Megközelítés

Az M1-es autópályán a 142-es kijáratnál kell letérni Mecsér irányába, majd a Mosoni Duna hídja után Ásványrárón keresztül Mosonmagyaróvár felé haladni kb. 10 km-t Hédervárig.

Ajánlott parkoló, ahonnan mindkét pont könnyen megkereshető:
 N 47° 49,957' E 17° 27,510' 117 m [GCHHf+parkoló]

Az Árpád-fa

Legenda és valóság

A hédervári Árpád-tölgy minden bizonnyal Magyarország legidősebb fája. A legenda szerint a fa törzsén található nyomokat Árpád fejedelem lovának kötőféke hagyta 907-ben, amikor seregével itt pihent meg, és ült hadi tanácsot a pozsonyi csatába készülődvén. A kutatók ennél fiatalabbra, "mindössze" 700-800 évesre becsülik, amivel még mindig az Árpád-korig nyúlik vissza a múltja.
Az Árpád-tölgy évszázadokon át dacolt az időjárás szélsőségeivel, a háborúk viharaival, erdőtüzekkel, árvizekkel, károsító rovarok és gombák támadásaival. És megküzdött, és még küzd ma is az idő vasfogával...
Törzse olyan, mint egy élő emlékmű, vastagsága tekintélyt parancsoló, gyökerei úgy kapaszkodnak a földbe, mint valami óriási ősállat patája.

A közelmúlt és a jelen

Idővel a fa korhadásnak indult, négy óriási ágából hármat letört a szél. 2007-ben komoly civil összefogással sikerült megmenteni a kiegyensúlyozatlanná vált tölgyet. Miután az elkorhadt anyagot eltávolították belőle, a törzsön akkora rés keletkezett, hogy bárki kényelmesen keresztülsétálhat rajta. A létrejött "időkapu" közepén még ma is ott lebegnek az elmúlt évszázadok, ott tartja őket a minden tavasszal újra kihajtó, minden ősszel újra makkot érlelő tölgyfa. A sorsáért aggódó helybéliek és távoli vidékekről érkező látogatók egyaránt arról számolnak be, milyen fantasztikus érzés odaállni a fa közepére, és behunyt szemmel relaxálva átérezni valamit abból, amit az ősöreg fa közvetít.

Pillantás a jövőbe

Hazánk legöregebb élőlényének a mechanikai stabilitás a gyengéje. Ettől eltekintve a fa egészséges, erről tanúskodik a épen maradt ág dús, üde lombja és rendszeres makktermése. Az élni akarás és kitartás tökéletes példája is lehetne ez a tölgy. Csodálatos, hogy ennyi év és megpróbáltatás után még mennyi életerő van benne.

A famatuzsálem makkja magában hordozza azt a genetikai kódot, mely hét-nyolc évszázadon át segítette őt a túlélésben, és ez egyben lehetőséget jelent arra, hogy az élete alkonyához közeledő tölgy hosszú, tanulságos története tovább folytatódjon. Ezt felismerve, dr. Kovács Péter erdésztechnikus, agrármérnök a makkot begyűjtve, kicsíráztatva, károsítóktól megvédve, saját kiskertjében felnevelte a fa utódait. 2014 augusztusában az Országos Erdészeti Egyesület Győr-Moson-Sopron megyei Magánerdő Helyi Csoportja ünnepélyes keretek között ültette el a honfoglaló vezérekről elnevezett hét nagyméretű csemetét, félkörívben az Árpád-tölgy mellett. A hédervári Boldogasszony-kápolna udvarán így kapcsolódik össze múlt, jelen és jövő...

1. pont

A kétállomásos multi első jelszórészletét a koordinátákon lévő tárgyon találhatod.
 N 47° 50,096' E 17° 27,676' 120 m [GCHHf-1]

A Kont-fa

A hédervári kastélytól mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa. Az emlékhelyhez vezető gyalogút a patak mellett halad el, szép fehér nyírfák szegélyezik.

Héderváry (Kont) II. István Horváty János mocsai bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt, a hatalmas nyárfa alatt. 1911-ben a kései utód, Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát megvédje a kipusztulástól, köré kis dombot emeltetett és rá bronz emléktáblát helyezett. A felirata szerint a fa 1241-ben már oly hatalmas volt, hogy a tatárok ellen készülő vármegyei urak körülötte gyülekeztek. A tatárjárás szörnyű időszakára emlékeztet a kővé vált kenyerek legendája is. A fa kő mellvédje alatt kemenceszerű építmény látható. Egy asszony éppen itt sütötte a kenyeret, amikor meglepte a tatár sereg. Azért hogy az élelem ne lehessen a kutyafejűeké, ráolvasással gyorsan kővé változtatta a kemencében sorakozó, illatos cipókat.

Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon át megőrizte és ápolta. A 10 méter magas és 384 centiméter kerületű fehér nyárfa azonban - minden életben tartási igyekezet ellenére - 1978-ban elpusztult. A hagyomány viszont tovább él: a falu lakói új fát ültettek a helyébe, mely azóta szépen kiterebélyesedett.

A Kont fa jelentős kultúrtörténeti értékkel bír, a valós történelmi eseményeken túlmutatva népmondai emlékhely is.

2. pont a végláda

Az első ponttól egy kis sétával könnyen megközelíthető a végláda. A kontfa közelében természet adta rejtekben kb. 60 cm magasan.
 N 47° 49,846' E 17° 27,068' 120 m [GCHHf-2]

Forrás:- cikk

Kellemes keresést kívánok!