A láda NEM a megadott ponton van, ahhoz, hogy a végládát megtaláljad előbb a sorozat (GCSF01-GCSF10) összes ládáját meg kell találnod.

A Bükki források után ez a második sorozat amelynél Old Eye két évvel ezelőtti fejlesztése segítségével nem kellett a záróláda koordinátáihoz semmit sem begyűjteni, ahogy megtaláltad mind a tíz ládát, a koordináták és minden más információ ami a záróládára utal automatikusan megjelenik a megtalálandó ládák listája alatt.

A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térségben sokféle típusú kőzet található. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.

A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.

A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.

---

A következő geoládákat

4505.	GCSF01	(H) A Cserhát forrásai 1. Virágospusztai Mária-forrás (emiGrant)
4506.	GCSF02	(H) A Cserhát forrásai 2. Szandaváraljai Mária-forrás (emiGrant)
4507.	GCSF03	(H) A Cserhát forrásai 3. Páncélos-forrás (emiGrant)
4508.	GCSF04	(H) A Cserhát forrásai 4. Pitnye-forrás (emiGrant)
4509.	GCSF05	(H) A Cserhát forrásai 5. Segítő Szűz-forrás (emiGrant)
4510.	GCSF06	(H) A Cserhát forrásai 6. Egidius-forrás (emiGrant)
2651.	GCSF07	(H) A Cserhát forrásai 7. Dobos-kút (emiGrant)
2702.	GCSF08	(H) A Cserhát forrásai 8. Eredj a Büdöske-forráshoz! (emiGrant)
4511.	GCSF09	(H) A Cserhát forrásai 9. Kilián-forrás (emiGrant)
4361.	GCSF10	(V) A Cserhát forrásai 10. Kállói-forrás (emiGrant)

kell megtalálnod, hogy megkapd a záróláda elérhetőségét!