Röviden
A fenti koordinátán szürke táblát találsz egy a faoszlopon, rajta a jelszóval. Maga a láda is a közelben rejtőzik. Három egyforma beton tárgyat keress, és a középső alatt megtalálod.

Egy újabb, "ittmaradt" emlék.

Ki gondolná, hogy egykor a pestiek Kőbányát kedvelt kiránduhelyként és helyi borvidékként tartották számon. Két szőlőhegy volt a környéken, Ó-hegy és Új-hegy, melyek nevét ma utcák őrzik. Maga a Csősztorony az Ó-hegyen található.

A XIX. század első felére gyakorivá vált, hogy tolvajok károsították a kőbányai szőlőket, ezért Pest város Magisztrátusa 1843-ban pályázatot írt ki egy csősztorony és egy hozzá tartozó "főcsőszi" épület megtervezésére és felépítésére. A következő évben Zofahl Lőrinc vázlatai alapján Brein Ferenc építőmester hozzá is fogott a kivitelezéshez. A romantikus stílusú, szabadon álló lépcsős építmény magában foglalja az őrházat is.

A két szintes, oromzatos nyeregtetővel fedett téglalap alaprajzú őrházhoz keskeny összekötő taggal csatlakozik az aszimmetrikus elhelyezésű, négyzet alapú pártázatos épület, ahonnan a torony lépcsőzete is indul. A kilátóhoz vezető csigalépcsők mentén vékony, elegáns vaskorlát fut. Az emeleti helyiség bejárati ajtaja fafaragásokkal gazdagon díszített. A csősztorony a "mezei kapitány" felügyelete alatt évtizedekig segítette a kőbányai csőszök munkáját. A kerületi önkormányzatnak az a szándéka, hogy ide - méltó környezetbe - költöztesse át a Helytörténeti Gyűjteményt. Akkor talán fel lehet majd menni a toronyba is, ahonnan gyönyörű rálátás lehet a X. kerület több nevezetességére: a Lechler Ödön által tervezett, szecessziós-eklektikus Szent László-templomra, az 1912-ben épített Sörgyárra (mely akkor Közép-Európa legmondernebbje volt), a több, mint egymillió sírhellyel rendelkező Új köztemetőre, s talán az Új-hegyen található "Tó a városban"-ra.

A Csősztorony képe bekerült Kőbánya címerébe is.