A ládába TravelBug helyezhető.
A
Börzsönyi-források,
Pilis, Visegrádi-hg. források,
Mátrai-források és
Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a
linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
A forrás két közeli községből közelíthető meg. Csővártól 2.2 km-re, Nézsától 2.6 km-re van. Mindkét irányból a piros körrel
jelzett turistaút vezet hozzá. Parkolni mindkét községben akárhol lehet, de vigyázzunk, hogy nehogy útban legyen az autó.
A láda
Hagyományos 15 cm x 10 cm x 5 cm-es konyhai doboz a forrástól kb. 15 méterre nyugatra egy nagy fa üregében, fejmagasságban, avarral takarva várja, hogy felfedezzétek. Mivel nyáron a sűrű erdei lombkorona belezavarhat a GPS működésébe, nézd meg a rejteket adó fa fényképét, az segíteni fog.
A Kilián-forrás története,
A manapság inkább Mária-forrásnak nevezett forrás az 1950-es évek végén vagy az 1960-as évek elején Kilián Györgyről, kommunista aktivistáról és eszperantistáról, kapta a nevét. Csővárra a turistákat két látnivaló vonzotta: egyik a várrom (GCCSOV) és mellette a kiváló kilátóhely: Vashegy. A másik látnivaló: Csővár népviselete, mely az 1950-60-as években még virágzott és még manapság is előkerül ünnepségeken és a Muskátli Hagyományőrző Egyesület előadásain.
A budapesti Vörös Meteor Turista Egyesület évtizedeken keresztül rendszeres túrát vezetett Csővárra a barlangok feltárására, valószínűleg akkor létesítették a Kilián forráskutat. A forrás, mint a környék több más forrása is, már valószínűleg a török idők óta létezett és foglalása a VMTE természetben űzött sportokra lelkesítő tevékenysége eredménye.
A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térségben sokféle típusú kőzet található. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.
A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.
A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Források
WIKI
Földtan
Éghajlat
21 forrás a Cserhátban
Csővár története
Kilián György
Láda karbantartás
2023.04.29 Láda ellenőrzés: minden rendben, semmi nem hiányzik, így visszatettük a helyére.
2019.04.01 Dr.Lada mérése alapján koordináták pontosítva. Köszi a segítséget!
