WAP ON
Felsőregmecen, templomkertben, kavicságyban, cserépdarab alatt rejtőzik a 140 milliliteres négyfülű (kb. 9*9*6,5 cm külső méret) geoláda.
WAP OFF

Bevezető
A hazai műemlékvédelem egyik legelső védett objektumához hívlak ezzel a rejtéssel.

Megközelítés
Itt parkolhatsz:  N 48° 29,455' E 21° 36,190' [GCEZ2+PARKOLO]. A templomkert kapuja nincs kulcsra zárva. Az épületbe előzetes egyeztetéssel juthatsz be: +36(47)308-350.

A község
A Vitányi-rög déli lejtőjén, az államhatárrá avanzsált Ronyva-pataktól nyugatra terül el az Árpád-kor óta lakott apró község. A 13. században a Baksa nemzetség birtoka, később a pataki királyi uradalom, majd a füzéri vár birtokai közé tartozott. Zsigmond (1368-1437) özvegye, Mária adományozta Perényi Péternek. A család kétszáz évig birtokolta, így vált 1567-ben reformátussá a falu. Ma - eufemizáló kifejezéssel - "csaknem egész lakossága a legnagyobb hazai kisebbséghez tartozik".

A templom
A 13. századi eredetű templom a maga nemében igen különleges: a kor falusi templomainál megszokott vakolt törtkőfalazat helyett Felsőregmec kegyura kőfaragómesterek által szabályos kockákká munkált kváderkövekből rakatta a keletelt tengelyű, 13 * 6,5 méter befoglaló méretű hajó egy méter vastagságú falait. Nyugati oldalán később kegyúri karzat készült, melynek pillérein nyugszik a kétemeletes, ikerablakokkal áttört falú harangtorony. Az 1300-as évek elején a keleti oldalt - immár kora gótikus stílusú - szentélyszakasszal bővítették.
Bélletes ajtónyílásai félköríves záródásúak, ablakai között késő román félköríves és kora gótikus csúcsíves kialakításúak is vannak.
A gyülekezet 16. századi áttérésétől - és a belső felületek ennek megfelelő "megtisztulásától" - eltekintve szinte változatlan formában maradt fent napjainkig. (Felújítások 1884, 1958-1960 és 1996-1997 évekhez kötődnek.)

Forrás
Wikipédia: a község
Wikipédia: Zsigmond király
Magyar Nemzet: a templom
Helyszíni tájékoztató tábla (fotó barsi megjegyzésében a POI-oldalon)

Sikeres kincskeresést!