Röviden
4-füles geoláda egy öreg fa talajszinti üregében, a kúttól DK irányban.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Az autót a Temető utcában parkolhatjátok le, a temető mellett, innen kb. 150 méter séta a forrás.  N 47° 29,495' E 19° 35,272' 175 m [GCGDF3+GCGDF3 parkoló]

A helyről

A forrásról
Kóka legrégibb ivóvízellátó helye már a törökkorban is használt Bereg-kút volt, mely a Szent Margit kápolna lábánál a Füszögi-völgyben található. A Szent Ferenc-rendiek kolostorának kútja volt. Valószínűsíthető, hogy a kolostort a törökök lefoglalták, bizonyíték rá, hogy a kút első tisztításakor török szablyák, kovás puskák kerültek elő. A forrás hűs vize egy ágyúcsövön át tör a szabadba.

Kossuth Lajos is ivott a vizéből
Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. A Kossuth-korsó az 1998-ban megnyílt falumúzeum legféltettebb kincse. Az 1889-ben alakult kókai tűzoltó egyesület Eördög Kálmán főjegyző, parancsnok vezetésével az egyetlen egyenruhás, szervezett formában kiálló résztvevője volt Kossuth temetésének. Az alapító parancsnok emlékét fekete márványtábla is őrzi, s a temetésen viselt fejfedője ma a kókai tűzoltók vitrinjében látható.

Kóka
Kóka magyar eredetű szó. Czuczor Gergely és Fogarasi János szótárában is szerepel, jelentése lehet: egy kis darab fa, vagy a Czuczor szótár alapján lehet: "Szőlőnek kacsa, fogódzó görbe szára". A székelyek egy része a mai napig használja a szót, beszélnek bükkfakókáról, nyírfakókáról, stb..

Kóka Árpád-kori település. Kóka már az Árpád fejedelem vezette magyarság betelepülése is lakott volt, erről tanúskodnak a régészeti leletek, hiszen a település határában számos avar kori lelet bukkant fel, ami azt bizonyítja, hogy ezen a területen már a VI-IX. században avarok (másképpen várkunok, varhunok, hunok) éltek, akiknek utódai megérhették Árpád fejedelemmel fémjelzett időket. A frankok ugyanis nem tudták elfoglalni a Dunától keletre eső területeket. Ha nincs is írásos adat a XIII. századig a településről, a régészeti leletek azonban arról beszélnek, hogy a települést addig is lakták. Az első írásos adatot (1254) megelőzően Kókát a királyi kovácsok lakták, vagyis lakói a nemességgel azonos státust élveztek, hasonlóan, a királyi solymárok, királyi szakácsok, királyi ardók (erdészek, vadászok) kiváltságos rétegéhez.
Nevét az oklevelek 1254-ben, a tatárjárás után említették először Kouka néven, mikor IV. Béla királytól a Kókával határos Kovácsi földet Kókai Egyed kapta meg adományként.

A rejtés
A szokásos 4-fülű doboz a kúttól nem messze. Öreg fa talajszinti ürege rejti a dobozt. Ha nem várt módon a láda eltűnne, a jelszót tartalmazó gravírozott lapocska a 2. kis híd keleti oldalán, alul, a járófelület takarásában.
KÉRLEK GONDOSAN REJTSD VISSZA!

Források
Kóka Wikipédia
koka.asp.lgov.hu
tapiokultura.hu

Ládatörténet

2021.04.06. Szerencsére nem tűnt el a láda, de a helyi fiatalok nagy örömmel írogattak a füzetbe. A jelszó és a rejtek változott.
2020.12.27. A régi sérült ládákat megtaláltam, begyűjtöttem, új ládát telepítettem, jelszó változott (Köszönöm sokoto5 eddigi gondosodását.)
2020.12.03. A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]