Bevezető
A 21. századi Magyarország minden bizonnyal leggyakrabban látott kálváriájához hívlak ezzel a rejtéssel.

Gyulafirátót
Veszprém megye hasonnevű székhelyének központjától úgy 8 kilométerre fekszik az önállóságát 1984-ben elvesztő háromezres község, Gyulafirátót. A Bakony déli-délkeleti lejtőjének triász fődolomitja találkozik itt a miocén korú Gyulafirátóti formációval. A geológiai változatosságot fokozzák a Lókút és Eplény irányából érkező törésvonalak, amelyek létrehozták a völgyet, melyben a hegységet átszelő 82. főút halad. A hely kontinentális klímájában erőteljesen érvényesül az uralkodó szélirányba eső Magas-Bakony által okozott főnhatás: a leszálló légáramlatok kevesebb csapadékot, több napsütést eredményeznek. Ezt már a rómaiak is felismerték a község határában feltárt ókori villamaradványok tanúsága szerint. Talán a közeli források is közrejátszottak abban, hogy a középkorban is népszerű települési hely maradt. Írásos források szerint 1239-ben az olasz eredetű Rátold (Rátót) család birtokolta, amelynek egyik tagja, Mátyás esztergomi érsek premontrei kolostort alapított itt. A falu északi részén, éppen a Kálvária-domb mélyén, a Rátoldok várát vagy kastélyát gyanítják, melynek feltárása még várat magára.

Kálvária
2012. július 20. óta 2521395+1286790=3808185* azaz hárommillió-nyolcszáznyolcezer-egyszáznyolcvanöt alkalommal látták ezt a kálváriát - köszönhetően Máté Szabolcs (Sub Bass Monster) számaihoz készült videóklipeknek. Látván ezt nekem sem kellett több: GCPANK ládám kényszerű karbantartása után tettem egy kis kitérőt és élőben is megnéztem. A tapasztaltak alapján úgy döntöttem, hogy másoknak is érdemes ide ellátogatniuk.
2012.04.01-én innen indult útra a Kálváriakutató mozgóláda. Nem véletlenül: a két felekezet egymásra rímelő templomtornyai, a közeli nagyváros, Veszprém kelettől nyugatig, délen a Séd-völgye, északon a Bakony csúcsai - mind-mind a miénk lehet egy kis kikapaszkodás után.
Maga a csendhegy már a 19. század első felében készült 2. katonai felmérés térképén Kalv.B. címkével szerepel. Aranyos fodorka blogja szerint az első fakeresztet a 18. század végén állították. Ezt 1821-ben a község katolikus hívek kőkeresztre cserélték. 1897-ben ismét megújult a hegy: ekkor készültek el a ma is látható keresztek, a középső feszületen öntöttvas Krisztussal. Zsida József és neje stációkat építtettek, amelyekbe 1903-ban festett bádogképek kerültek a hívek adakozásából. A 2. világháború után meginduló pusztulást 1994-ben festő-és szobrászművészek állították meg: modern alkotásokkal újították fel a kálváriát, többek között a latrok keresztjére is bronzszobrokat rögzítve. Kétévtizedes amortizáció után legutóbb 2013. augusztus 17-én fejeződött be renoválás: ezt tükrözi a mai állapot.

Megközelítés
A katolikus templom mellett itt  N 47° 8,655' E 17° 56,682' [GCSBM+PARKOLO] parkolhatsz és északra indulva a református templom melletti kis gyalogúton jutsz fel a kálváriához.

2020.11.21 Az ismét károsodott ládába a helyszínről jelentkező efemm játékostársam beírta jelszót, így elhárította a logolás akadályát. Köszönöm az elsősegélyt!
2018.08.18 15:00 A helyszínről jelentkező Csaba & családja játékostársam - miután megegyeztünk abban, hogy ez a láda bizony eltűnt - a saját készletéből pótolta a rejtést. Nagyon köszönöm a segítséget!

Forrás
Wikipédia: a falu
Wikipédia: a rapper
Csendhegyek: a kálvária
Kálváriakutató geoláda
YouTube: Ne sírj, anyám!
YouTube: Gyulafirátót

Ládatörténet
2018.08.18 - Csaba & családja pótolta a rejtést. Nagyon köszönöm a segítséget!
2021.05.16 - A széttört ládát Toti és GeoEvike játékostársaim ládacsere programos dobozzal pótolták. Nagyon köszönöm a segítséget!
2021.09.10 - Ládagazdai karbantartás / pótlás. [Fairy]
2025. 12. 28. - A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin(Fazék)]
2026. 1. 1. - Szalmasi, Pumba9 és Iparvasutas javították, új helyre is került., köszönjük. [Admin(Fazék)]
2026.03.21. Ládaellenőrzés és jelszóváltozás, a láda kicsit arrébb került