Ha tömegközlekedéssel jöttök, a Siszler utca végén induló jelzetlen ösvényen érdemes megközelíteni.
A helyről
Csurgó-kút
Bővizű forrás Esztergom peremén. Kialakítottak mellette egy kis pihenőt is, padokkal, tűzrakóhellyel, sőt, még egy szentképet is elhelyeztek. A forrást alakulásának 25. évfordulóján újjáépítette a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya.
A forrás felújítója, a Magyar Turista Egyesület
Az 1891-ben megalakult Magyar Turista Egyesület munkássága révén vált országosan ismertté, és elfogadottá a kezdetekkor még sokfelé és sokakban mosolyt fakasztó időtöltés: a gyalogos kirándulás. Az alapítók, különösen dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv elképzelései nyomán kezdődött meg először a főváros környékének, majd a távolabbi vidékek turisztikai feltárása. Az egyesület már az első évben közel 130 km utat nyitott meg, s látott el pihenőkkel és jól követhető jelzésekkel.
Az esztergomi szakosztály
Két rokonlélek, Philipp Kornél és Brilli Gyula túrázgatott évek óta Esztergom festői környékén, s mind több barátjukat csalogatták magukkal a szabadba. Az út porát természetesen illett leöblíteni, mígnem egy szép dobogókői kirándulást követően a Magyar Király szálló éttermében jött a gondolat, s megalakították az Esztergomi Turista Asztaltársaságot. 1906-ot írtak akkor. A társaság szépen gyarapodott létszámában, sokuk a Budapesti Osztály tagja lett, s felbuzdult a tenni akarás is. Öt esztendő múltán, márciusban aztán kimondották az MTE Esztergomi Osztályának megalakulását. Nyolcvan lelkes tagjának munkáját az ügyvezető Brilli irányította. Átvették a környék turista útjainak gondozását, a régebbieket felújították, újakat nyitottak, foglalták a Fári-kút forrását, a Strázsa-hegyen sí- és ródlipályát alakítottak ki. Folyt az anyagiak előteremtése a nagy ötlet: a Vaskapun építendő menedékház céljára. A várostól átengedett telken 1914. április 19-én rakták le az alapkövet - június 29-én pedig szép számú vendég, no és az osztály közkedvelt dalárdájának jelenlétében már avatták. A háború szomorú évei után az osztály újjáéledt: kezdeményezésükre (a főkáptalan anyagi támogatásával) Mária-szobor készült, s azt 1921. augusztus 15-én ünnepélyesen fel is állították Vaskapun. A Brilli Gyuláról elnevezett menedékházat két alkalommal is bővítették, a veranda beüvegezésével mai formáját 1926-ban nyerte el.
Ezt is felkutattuk.
Köszönjük a rejtő fáradozását!
Bővebben otthonról, fényképek később.
[g:hu+ 2.7.14]
Ritkán írok ilyet, de a környezet nem nagyon fogott meg. Bár ez nem a rejtő hibája. Az egy dolog, hogy a kút most nem csurgott, de úgy tűnt, hogy a fülkéjét inkább illemhely gyanánt használják.
A GPS engem lejjebb vitt. Közben a fiam, aki a kesser ösvényt követve, megfelelő magasságon próbálkozott szólt, hogy megvan a láda. Toronyiránt vágtam neki a csúszós emelkedőnek. Mire felértem, a rossz tüdőm miatt úgy néztem ki, mint aki rögtön meghal. Szegény menyem ettől nagyon megijedt. (Elfelejtettem előtte szólni neki arról, hogy ha az oxigénhiánytól haldoklom, nem kell megijedni, mert eddig még sosem haltam meg :-))
Köszönjük! :) Jártunk már itt, ezúttal csak a láda miatt :) A szentképelhelyezés zavaró a helyszínen, amennyiben nem ismerünk ide kapcsolódó legendát az angyali üdvözletről -, valamiféle ideológiai szelíd erőszakot tesz a helyen, ami ellenszenves.
Mini triatlon: délelőtt 30 km tekerés Dél-Pesten, majd délután úszás a Dorogi-tóban, végül egy 6 km-es esti séta Vaskaputól indulva. :) A kút nem csurgott, a láda viszont meglett hamar, köszi!
N 47° 46,831' E 18° 45,812' 180 m [GCCsKu+parkoló]
