Egy különleges kálváriához hívlak, valamint szeretném megmutatni a végén található kápolnát, amit a sziklába vájtak. Érdemes ellátogatni ide a közeli sziklaképződmény és a csodálatos kilátás miatt is.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés:
Parkolni a Visegrád központjában tudtok, itt:
 N 47° 47,167' E 18° 58,054' 300 m [GCVisK+parkoló]

A helyről:

A visegrádi kálvária
Ha Visegrád, és Szakál Ernő szobrász-restaurátor, akkor ezt az alkotásegyüttest nem lehet kihagyni az alkotások sorából. A stációk az országos kék jelzésen láthatóak.
A kálváriához tartozó stációkat Szakál Ernő szobrászművész készítette 1961-ben, a régiek helyére.
Sajnos a stáció domborműveit fedő barna festéktől nem lehet látni a domborművek valódi anyagát, de az biztos, hogy nem fémből készültek.

A Kálvária kápolna
A Dunánál párhuzamos hegygerinc vonulatát követő fülkés stációsor végén áll.
A Kálvária kápolna a XVIII. században, 1770-ben épült, barokk stílusú épület a település fölött lévő dombon áll. A kápolna szomszédságában egy természetes sziklaképződmény látható,
Homlokzatán alacsony, törtvonalú oromzat felett harangtorony, sátortetős cserépfedéssel. A homlokzat közepén egyenes záradékú kőkeretes ajtó, benne bújtatott vasalású barokk rácsajtó. Két oldalán kiugró ferde síkú lábazat.
Az épület három oldalán egy-egy szalagkeretes, félköríves záródású könyöklőpárkányos ablak.

Szakál Ernő, a stációk szobrainak készítője
1913. július 15-én született Sopronban Szakál Ernő, az európai műemlékvédelem nagy alakja, a középkori kőfaragók tervezései módszereinek föltárója, a magyar műemlékvédelem kőszobrász-kőfaragó műhelyének alapítója és első vezetője, a kőrestaurálás egyetemi szintű oktatásának kezdeményezője és első tanára, nagy gótikus és reneszánsz művek rekonstruktőre.
Elemi iskoláinak elvégzése után 1927-től öt évig tanulta a kőfaragó mesterséget a több évszázados hagyományú Mechle műhelyben, mellette [Soproni] Horváth Józsefnél rajzolt.
1933-1942-ig, azaz majd tíz évig tanulta a szobrászatot az Iparművészeti [Fő]iskola díszítőszobrász szakán és a Képzőművészeti Főiskolán.
Néhány évig szobrászatából élt szülővárosában, amely elismerte és támogatta. A háború végével azonban a szobrászmunkák megfogyatkoztak, s a fiatal családfő kénytelen volt kőfaragó mesterségéből élni. A háborús károk helyreállításán dolgozva azonban hamarosan kiderült, hogy milyen sokra képes: a Szent György templom bombasérült stukkódíszeinek javítása során kibontotta és bemutatta a templom gótikus architektúrájának részleteit és úgy mutatta be, hogy azok barokk környezetükkel harmonikus egységet alkottak. Másutt másnak értelmezhetetlen töredékekből rekonstruált gótikus ablakrácsokat. Munkáiban egyesítette a kőfaragó mesterségbeli tudását a művész problémaérzékenységével. A magyar műemlékvédelem nagyjai ismerték fel Szakál egyedülálló értékeit, s hívták meg munkatársuknak. 1948 tájától műemléki munkája volt a túlnyomó. 1957-től önálló kőszobrász- kőfaragóműhelyt hozott létre Sopronban, amely az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osztályához tartozott. Ennek keretében működése az egész országra kiterjedt, s hol munkával, hol tanácsadással másfél évtized valamennyi jelentős kőmunkájára hatott Magyarországon. Műhelye, amely munkatársai, majd tanítványai vezetésével 2003-ig végezte ezt a feladatot, módszereket dolgozott ki a középkori és koraújkori kőemlékek szinte mindenfajta problémájának kezelésére.
Szakál Ernő legkiválóbb munkái összetett gótikus és reneszánsz kőszerkezetek rekonstrukciói - gótikus és reneszánsz kutaké, erkélyeké - amelyek megvalósítása során ezek egykori tervezésének módszerét is fölfedezte. A síkgeometriára alapuló tervezési módszer emléke fönnmaradt a századok során, egyes részletei a kőfaragó mesterség tanításában. Más részleteit a középkori építészetet tanulmányozó tudományos kutatás tárta föl. A műhelyek gyakorlata és az elméleti ismeretek közt azonban alig volt átjárás. Ezt teremtette meg Szakál, támaszkodva kettős képzettségére, mesterségbeli ismereteire, a művészvoltából való intuitív készségére és az értelmiségi probléma-látásra.
Amikor 1982-ben elnyerte az európai műemlékvédelem legmagasabb díját, méltatója Walter Frodl, az osztrák műemléki szervezet, a Bundesdenkmalamt elnöke azt tartotta a legfontosabbnak, hogy rekonstrukciói megvalósítása és leírása egyenrangú, hogy a tudomány számára érthetővé tett addig jószerével megközelíthetetlen tudást és tapasztalatot.
Születésének századik évfordulóját kiállítással szülővárosa, a Soproni Múzeum és a hagyatékát gondozó Szakál Ernő Alapítvány ünnepelte.

Ajánlott olvasnivaló
Visegrád

Források:
kozterkep.hu
muemlekem.hu
archeologia.hu