Röviden
Két pontos multi geoláda. Jelszórészletek sorrendben írva:
1. N 48° 9,920' E 19° 51,771' 445m A forrástól 30 méterre, a közeli turistaúttól 8 méterre, fa tövében 9cm x 5cm henger, kövekkel takarva. Tartalma: csak a jelszó.
2. N 48° 9,738' E 19° 51,439' 455m A forrástól 25 méterre, nagy fán 1.8m magasan 15cm x 10cm x 5cm konyhai doboz.
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Somoskő közepén van egy nagy parkoló, ott lehet hagyni a járgányt.
N 48° 10,060' E 19° 51,450' [GCLOPE+parkoló]
Tömegközlekedéssel Salgótarjánig kell vagy vonattal vagy busszal utazni ahonnan közvetlen helyi buszok mennek Somoskőig. Minden információ
ezen a linken található.
A javasolt parkolótól, ami egyben a helyi busz végállomása is, a zöld
jelzésen induljatok D/DK irányba, ki a faluból míg el nem értek ide
N 48° 9,996' E 19° 51,466' [GCLOPE+kereszteződés]. Itt az út három felé válik (a középsőn megy a felsővezeték). Ezekből válasszátok a baloldali ösvényt, amely egy rövid emelkedő után belefut a sárga kerékpár út
plusz zöld kereszt
jelzésbe. Itt is balra kell fordulni, és ezután már csak pár száz méter az első forrásig.
Innen visszafelé indultok a második forráshoz, megint a zöld
jelen majd a piros
jelzés visz el a második forrásig.
A láda
1. pont:
N 48° 9,920' E 19° 51,771' 445 m [GCLOPE-1] A védett terület szabályai miatt nem rejthettem mélyebbre az erdőben, így kérek mindenkit, hogy óvatosan logoljon és még óvatosabban rejtse vissza ha vannak turisták a forrás körül.
2. pont:
N 48° 9,738' E 19° 51,439' 455 m [GCLOPE-2]
A Losonczy Anna-forrás
A Losonczy Annáról elnevezett forrás, mint a Karancs-Medves kistájegység legtöbb forrása, nem különösebben bővízű, még esős időszakokban sem. A forrásház nagy kövén az OKTH 1981 bevésett felirat valószínűleg az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal által abban az évben véghezvitt helyreállításra utal. Sajnos a víz manapság már nem a középen még látható kifolyóból jön, hanem baloldalról folydogál, talán elkövetkezett egy újabb felújítás ideje. Vize iható, bár nagyobb mennyiséget nehéz beszerezni a lassú vízhozam miatt.
A forrás névadója
A somoskői vár, mint végvár, a Losonczy család birtoka volt, hat mezővárossal és tizenhat faluval együtt. Losonczy Anna, a hős temesvári kapitány, Losonczy István leánya, 1578 tavaszán Egerben, más források szerint, Pozsonyban ismerkedett meg Balassi Bálinttal és hamarosan a költő szerelmi lírájának meghatározó ihletője lett. Balassi Bálint a magyar irodalom egyik korai képviselője, aki magyar nyelven írta költeményeit és első volt aki ciklusba formálta őket. Fennmaradt verseinek nagy hányada a szerelemről szól és akad köztük kifejezetten erotikus hangvételű is. Az irodalomtörténet-írás szerint első költői korszaka 1575-től házasságáig, 1584-ig tartott, szerelmes verseinek múzsája ekkor különböző főrangú hölgyek mellett a költőnél néhány évvel idősebb Ungnád Kristófné Losonczy Anna volt, akit verseiben Júliának is nevezett. A Losonczy és Balassi családot távoli rokonság kötötte össze. Mindez, sőt még Anna házassága sem akadályozta meg Balassit abban, hogy leveleket és indiszkrét verseket küldjön neki. 1576-ban Ungnád Kristófot kinevezték horvát bánnak: el is utazott, hogy elfoglalja állomáshelyét. Anna azonban nem ment vele, így Balassival a románcnak nem volt akadálya. Amikor egy pár évvel később Anna fiatalon megözvegyült a költő megint ostromolta és már az esküvőt is tervezte. Ez az időszak a költészetében is fontos, hiszen ekkor határozta el, hogy eddigi verseit ciklusokba rendezi, ekkor születtek a Júlia-versek, illetve egy Losonczy Annának ajánlott verseskötet kiadására is készült. A tervei azonban meghiúsultak: Anna ugyanis a boldogító igent a Balassinál 13 évvel fiatalabb Forgách Zsigmondnak mondta ki. Nem mellékes, hogy a költő így Anna nem csekély vagyonától is elesett, habár a kikosarazásnak talán ő maga volt az okozója: miközben Anna kezét remélte, folytatta addigi kicsapongó életét. Így a köztük létező viszony mai napig is csak mint poéta és múzsa formájában maradt meg, de biztos, hogy érdekes és szép asszony lehetett, hogy olyan tüzes és néhol még mai szemmel is erotikus verseket ihletett.
