Bevezető
Tolna megye egyik leglátványosabb várromához hívlak ezzel a rejtéssel.

Megközelítés
A község főutcájáról itt  N 46° 25,259' E 18° 15,258' [GCWV+LETERES] letérve közvetlenül a várrom mellett tudunk parkolni:  N 46° 25,298' E 18° 15,272' [GCWV+PARKOLO].

Döbrököz...
Döbrököz Dombóvártól 10 km-re északkeletre fekvő, Kapos menti település, Tolna megye délnyugati részében.
A honfoglalással kezdődött a falu magyar múltja. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzetség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő - János - halála után annak özvegye, szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, amellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult, és le is győzte a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, a török elfoglalta a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a kezén is maradt.
A "félholdas" had kiűzése után a terület gróf Esterházy Pál nádor tulajdonába került, aki 1712-ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek.
Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően felvirágzott a falu, melynek lakói továbbra is a mezőgazdaságból éltek, vagy vasutasként dolgoztak Dombóváron. Döbrököz utolsó tulajdonosa - Esterházy Pál herceg - 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét.

...és vára
A honfoglalás utáni királyi birtok, majd a Dárói családé lett. Feltehetően e család építette meg birtokainak védelmére a várat. Várnagyát egy 1309-ben kelt oklevél említi András fia Mihály mester néven, amikor a somogyvári konvent előtt Dárói Salamonnak özvegye és leánya birtokaik egy részét, köztük ,, Castrum Debregrzth"-et is a Héder nemzetségből származó Henrik szlavóniai bánnak zálogosították el. A helység 1322-ben fele részben a Szalók nembeli Varsaiaké és a Himfieké kapták meg 1397-ben a hűtlenségbe esett Laczzkfiak Zsigmond király összes birtokait elvette, így ,,Castrum Debrekez" is királyi vár lett. Albert király 1438-ban a Héder nembeli Tamás (Vajdafi) Henriknek adományozta. I. Ulászló király 1441-ben Rozgonyi Simonnak és Jánosnak adta el, valószínű azonban, hogy csak fele részben, mert fele a Tamásiak kezén maradt. Amikor 1443-ban Tamási (Vajdafi) Henrik a Hédervári-családdal kötött örökösödési szerződést, Döbrökhöz várát is magáénak vallotta, aminek alapján 1445.január 31-én a budai káptalan I. Ulászló 1444. december 21-én kelt parancsára Héderváry Lőrinc nádort és fiát Imre macsói bánt bevezette mindazon birtokokba, amelyek Tamási Henrik halála után reájuk szálltak, így többek között ,,castrorum Thamásy et Debregezth in Tholnensi"-be is. Ennek ellenére 1444-47 között és 1468-ban a Rozgonyiak magukénak mondják a várat, s 1445-ben az ellen tiltakoznak, hogy a várat Újlaki Miklós erőszakkal elfoglalta, és az országnagyok rendelkezéseire sem hajlandó azt visszaadni. A következő évben 1446-ban ugyanők mesztegnyői Szerecsen Péter ellen panaszkodnak amiatt, hogy a vár tartozékaiban lakó jobbágyokra sok adót vetett ki. Ez időben tehát a vár egyik birtokosa a Szerecsen család. E család utolsó tagja János király titkára 1534-ben meghalt. Özvegye Werbőczi Istvánhoz ment feleségül, aki így a vár birtokosa is lett. A törökök 1543-ban foglalták el, és 1687-ig tartották kezükben. A vár visszafoglalása után jelentőségét vesztve, pusztulásnak indult. A XVIII. században még magtárnak használták megmaradt épületeit, majd a XIX. század elején teljesen lebontották, és anyagát széthordták.

Forrás
Wikipédia: a község
Várak.Hu: a vár

Sikeres kincskeresést!

Ládatörténet
2026.7.9. - A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin(Fazék)]
2026.7.10. - Csabiq & marciq kessertársaink új dobozt rejtettek. Köszönjük. [Admin(Fazék)]