A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források és Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
Autóval az M3 autópályán Aszódig, majd Kartal, Verseg, Héhalom, Dengeleg és Szirák érintésével lehet Bért elérni.
Parkolni itt érdemes: N 47° 52,423' E 19° 30,045' [GCSF01+parkolo] Innen a láda 600m. Tömegközlekedéssel naponta 3 Volán busz megy Bérre a Stadion buszpályaudvarról, de ha hajlandó vagy átszállni, több variáció is lehetséges. A béri buszmegállótól a forrás 800 méter sétával elérhető.
A láda
15 cm x 10 cm x 5 cm konyhai doboz a virágospusztai erdőben, a forrástól 30 méterre, 1.8m magasan várja, hogy felfedezzétek. Mivel a forrás környéke kicsit mocsaras, esős, havas vagy jeges időben jó tapadású és vízhatlan bakancs ajánlott.
A láda eltűnése esetén pótjelszó a patakon átívelő kis híd korlátján N 47° 52,410' E 19° 30,350' 236 m [GCSF01+pótjelszó] található.
A virágospusztai Mária-forrás története
Évszázadok óta a virágospusztai Mária-forrás halkan, minden különösebb díszítés nélkül csordogált a Bér-patakot tápláló egyik oldalpatak forrásaként. Akkoriban talán egyetlen haszna az volt, hogy a Bér falu határában található malom tavait táplálta. De egy pár éve a helyi viszonyok változása és a Mária zarándokút közelsége arra buzdította a helyieket, hogy elfoglalják, szépen kiépítsék és ezáltal a helyi Mária-kultusz részévé tegyék. Sajnos hozama még esős időben sem túl sok, de mind kirándulásra, mind zarándoklásra nagyon alkalmas és kellemes úticél. Akiket érdekelnek a Mária kultusz más látnivalói is, az megkeresheti Bér falu Mária-kertjét az iskola mögött.
A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térség változatos topográfiája sokféle típusú kőzetet alakított ki. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.
A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.
A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Köszi a rejtést! Megtaláltuk! Sajnos a forrásból csak apró cseppek szivárogtak. A forrás maga szép, a környezet egy picit leharcolt. A láda és a pótjelszó is rendben a helyén.
Kellemes, deres hangulatú séta a ködben. :)
Az idén szerettem volna eljutni a 300 találatig, és ezzel a találattal a jelek szerint sikerült is. :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Nagyon jó kis út volt, egy őz felriadva nagy zajt csapott, aztán ettől mi is frászt kaptunk... Szuper volt szépen felújított forrás és a vize is kiváló. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (282 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 52,410' E 19° 30,350' 236 m [GCSF01+pótjelszó]
N 47° 52,423' E 19° 30,045' [GCSF01+parkolo]
