A megadott koordinátákon egy hagyományos, 15x10x5 cm méretű ládát keressetek egy kidőlt fatörzs belsejében. Kérlek fokozottan figyeljetek a visszarejtéskor a megfelelő álcázásra.

Megközelítés

Ajánlott kiindulási pont Bakonybélen a Cseralja utca végén található parkoló  N 47° 15,520' E 17° 43,429' 279 m [GCKORI+parkoló]. Innen nagyjából 4 kilométeres sétával érhető el a rejtek az Országos Kék Túra útvonalát, a kék jelzést követve. Az erős kaptatók kedvelőinek alternatív útvonalként ajánlom a csúcs kék barlang jelzésen való megközelítését, útba ejtve GCKoOr ládát. A csúcsra felérve a ládát a kilátótól indulva célszerű megközelíteni.

A hegyre aszfaltos út is vezet, ami erdőgazdasági üzemi útnak minősül. Használatához engedély kérhető munkanapokon a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészeténél (Bakonybél, Szent Gellért tér 7. Tel: 06 88/595-100, E-mail: bakonybel@bakonyerdo.hu). Kerékpárral az úton egészen a radarállomás bejáratáig feltekerhetünk, innen sziklás és erdei terepen megközelítve kb. 100 méterre van a kilátó és a láda.

A Magas-Bakony

Az Északi-Bakony a hegység legnagyobb kiterjedésű, legismertebb kistája. Fennsíkjából a csúcsok sasbércszerűen emelkednek ki: a Kőris-hegy 709 méter, a Kék-hegy 656 méter, a Som-hegy 649 méter, a Papod és a Fekete Hajag 646 méter magas. A hegyhátak között lakott medencéket találunk (Bakonybéli-, Hárskúti-, Lókúti- és Zirci-medence). Az Északi-Bakony nyugati felét szokás Magas-Bakonynak (Öreg-Bakony), Várpalota felé eső, a Cuha-patak áttörésén túli részt Keleti-Bakonynak nevezni.

A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet 1991-ben hozták létre, a Kőris-hegy tömbjét és tágabb környékét foglalja magába Bakonybél központtal. Területe 8754 hektár, ezen belül 478 hektár fokozottan védett. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.

A Magas-Bakony felépítésében elsősorban üledékes kőzeteket, közöttük legsűrűbben az ősi óceán (Tethys) környezetében képződött dolomit és mészkő rétegeket találunk. A Kőris-hegyen található földtani határszelvényen a jura kori Kardosréti Mészkő Formáció, valamint a triász kori Dachsteini Mészkő Formáció határa tanulmányozható.

A tájvédelmi körzet mintegy 30 barlangja közül legjelentősebbek a dolomitos és dachsteini mészköves területbe mélyedő Odvaskő GCODVA , mely a Gerence-völgy mellékágában található, a Kőris-hegy csúcsa alatti Ördöglik GCKoOr , valamint a Pénzesgyőr felett magasodó Nagy-Somhegy csúcsa alatti Kis- és Nagy-Pénzlik.

Kőris-hegy

A Kőris-hegy 709 m tengerszint feletti magassággal a Bakony legmagasabb hegye. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. Csúcsán található a fából készült háromszintes Vajda Péter kilátó, melynek elődjét 1920-ban állították. A kilátót 1962-ben újjáépítették, legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik.

A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is. A mikrohullámú sugárzás árnyékolása miatt a kilátó két oldalán sűrű drótháló található.

A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. Hazánkban az ellenőrzött légtérben - a többszörös radarfedés követelménye miatt - három helyen működik polgári légtér-ellenőrző radar: Budapest-Ferihegyen, Püspökladányban és itt, a Bakony tetején. Mindhárom állomás duplikált radaradat-feldolgozó egységgel rendelkezik, az információkat nagysebességű modemes és mikrohullámú vonalon keresztül továbbítja az irányító központnak. Az antenna nyolc másodpercenként tesz meg egy kört, akkor szórja meg rádióhullámmal a célokat. A hatótávolsága hazánkon túl Csehország, Szlovákia, Ausztria, Délkelet-Németország, Ukrajna egy része, Románia, Szerbia, Horvátország, az Adriai tenger környéke. A jelenlegi kőris-hegyi radart 2007 márciusában adták át, élettartama várhatóan 2020 körül jár le. A radartorony elődjét, a nagy hatótávolságú Utyosz-M elsődleges és Koreny/Bazalt másodlagos radarállomást 1976 decemberében helyezték üzembe a Kőris-hegyen.

A Kőris-hegy alatti Márványkő-árok "márvány" bányáját az 1700-as évek végétől kezdték fejteni a pápai Esterházy uradalom számára, jellegzetes rózsaszínű kemény kövéből faragták a pápai kastély előtti barokk oroszlánokat és még számos, az uradalom által építtetett korabeli templom és kastély igényes faragványait.

A Magas-Bakony csúcsának közelében több légikatasztrófa is történt. 1944-ben a német Luftwaffe Messerschmitt típusú vadászgépe csapódott a Kék-hegynek, míg két évvel később egy C-47-es típusú amerikai katonai szállítógép zuhant le a Kőris-hegyen. 1987. október 19-én egy Tökölről felszálló MI-8-es helikopter csapódott a Kék-hegynek, aminek következtében a kéttagú személyzeten kívül meghalt a déli hadseregtörzs főnöke, a szovjet vezérkari főnök helyettese és másik három magas beosztású vezérkari főtiszt.

A láda rejtésére az I. GeoVándor Túrasorozat bakonyi túrája alatt került sor.

Források

Bakonybél weboldala
Országos Erdészeti Egyesület Veszprémi FVM weboldala
Amiről a történelemkönyvek nem írnak blog
A nagy fehér gömb alatt. (2014.04.12.) Presztízs Magazin
Zuhanás. (2010.01.16) Magyar Nemzet