemszögből kellene megközelíteni. Azért nem a régi ládát élesztettük újra, mert ennek a ládának teljesen más a tematikája. A ládanévben szereplő közegek mindig is meghatározóak voltak Szolnok város közlekedésében és életében.
Bár a város területe a paleotikum óta lakott, de az igazi fejlődést a középkor hozta el. Szolnok mindig is királyi birtok volt és a máramarosi sóbányákból származó árut a Tiszán, vízi úton, olcsón tudták Szolnokra szállítani, ahonnan szárazföldön továbbították szerte az országba. Az Aranybulla rendelkezésénél fogva, az ország két fő-sóraktárából az egyik Szolnokon helyezkedett el. A város fejlődésének új lendületet a Tisza szabályozása és a gőzhajózás megindulása adott. Az Osztrák-Magyar Monarchia korában a legjelentősebb szállítási eszköz a gőzhajó volt. 1847-ben - az országban másodikként - Szolnokot is elérte a vasút, újabb lehetőséget biztosítva a város fejlődéséhez. A vasút jelentőségét Szolnok életében az is bizonyítja, hogy a Város Napja is a vasúthoz kötődik.
A város közúti közlekedésének fontosságát a kelet-nyugati és észak-déli közlekedési tengelyek kereszteződése adja. Jelentős az átmenő forgalom, mely ma már jobbára, elkerülő utakon bonyolódik.
A levegő elemet két repülőtér képviseli a városban, a 200 hektáros sportrepülőtér és a katonai repülőtér.
A láda
1 pont: A földön (sínen)
N 47° 10,733' E 20° 10,566' 90 m [GCFVLU-1]
A szolnoki állomás
Felvételi épületében kialakított Vasúti Almáriumba invitállak benneteket először. A gyűjtemény Kondor Balázs vasúti magángyűjtő gyűjteményének része. (A gyűjtő 2018. március 15-én
kitüntetést kapott munkájáért.) A kiállítás legújabb eleme a forgalmi oktató helyiséget mutatja be.
A gyűjteményről bővebben
a blogSZOLNOK-on olvashattok, a vasútállomás épületéről pedig
itt és
itt. Készült egy hosszabb
videó is, ahol a gyűjtemény tulajdonosa mesél a kiállított tárgyakról. (Köszönet
Attibatinak, hogy felhívta rá a figyelmet!) Mivel az épületben nem jó a GPS vétel, így
a koordináta a gyűjtemény melletti bejáratra mutat.
A jelszó-részletet az
Utasellátó tevékenységét bemutató helyiség egyik asztalán található. Alaposan nézz szét! (1 karakter) (Köszönet Kondor Balázsnak, hogy lehetővé tette a jelszórészlet beépítését a kiállítás anyagába!)
Miután többen írtátok, hogy az Utasellátó zárva volt, szeretném felhívni a figyelmet, hogy az sosem lesz nyitva, mert nem egy vendéglátó egységről, hanem egy kiállítási helyről van szó. A jelszórészlet az ablakon keresztül remekül olvasható!
Sajnos az eredeti 2. pont megszűnt, mert a régi kilométerkövet eltávolították. Mementóul maradjon itt a leírása.
Egy érdekes közúti emlékre hívta fel a figyelmemet ez a cikk. Elmentünk és megkerestük a másodikként említett kilométerkövet, amit most nektek is megmutatok. A rajta szereplő 2 km a 32-es főútvonal régi kezdőpontjától való távolságot, a Mátyás Király út - Thököly út kereszteződését jelöli, míg az 1 km a jelenlegi kezdőponttól, a Nagy Imre krt. - József Attila utca kereszteződésétől mért távolságot jelzi. .
Amint találok egy megfelelően érdekes közúti közlekedési emléket Szolnokon, bedolgozom a ládába.
2. pont: A levegőben (Rep-Tár)
N 47° 10,034' E 20° 10,856' 86 m [GCFVLU-2]
Szolnokon az első nem hivatalos repülőgép építési és repülési kísérlet egy Székelyhidi nevű úr nevéhez fűződik 1904-ből, melyről a korabeli újságokban lehetett olvasni. Sajnos az ezzel kapcsolatos kutatásom anyaga egy költözködés során elveszett. Az első hivatalos repülés Kvasz András nevéhez fűződik, mely 1911-ben történt. Innen számoljuk a szolnoki repülés kezdetét. A katonai repülésnek állít emléket a 2016-ban átadott Rep-Tár. A főépülete egyébként Szolnok első vasútállomása (Indóház) volt. A szolnoki Repülőmúzeum korábban a katonai reptérhez kötődően üzemelt. Először a kapukon belül, majd a kiállítóhelyet a nyilvánosság számára is elérhetővé téve, a 442-es út mellé helyezték át, ahol a gyűjteményt ingyenesen lehetett látogatni. A kiállított repülőgépek nagyobb darabjai ma is ott várják sorsuk jobbra fordulását. (Arról a helyről a
In Memoriam Szolnoki Repülőmúzeum láda ad további információt.)
