Ha tömegközlekedéssel jöttök, a Siszler utca végén induló jelzetlen ösvényen érdemes megközelíteni.
A helyről
Csurgó-kút
Bővizű forrás Esztergom peremén. Kialakítottak mellette egy kis pihenőt is, padokkal, tűzrakóhellyel, sőt, még egy szentképet is elhelyeztek. A forrást alakulásának 25. évfordulóján újjáépítette a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya.
A forrás felújítója, a Magyar Turista Egyesület
Az 1891-ben megalakult Magyar Turista Egyesület munkássága révén vált országosan ismertté, és elfogadottá a kezdetekkor még sokfelé és sokakban mosolyt fakasztó időtöltés: a gyalogos kirándulás. Az alapítók, különösen dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv elképzelései nyomán kezdődött meg először a főváros környékének, majd a távolabbi vidékek turisztikai feltárása. Az egyesület már az első évben közel 130 km utat nyitott meg, s látott el pihenőkkel és jól követhető jelzésekkel.
Az esztergomi szakosztály
Két rokonlélek, Philipp Kornél és Brilli Gyula túrázgatott évek óta Esztergom festői környékén, s mind több barátjukat csalogatták magukkal a szabadba. Az út porát természetesen illett leöblíteni, mígnem egy szép dobogókői kirándulást követően a Magyar Király szálló éttermében jött a gondolat, s megalakították az Esztergomi Turista Asztaltársaságot. 1906-ot írtak akkor. A társaság szépen gyarapodott létszámában, sokuk a Budapesti Osztály tagja lett, s felbuzdult a tenni akarás is. Öt esztendő múltán, márciusban aztán kimondották az MTE Esztergomi Osztályának megalakulását. Nyolcvan lelkes tagjának munkáját az ügyvezető Brilli irányította. Átvették a környék turista útjainak gondozását, a régebbieket felújították, újakat nyitottak, foglalták a Fári-kút forrását, a Strázsa-hegyen sí- és ródlipályát alakítottak ki. Folyt az anyagiak előteremtése a nagy ötlet: a Vaskapun építendő menedékház céljára. A várostól átengedett telken 1914. április 19-én rakták le az alapkövet - június 29-én pedig szép számú vendég, no és az osztály közkedvelt dalárdájának jelenlétében már avatták. A háború szomorú évei után az osztály újjáéledt: kezdeményezésükre (a főkáptalan anyagi támogatásával) Mária-szobor készült, s azt 1921. augusztus 15-én ünnepélyesen fel is állították Vaskapun. A Brilli Gyuláról elnevezett menedékházat két alkalommal is bővítették, a veranda beüvegezésével mai formáját 1926-ban nyerte el.
Pilisi mindenes túra során találtam, Pilismarótról egy nagy S-kanyarral elmentünk Esztergomba, a lehető legtöbb ládával, 3 pontot is érintettünk a Jó kilátások - Visegrádi-hegység túramozgalomból. Eleinte köd volt, a Hirsch-oromról megteintettük a Nagy Szürkeséget, de végül kitisztult az idő, a Róka-szikláról és a Hideglelős kereszttől már nagyon tuti volt a kilátás. Sárban csúszkálás néha volt, de sokkal jobb volt a terep, mint amire számítottam. A fogyasztásunk 35 kilométeren 2 sör volt fejenként, a megfelelő taktikai pontokon természetesen, a végén pedig egy gyrostál. És 12 ládát találtam összesen!
Először a régi ládát találtam meg a korábbi logok alapján, és meglepődtem, hogy nem működik a jelszó. Ekkor jöttem rá, hogy változott a láda helye. Visszamentem, és megkerestem az új ládát is. A régit a Strombus leírásában szereplő helyen hagytam, de beleírtam az új jelszót. Köszönöm!
Mint ládadoki a geoládát utolsó logja alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
Vannak olyan ládák amik könnyűnek ígérkeznek, aztán mégse. Egészen közel lehet menni a forráshoz. Most éppen nem működött. A megjelölt helyen sok olyan fa van ami jó lenne rejtekhelynek. Amit csak tudtam mindent megnéztem, de a ládát nem találtam. Ilyenkor sosem tudom, hogy én vagyok a béna, vagy csak nincs szerencsém és nincs meg a láda. A képek alapján azért örülnék egy elfogadásnak. Köszönöm.Piri (kutya), Zoli Érdről.
N 47° 46,831' E 18° 45,812' 180 m [GCCsKu+parkoló]
Mint ládadoki a geoládát utolsó logja alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
