Elhelyezés időpontja: 2017.12.14 00:00
Megjelenés időpontja: 2018.07.06 10:58
Utolsó lényeges változás: 2018.09.19 19:08
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: sokoto5
Felhasználó: sokoto5 Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 400 m
Megtalálások száma: 158 + 2 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.4 megtalálás hetente
Röviden
15*10*10 cm-es geoláda borostyános fa elágazásában, talajszinten, az úttól kb. 1,5 méternyire.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
A kocsit a Beregkúti utcában parkolhatjátok le, innen kb. 400 méter séta a forrás.
A helyről
A forrásról
Kóka legrégibb ivóvízellátó helye már a törökkorban is használt Bereg-kút volt, mely a Szent Margit kápolna lábánál a Füszögi-völgyben található. A Szent Ferenc-rendiek kolostorának kútja volt. Valószínűsíthető, hogy a kolostort a törökök lefoglalták, bizonyíték rá, hogy a kút első tisztításakor török szablyák, kovás puskák kerültek elő. A forrás hűs vize egy ágyúcsövön át tör a szabadba.
Kossuth Lajos is ivott a vizéből
Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. A Kossuth-korsó az 1998-ban megnyílt falumúzeum legféltettebb kincse. Az 1889-ben alakult kókai tűzoltó egyesület Eördög Kálmán főjegyző, parancsnok vezetésével az egyetlen egyenruhás, szervezett formában kiálló résztvevője volt Kossuth temetésének. Az alapító parancsnok emlékét fekete márványtábla is őrzi, s a temetésen viselt fejfedője ma a kókai tűzoltók vitrinjében látható.
Kóka
Kóka magyar eredetű szó. Czuczor Gergely és Fogarasi János szótárában is szerepel, jelentése lehet: egy kis darab fa, vagy a Czuczor szótár alapján lehet: "Szőlőnek kacsa, fogódzó görbe szára". A székelyek egy része a mai napig használja a szót, beszélnek bükkfakókáról, nyírfakókáról, stb..
Kóka Árpád-kori település. Kóka már az Árpád fejedelem vezette magyarság betelepülése is lakott volt, erről tanúskodnak a régészeti leletek, hiszen a település határában számos avar kori lelet bukkant fel, ami azt bizonyítja, hogy ezen a területen már a VI-IX. században avarok (másképpen várkunok, varhunok, hunok) éltek, akiknek utódai megérhették Árpád fejedelemmel fémjelzett időket. A frankok ugyanis nem tudták elfoglalni a Dunától keletre eső területeket. Ha nincs is írásos adat a XIII. századig a településről, a régészeti leletek azonban arról beszélnek, hogy a települést addig is lakták. Az első írásos adatot (1254) megelőzően Kókát a királyi kovácsok lakták, vagyis lakói a nemességgel azonos státust élveztek, hasonlóan, a királyi solymárok, királyi szakácsok, királyi ardók (erdészek, vadászok) kiváltságos rétegéhez.
Nevét az oklevelek 1254-ben, a tatárjárás után említették először Kouka néven, mikor IV. Béla királytól a Kókával határos Kovácsi földet Kókai Egyed kapta meg adományként.
A doboz könnyen meglett, de heves harcot vívtunk a szúnyogok ellen. Csak a temetőnél láttunk embereket, a környék csendes volt. A logfüzet, a gondos csomagolás ellenére (vagy pont amiatt) vizes, penészes, a jelszó több helyen is jól olvasható... még. Köszönjük a rejtést!
Megvan. A láda beázott, a logfüzet is vizes. A jelszót tartalmazó fedőlap külön, 2 darabban a dobizban van, de erősen cserére szorul.
A hely egyébkent gyönyörű, érdemes volt erre kerülni. Szúnyogok ezerrel!!
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.1.17]
Leglelkesebb túratársammal közös kerékpározás közben megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Tamás [Geoládák v3.4.1]
Tura - Boldog - Pusztamonostor - Szentlőrinckáta - Szentmártonkáta - Kóka - Dány - Zsámbok - Vácszentlászló - Tura kör közben megálltunk ennél a ládánál is.
Az ilyesmit szeretem. Erre szokás mondani, hogy ha nem lenne itt láda, nem is keresnénk fel. Pedig megérte.
A ládában volt egy kis pára. Amennyire tudtuk kitörölgettük.