Visszatérve a Rep-Tárhoz, engedtessék meg egy személyes élmény. A ládához anyagot gyűjtve, megláttam azt a helikoptert, amin a fedélzeti rádiós pályafutásomat kezdtem, közvetlenül annak rendszerbe állítása után. Ez egy Mi-9 típusú (Mi-8VKP) helikopter, melynek fedélzetére egy hadosztály szintű légi vezetési pont van telepítve, a szárazföldi csapatok (harckocsik) műveleteinek irányítására. Talán nem szerénytelenség, ha elárulom, hogy a fedélzeti rádióberendezések kezelési utasításait én fordítottam le magyarra. A gép a múzeum számára is új szerzemény, még a honlapján sincs róla információ (a láda megjelenésének idején). A Tiszaparti sétányon elhelyezett interaktív táblák adatbázisában, mint rövidesen érkező kiállítási darab szerepel, bővebb információk onnan nyerhetők. A Rep-Tár
honlapja és egy
cikk róla.
A jelszórészlet egy lámpaoszlop parkoló felőli oldalán található. (6 karakter és egy orosz szó latin átírása.)
3. pont: A vízen (Tárház rakodó)
N 47° 10,133' E 20° 11,139' 96 m [GCFVLU-3]
Eredetileg hagyományos rejtés volt, de több ponton is próbálkozva, folyton eltűnt és már nem győztem pótolni. Virtuálissá lett, de a jelszórészletet tartalmazó táblákat kidöntötték. Ha a jelenlegi helyen is megrongálnák a jelszó részletet, ugyanezen a koordinátán keresgélj térdmagasságban!
A kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult a városban a vízi közlekedés sokkal jelentősebb volt, mint manapság. Gőzhajókon folyt a szállítás az igen élénk, fa-, búza- és szarvasmarha kereskedelem számára. Jelentős volt a személyforgalom is, sőt a II. világháború alatt a vasút nagy leterheltsége miatt a személyszállítás időnként csak a Tiszán történt, a partmenti települések vonatkozásában. A XX. században a közúthálózat fejlődése miatt a folyami szállítás elvesztette jelentőségét. Legtovább a gabonaszállítás tartotta magát. A Tárház mellett volt a teherkikötő. A vízi szállítás valamikor a '80-as évek elején szűnt meg emlékeim szerint. Ekkor még láttam rakodó uszályokat a Tiszán. A multi végpontja a vízi szállítás még meglévő mementóját kívánja megmutatni. Bővebb ismertető a Tárház és a rakodó romjairól
itt.
A jelszó (mely nem értelmes szó, ezért jelentésén ne gondolkodjatok), a pontok sorrendjében áll össze és a pontok begyűjtésére is ezt az útvonalat javasoljuk.
Jó keresgélést és olvasgatást kívánunk az előttetek álló 3,2 km-hez és kb. 1 órás sétához.
Parkolni a Vasútállomásnál lehet, sajnos fizetős. A másik parkolási lehetőség a Rep-Tár parkolója, ez ingyenes. Innen a többi pont párszáz méteres sétával elérhető, a Vasútállomás kb. másfél kilométerre van innen.
Ládaellenőrzések:
2022.07.24 A 2. ponton jelszóhordozó cserélve. A 3. ponton a kidöntött táblák helyett a jelszórészlet a lámpaoszlopra került.
2021.02.28 Többszöri, hagyományos láda telepítési kísérlet után, virtuálisra állítva.
2020.05.02 A végláda teteje vízmentesítve, a logbook szárazra cserélve.
2019.06.09 A multi 1H+2V összetételűre változott, mert az eredeti 2. pontról eltávolították a régi kilométerkövet.
2018.09.09 A sorozatos eltűnés miatt új helyen, új végládát telepítettünk.
2018.05.28 A végláda eltűnt, pótoltuk.
