-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
15x10x5 cm-es cseredoboz sziklaüregben.
Megközelítés
Tömegközlekedésre a Mezőkövesdről induló
buszjárat nyújt lehetőséget.
Az autóval vagy kerékpárral érkezők a Bükkzsércet Cserépfaluval összekötő műútról térjenek át a

kék kerékpárút jelzésre, ahol az autóval érkezők meg is találják a
látogatóközpont parkolóját
N 47° 57,315' E 20° 31,840' 230 m [GCSuba+parkoló]. Persze a bringások egészen a kék barlang jelzésig

tekerhetnek
N 47° 57,660' E 20° 31,890' 260 m [GCSuba+letérés]. A maradék alig 100 métert azonban már nekik is gyalogosan, meredeken felfelé haladva kell megtenni. A mászást "lépcsők" és korlátok is segítik, melyek kialakításáról
Kraus Sándor naplójában a 99. és 109. oldalak között olvashatunk érdekes beszámolót.
A barlang neve betyárhoz kapcsolódik, hiszen Fényes Elek 1851-ben írott műve szerint Suba Miska vagy Lukács - vagy akár mindkettő - itt keresett menedéket. Azonban a barlang valódi hírneve 1932-höz kapcsolódik, amikor a Dancza János vezette kutatás egy 25-35 év körüli nő, és egy 3 év körüli gyermek maradványaira bukkant. Ezek voltak az első leletek Magyarországon, melyeket neandervölgyiként azonosítottak. Külön érdekesség, hogy az országban mindössze nyolc helyen találtak
rozsomák maradványt, és ezek egyike ez a barlang.
A leletek másolatait a
Subalyuk Múzeumban láthatjuk. A múzeum májustól októberig, keddtől szombatig 10 és 16 óra között tart nyitva.
Maga a barlang, egy nagy - körülbelül hét méteres - ovális lyukkal kezdődik, melyen belépve egy nagy termet találunk, melynek déli oldalán ablak nyílik. A "lakásban" ma már nem ilyen egyszerű a közlekedés. Beljebb haladva kicsit emelkedik a talaj, mintha egy galériára másznánk fel, majd balra fordulva először ereszkedünk egy kicsit, azután sziklamászással jutunk el az ablakhoz, ami inkább egy lodzsa. Ez a föl-le talán annak köszönhető, hogy a múltszázad végén készült támfal előtti időben hordalékhalom képződött a teremben. A barlang bejárható részén mintegy ötven méternyi sétát tehetünk. A barlang bár nyitott, mindenképpen segít egy
fejlámpa.
Mivel minden barlang fokozottan védett, ezért itt is legyetek óvatosak és körültekintőek!
A láda megszerzéséhez nem kell bemenni a barlangba. A barlanghoz vezető sziklás "lépcső" utolsó fém korlátja előtt kell jobbra bemenni a bokros területre. Sziklaüregben, farönkkel takarva találjátok a négyfüles cseredobozt.
Források, ajánlott irodalom
-
MÁTH honlap
-
A Suba-lyuk ásatása
-
A Suba-lyuk neandervölgyi ősemberei
-
Wikipédia
-
Képek a múzeumból