Röviden:
Virtuális jelszóhordozó egy fa objektumon 20 cm-re a talajtól található.

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források és Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Megközelítés

Kálló északról Vanyarc felől, délkelet felől Versegről közelíthető meg. A forrás a község északi határán fekszik, parkolni közvetlenül mellette lehet.

A helyről

A forrásról
Kedves kis forrás, pont az "elköszönőtáblával" egy vonalban. Vize iható. A forrás jól karbantartott, Kálló polgármesteri hivatala foglalta, és tartja karban. Vize néhány méter megtétele után a Céklás-völgyi-patakba torkollik. Találhatóak itt padok, egy filagória, és egy gémeskút is. A forrástól szép látkép nyílik a Gödöllői dombság lankáira, völgyeire.

Kálló
Kálló (Pisk-) Árpád-kori település. Nevét 1246-ban említette először oklevél Pithcalo alakban írva és már ekkor egyházas hely volt.
Kálló település a váci püspök birtoka volt. 1242-ben délnyugaton határos volt Dengeleg régi területének, a mai Erdőtarcsa helyén fekvő részeivel. A török időkben, 1562-1563-ban Khalil török tiszt hűbérbirtoka volt, akinek halála után, 1565-ben Jusszuf zászlótartó kapta. 1633-1634-ben a váci nahije községei között sorolták fel, hat adóköteles házzal. 1715-ben 12 magyar, 1720-ban 23 magyar és három tót háztartást vettek itt fel. 1848-ig a váci püspökség birtoka volt, de 1826-ban a báró Podmaniczky és a gróf Teleki családok is birtokosai voltak, a 20. század elején pedig a váci püspöknek és gróf Wilczek Frigyesnének volt itt nagyobb birtoka. 1849-ben nagy kolerajárvány pusztított a településen, melynek 151-en estek áldozatul, majd 1866-ban ismét terjedt a járvány, ekkor 134 halálos áldozata volt.

A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térség változatos topográfiája sokféle típusú kőzetet alakított ki. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.

A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.

A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.

Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.

Források
Kálló
WIKI
Földtan
Éghajlat
21 forrás a Cserhátban

Ládatörténet
2022.04.12 A rendszeres ládaeltűnések miatt a láda virtuálisra lett állítva.
2021.08.24 Az 5 hónapja kihelyezett hagyományos láda egy megtalálás után megint eltűnt. Azóta a pótjelszóval logolt mindenki, de ma megint kihelyeztem egy kis ládát, hasonló rejtés, mint a múltkori csak az út másik oldalán. Reménykedjünk, hogy ez egy kicsit hosszabb életű lesz!
2021.03.23 Mind a láda, mind a rejtek eltűnt. Új helyre kihelyeztem egy új ládát és most már kereshető. A pótjelszó is javítva lett.
2018.10.08 A forrást beillesztettem a Cserhát forrásai (10+1) ládasorozatba és megint hagyományossá vált egy új láda kihelyezésével. A sorozat megjelenésétől az új láda kereshető és a virtuális jelszóhordozó pótjelszóvá vált.
A ládát 2018.07.22-én adoptáltam és 2018.07.30-án átmenetileg virtuálissá alakítottam amíg egy új láda elhelyezésre nem kerül egy biztonságosabb helyen. Mától megint kereshető.'