Ha tömegközlekedéssel jöttök, a Siszler utca végén induló jelzetlen ösvényen érdemes megközelíteni.
A helyről
Csurgó-kút
Bővizű forrás Esztergom peremén. Kialakítottak mellette egy kis pihenőt is, padokkal, tűzrakóhellyel, sőt, még egy szentképet is elhelyeztek. A forrást alakulásának 25. évfordulóján újjáépítette a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya.
A forrás felújítója, a Magyar Turista Egyesület
Az 1891-ben megalakult Magyar Turista Egyesület munkássága révén vált országosan ismertté, és elfogadottá a kezdetekkor még sokfelé és sokakban mosolyt fakasztó időtöltés: a gyalogos kirándulás. Az alapítók, különösen dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv elképzelései nyomán kezdődött meg először a főváros környékének, majd a távolabbi vidékek turisztikai feltárása. Az egyesület már az első évben közel 130 km utat nyitott meg, s látott el pihenőkkel és jól követhető jelzésekkel.
Az esztergomi szakosztály
Két rokonlélek, Philipp Kornél és Brilli Gyula túrázgatott évek óta Esztergom festői környékén, s mind több barátjukat csalogatták magukkal a szabadba. Az út porát természetesen illett leöblíteni, mígnem egy szép dobogókői kirándulást követően a Magyar Király szálló éttermében jött a gondolat, s megalakították az Esztergomi Turista Asztaltársaságot. 1906-ot írtak akkor. A társaság szépen gyarapodott létszámában, sokuk a Budapesti Osztály tagja lett, s felbuzdult a tenni akarás is. Öt esztendő múltán, márciusban aztán kimondották az MTE Esztergomi Osztályának megalakulását. Nyolcvan lelkes tagjának munkáját az ügyvezető Brilli irányította. Átvették a környék turista útjainak gondozását, a régebbieket felújították, újakat nyitottak, foglalták a Fári-kút forrását, a Strázsa-hegyen sí- és ródlipályát alakítottak ki. Folyt az anyagiak előteremtése a nagy ötlet: a Vaskapun építendő menedékház céljára. A várostól átengedett telken 1914. április 19-én rakták le az alapkövet - június 29-én pedig szép számú vendég, no és az osztály közkedvelt dalárdájának jelenlétében már avatták. A háború szomorú évei után az osztály újjáéledt: kezdeményezésükre (a főkáptalan anyagi támogatásával) Mária-szobor készült, s azt 1921. augusztus 15-én ünnepélyesen fel is állították Vaskapun. A Brilli Gyuláról elnevezett menedékházat két alkalommal is bővítették, a veranda beüvegezésével mai formáját 1926-ban nyerte el.
Először a kordináta alapján kerestük a ládát, majd a leírásra váltottunk. utóbbi sikeresnek mutatkozott. Meglepően nagy autós forgalom volt ezen az "elhagyott"helyen. Ez volt a nap záró ládája. Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A forrás után pártíz méterrel remekül meg tudtam fordulni az autóval, majd közvetlenül a forrás közelében parkoltam. A doboz is hamar meglett. Köszönöm!
Esztergomi pontokat kerestünk más túramozgalom keretében, de ha itt jártunk
három ládikát is megkerestünk. Nagy múltú, nem különlegesen szép, és éppen nem csurgó kutat néztünk meg.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.2]
Szép az erdő és a környék, korrekt a rejtés. Alulról támadtunk toronyiránt fel, szerencsére nem volt nedves a talaj. Visszafelé már a kesserösvényt vettük igénybe a lépcsőig, és a valószínűleg a következő megtalálókkal futottunk össze a kút felett.
N 47° 46,831' E 18° 45,812' 180 m [GCCsKu+parkoló]
