A megadott koordinátákon egy nagy méretű, 27x15x5 cm-es ládát keressetek egy szikla gyomrában, talajszint alatt. Kérlek fokozottan figyeljetek a dobozra a visszarejtéskor és óvatosan közelítsétek meg a rejteket.
Megközelítés
Ajánlott kiindulási pont Mátrakeresztesen az Óvár Vendéglő melletti parkoló N 47° 54,278' E 19° 48,462' 389 m [GCLYVZ+parkoló]. Innen nagyjából 750 méteres sétával érhető el a rejtek a piros+ és a piros háromszög jelzéseket követve. A parkolóból indulva először a Kövecses-patak hídján, majd egy keskenyebb pallón szükséges átkelnünk.
Sziklakapu és Felső-vízesés
A kevésbé ismert, ám annál látványosabb Nyugati-Mátra csodaszép helyszínét szeretném a geoládával megmutatni.
Ajánlom, hogy útban a rejtek felé tegyünk kitérőt az Alsó-vízeséshez N 47° 54,316' E 19° 48,193' 386 m [GCLYVZ+látnivaló] és az annak közvetlen közelében található Vidróczki-barlanghoz a piros barlang jelzést követve. A barlang nevét Vidróczki Márton híres mátrai betyárról kapta, a helyi legendák szerint ugyanis egykor az ő búvóhelye lehetett. A vulkanikus eredetű, viszonylag kisméretű hólyagbarlang közelében megkereshetjük GCVIDR ládát.
A piros háromszög útra letérve a patakot követve hamarosan elérünk a Felső-vízesés andezit tereplépcsőjéhez. Balra a láthatjuk a Lyukas-kő, vagy más néven Sziklakapu formációt. A fölénk magasodó andezitbreccsa tömböt látványosan kilyukasztotta az erózió, mára azonban a vízfolyás útja megváltozott.
A mátrai vízfolyások átlagosan sok vizet vezetnek, de a vízzáró kőzetfelszínen igen nagy vízhozam ingadozásúak. Csapadékos időben hamar megáradnak, szárazságban csaknem kiszáradnak. Érdemes emiatt a látogatás időpontját bölcsen kiválasztani, ugyanis nyáron a vízesések szinte teljesen kiapadnak, télen a jégfátyolba zárt borostyánokat csodálhatjuk meg, olvadáskor viszont a lezúduló víztömeg miatt lehet gyönyörű látványban részünk.
Mátrakeresztes
Pásztóhoz tartozó település a Kövecses-patak völgyében. Eredeti neve Alsóhuta volt, melyet 1937-ben változtattak meg. Mai nevét a helység fölött magasodó Keresztes-bércről, illetve Keresztes-hegyről (599) kapta. A faluban háziipari tevékenység alakult ki a környező erdők keményfájának feldolgozására. Volt olyan időszak, amikor az egész országot Mátrakeresztesről látták el a minden konyhában nélkülözhetetlen termékkel, a fakanállal. Erre járva majd minden ház előtt láthatjuk a száradni kitett húsvágódeszkákat és a különböző méretű, formájú fakanalakat. Generációról generációra öröklődik a mesterség, a családokon belül is jól elkülönülnek az egyes munkafázisok. Vannak, akik ma is kézzel végzik az összes műveletet, míg mások maguk szerkesztette szerszámokon készítik az ország különböző részeibe eljutó fatermékeket.
2005. április 18-án hatalmas felhőszakadás zúdult Mátrakeresztesre, az itt élő emberek egész életének munkája vált percek alatt semmivé, hiszen a víz nem csupán a lakóházat vitte el, hanem szinte minden esetben az ugyanazon a helyen lévő műhelyt, használhatatlanná téve az eszközöket, gépeket is. A patak áradása elsodorta a parkoló melletti hidat, alámosta az utat, elszakította az ivóvízvezetéket és tíznél több lakóépületben okozott kárt. A helyreállítás során a meder falát gabionos technológiával készítették el.
A láda rejtésére az I. GeoVándor Túrasorozat mátrai túrája alatt került sor.
Egy családi kirándulás keretében megtaláltuk a vízeséstől nem messze a domboldalon. A táj nagyon szép, a terep könnyű. A rejtés rendben van. Mire hazaértünk a kódot elvesztettük. A képek alapján látszik, hogy ott jártunk. Kérnék az elfogadást. Köszönjük!
N 47° 54,278' E 19° 48,462' 389 m [GCLYVZ+parkoló]
és a piros háromszög 
jelzéseket követve. A parkolóból indulva először a Kövecses-patak hídján, majd egy keskenyebb pallón szükséges átkelnünk.
N 47° 54,316' E 19° 48,193' 386 m [GCLYVZ+látnivaló]
jelzést követve. A barlang nevét Vidróczki Márton híres mátrai betyárról kapta, a helyi legendák szerint ugyanis egykor az ő búvóhelye lehetett. A vulkanikus eredetű, viszonylag kisméretű hólyagbarlang közelében megkereshetjük 