A Petőfi-forrás
Petőfi Sándor 1845 nyarán felvidéki barangolásai során látogatott el Somoskő és Salgó vidékére. Az "Úti jegyzetek"-ből kiderül, hogy az emlékezetes kirándulásra Vecseklőről kora reggel indult el barátaival és a Medvesen keresztül jutottak el Somoskőre, majd a "gyönyörű kövekből épült vár" és az "idilli" hangulatú település megcsodálása után vezetőt fogadva mentek át az egy óra járásnyira lévő Salgóra.
Útjuk minden bizonnyal errefelé vezethetett, ezért a turistaságában is példaképnek tekinthető költő emlékét őrző hálás utókor az Eresztvény és Somoskő Magyar-bánya közötti egykori vasúti pálya kényelmes sétával bejárható nyomvonalát Petőfi sétánynak nevezte el.
A sétány csaknem minden pontjáról szép kilátás nyílik a két szomszédvárra, a "Palóc-Olümposz" (Karancs, 729m) hatalmas tömbjére és a Sátorosra (660m). Az út felett a Medves-fennsík pereme kanyarog. A séta során nemcsak a kitárulkozó táj szépségeiben lehet gyönyörködni, hanem közelről meg lehet ismerkedni a természet részleteivel, a rétek, legelők, ligeterdők és a sziklák világával, s érdemes megállni a történelmi hangulatot sugárzó pihenőhelyeken.
A forrás jelenlegi állapota sajnos nem a legjobb. Az évtizedek alatt elhanyagolt karbantartás miatt a forrásház eldugult, a fal leomlott és a víz csak nagyon lassan szivárog ki a régi kifolyó helyén. Ennek ellenére, egy nemrégen elvégzett amatőr vízvizsgálat úgy találta, hogy a környék összes még működő forrásából a Petőfi-forrás vize a legtisztább, legkevésbé szennyezett és ebből következően a legbiztonságosabban iható. A napokban örömmel hallottam, hogy a Novohrad-Nógrád Geopark tervezi a forrásház felújítását, helyreállítását. Minden jót ehhez a kezdeményezéshez, remélem, hogy megvalósul.
Az első megtaláló a piros egyes mellé még egy kis ajándékot is találhat 15 méterre a ládától északi irányban egy szúrós bokor tövében, (koordináták a dobozban), de mivel vasárnap éjszakára -8C várható, ami kárt tehet benne, én megkeresném minél előbb! :)
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Források
WIKI
Balassi Bálint, a rosszfiú
Balassi Bálint szerelmei
Novohrad-Nógrád Geopark
Petőfi Sándor: Útirajzok, Szerkesztő: Steinert Ágota, Helikon Kiadó (Budapest) 1987, ISBN: 963-207-599-4
A Bükki Nemzeti Park információs táblái
Drexler Szilárd, a Novohrad-Nógrád Geopark eresztvényi központjának vezetője
Karbantartás
2022.07.16 Rejtek kicsit ferde, de stabil. Doboz rendben, de sajnos sok a hangya. Más minden maradt változatlanul.
2019.12.20 Rejtek kipucolva és megerősítve, majd visszafordítva az erdő felé. Reméljük most már tart még egy pár évig.