WAP ON
Csákvár felett,
GCHRST-1: (N47 23.870 E18 26.325) fa és nagy szikla között, talajszinten 120 milliliteres (kb. 7*7*5 cm külső méret) geoláda,
GCHRST-2: (N47 23.763 E18 26.561) nagy kőtömb tövében kb. félliteres (12*12*7 cm külső méret) geoláda.
Figyelem! A terület a Vértesi Tájvédelmi Körzet része. Ne térj le az utakról! A ládák egy-három lépésnyi távolságban vannak a tanösvénytől.
WAP OFF

Bevezetés
A Csákvár feletti felszabdalt dolomitplató érdekes tanösvénynek ad otthont: ennek végigjárására hívlak ezzel a rejtéssel.

Megközelítés
A tanösvény kijelölt kezdő- és végpontja a Csákvárt Gánttal összekötő út mellett, a Vízmű melletti ún. Sóderes parkolónál  N 47° 23,245' E 18° 26,358' [GCHRST+PARKOLO] van. Innen balra, NYÉNY-felé indulva kezdjük meg a tanösvény bejárását, végig a Zöld falevél jelzést követve.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Androidos alkalmazással segíti az érdeklődőket.
 N 47° 23,870' E 18° 26,325' 326 m [GCHRST-1]
 N 47° 23,763' E 18° 26,561' 266 m [GCHRST-2]

Vértes
A Vértes a Dunántúli-középhegység középső, 314 km2 területet elfoglaló alacsony része a Bakony és a Gerecse között, a Velencei-hegységtől északra. Fő alkotó kőzete a dolomit, jellegzetes, meredek lejtőkkel határolt, mély árkokkal szabdalt, 300-400 méteres tengerszint feletti magasságban tetőző platókkal. Ritkás erdők, puszták, rétek foglalják el a területet. A környező síkság és a hegység találkozásánál a változatos domborzati viszonyok és klímahatások változatos, gazdag élővilágot eredményeznek: a hegyoldalak déli peremén szubmediterrán klímaviszonyok közepette sziklagyepek, karsztbokorerdők díszlenek, a völgyek északi oldalán alhavasi jellegű növényritkaságok bújnak meg.

Haraszt-hegyi tanösvény
A Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán a következőket találjuk a tanösvényről:
"A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel.
Így például utunk során láthatunk ősszel tűzvörösre színeződő cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt, szárazságkedvelő molyhos tölgyet. Megismerhetjük a dolomit kőzet sajátosságát, az ún, "dolomitjelenséget". A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig megtalálhatjuk a dolomit alapkőzetén virító, illatos Szent István király szegfűt és a magyar gurgolyát is.
A Kőlik-völgyi sziklahasadékok, üregek denevéreknek és egy énekesmadarunknak, a hollónak is biztosítanak élőhelyet. A tanösvényhez készült vezető füzet 7 állomáson keresztül mutatja be részletesen e csodálatos területet. A túra hossza 3500 m, mely 3 óra alatt járható be."

Ládatörténet
2022.05.16 11:35 Pogánypeti játékostársam elhozta a helyszínről a szétázott, teljesen betelt logbookot, hogy majd archiválhassam és vadi újat helyezett ki helyette. Köszönöm szépen a példamutató gondoskodást!
2022.02.27 08:32 Hektor tegnap esti emailje alapján módosítottam a láda adatait az oldalon.
2022.01.30 10:45 Hektor játékostársunk az első pont közelében szabadon heverő dobozkát egy közeli alkalmas helyre rejtette el.
2020.04.09 A második pontról a múlt héten eltűnt geoládát nbokan játékostársam pótolta. Nagyon köszönöm a segítséget - példamutató hozzáállás.
2018.03.10 17:21 54 társával együtt a láda megjelenik.
2018.02.19 A moderátorok többsége (+8/-2) támogatja a geoláda megjelenését.
2018.02.17 A moderátori visszajelzések alapján átdolgozott tervet ismét benyújtom.
2018.02.15 Előzetes tervként nyújtom be moderációra.
2018.02.14 12:20 Kihelyezem a geoládát.

Forrás
Wikipédia: a hegység
A tanösvényről a DINPI honlapján
Köszönöm Klébert Antal úr (DINPI) segítségét.

Sikeres kincskeresést!