Elhelyezés időpontja: 2019.04.19 14:00
Megjelenés időpontja: 2019.05.18 20:46
Utolsó lényeges változás: 2019.05.25 15:22
Utolsó változás: 2019.05.25 15:27
Rejtés típusa: Multi geoláda (4H)
Elrejtők: Párduc50
Ládagazda: Párduc50 Nehézség / Terep: 3.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 7300 m
Megtalálások száma: 25, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Röviden
1. N 45° 28,275' E 17° 39,208' 11x7x4,5 cm-es, kétfülű doboz, fa melletti üregben.
2. N 45° 28,978' E 17° 39,230' 9x15x4 cm-es négyfülű doboz, szikla alatti üregben.
3. N 45° 28,848' E 17° 39,575' 6x6x4 cm-es négyfülű doboz, tuskó külső ürege.
4. N 45° 28,490' E 17° 39,509' 6x6x4 cm-es négyfülű doboz, fa gyökérzetében.
Multiláda bemutatása
Ismét egy túrát ajánlok a Papuk-hegységbe, ezúttal annak déli oldalán. Ez egy körtúra melynek során öreg vár, gyönyörű szikla csodás kilátással, egy 667 méteres csúcs, egy őskövület bükkfa, és egy kis kápolna a fő látványosságok.
Sétáljunk el a parkolóból a N 45° 26,192' E 17° 39,935' 220 m [GCLapj+3elágazás] útelágazásig, ahol a műút nyugati oldalán indul a piros karika turistajelzés! A Papuk-hegységben minden turistaút ilyen jelzéssel van ellátva, úgyhogy ne kövessétek vakon, mert néhol elágazik. Amikor a túrát bejártuk, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a tervezett túránkkal csaknem teljesen paralel horvát tanösvény lett kialakítva, Lapjak tanösvény néven. A tanösvényen több fatábla található, amelyek értékes információval szolgálnak a horvátul tudóknak. Többször találkozni fogtok egy fából készült útbaigazító nyíllal, melyen a "Poučna Staza" felirat szerepel. Ez a tanösvény útbaigazító táblája, kövessétek bátran!
Jelzésünkön elindulva mintegy 650 méter kaptatót megtéve érjük el a Velika felett tornyosuló várat. A vár a 13. században épült, védett emlékmű. A magyar történetírásban Velike név alatt szereplő vár és birtoka, 1250-1489 között, a Zsadány nembeli Velika családé volt, majd 1489-től a török foglalásig a Beriszló családé lett.
A vár, az utóbbi évek karbantartásai és rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően, jó állapotban várja a látogatókat. A jelenlegi romok alapján, a vár három osztatúnak tekinthető. Az északi oldalt egy tekintélyes, többszintes, alaprajzában háromszögletű lakótorony zárja. A torony, belső, északi sarkában, az egykori kandallók és a füstelvezető csatorna maradványai is jól megfigyelhetők, mint ahogy az egykori födémeket tartó gerendák fészkei is. A vár déli részét, a szakcikkek alapján egy legalább két emeletes palotaszárny zárta, az első szintjén egy kápolna maradványaival. A vár harmadik részét a magas falakkal határolt várudvar képezte, melynek egykori bejárata a keleti várfal közepén nyílott, egy kettős kapu formájában. A kapu előtt egy falmaradvány található.
A láda, 11x7x4,5 cm-es, kétfülű konyhai doboz N 45° 28,275' E 17° 39,208' [GCLapj-1] a vár nyugati oldala alatt, fa melletti üregben található, kövekkel álcázva.
2. Fel a Lapjakra!
Kis pihenő után folytathatjuk túránkat a csúcs meghódítására. Keskeny gerincen vezet utunk, néhol kemény kaptatókkal tarkítva. 1 km után hatalmas szikla tornyosul elénk, ez Tauber sziklája. A szikla, mely egy metamorf magmás kőzet, nevének eredete ismeretlen. Kora 308 millió év, a paleolitikumból származik. A turistaút áthalad rajta, érintve a kereszttel jelölt legmagasabb pontját is. A sziklacsoport nyugati oldalán található a második láda, egy szikla alatt, kövekkel, avarral alaposan álcázva. N 45° 28,978' E 17° 39,230' [GCLapj-2]
Miután megtaláltuk, és a szikáról elénk táruló kilátásban is kigyönyörködtük magunkat, menjünk fel a csúcsra, és írjunk be a vendégkönyvbe!
3. Tisztelgés bükk apónál
A csúcstól továbbhaladva északra, 600 méter megtétele után kereszteződéshez N 45° 29,357' E 17° 39,380' 605 m [GCLapj+4elágazás] érünk. Északra és keletre is turistaút folytatódik, mi a keleti lehetőséget válasszuk. Ezt az utat követve meredek lejtő következik, mely a következő pontunkig nem is változik. N 45° 28,848' E 17° 39,575' [GCLapj-3]
Hatalmas, még élő bükk állítja el a lélegzetünket, kora sajnos ismeretlen. Ami biztos, már Trianon előtt sem a gyermekkorát élte. A 6x6x4 cm-es négyfülü doboz egy tuskó gyökérzetébe került, kövekkel takarva.
4. Ereszkedés a kápolnához
A bükktől tovább ereszkedünk a Dubočanka patakig, ennek völgyében haladunk a műúton túránk utolsó állomása felé.
Ez a Sveti Ivan kápolna, kicsi erdei építmény, melyet 1991. húsvétján állítottak. Mellette lélekharang, másik oldalán esőbeálló. N 45° 28,497' E 17° 39,509' [GCLapj-4] A 6x6x4 cm-es láda egy árok menti fa gyökérzetében pihen.
Túránk végeztével húzzuk meg a harangot, minden kesser tiszteletére!
Kellemes túrázást mindenkinek!
Források Várak.hu
Tanösvény, helyi ismertető táblák.
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A GCMAL után vágtam neki ennek a ládának. A reggeli hűvösség gyorsan tovatűnt, 32 fokot mutatott a hőmérő, mikor leraktam a kocsit a 4. pont közelében. Strombusra hallgatva én is fordított sorrendben kezdtem a túrát és nagyon jó volt így, mert az 1.pont meredek kaptatójával kezdve biztosan gyorsan leamortizáltam volna magam. A 3. pont után aztán elindult a szolíd emelkedés és mire felértem a gerincre, csatakosra izzadtam. Leültem egy kicsit pihenni és élveztem a bükkerdő látványát, de itt is feltűnő volt, hogy madárdal nélküli süket csönd honolt az erdőben. A 2. ponton elidőztem egy darabig, a szikla ontotta a meleget, a Nap meg az UV-t. Haladtam tovább az 1.pontra, ott sem volt hideg, a domb lábánál lévő strandról hívogatóan szólt a zene és jól hallatszottak a nagy csobbanások, ahogy a helyi erők seggest ugranak a medencébe. Lekászálódtam a dombról és a kellemesen forró aszfalton felvánszorogtam a kocsiig. Már csak az lelkesített, hogy a GCCES-nél rám váró 9 km-t 800 m magasságban, kellemes erdei hűvösben fogom megtenni. Mekkorát tévedtem...
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.11.2] a várrom nagyon tetszett, kàr, hogy belül térdig ér a szemét :(
a második pontról nyíló kilátás meseszép, azok a sziklák, amiket meg kell mászni odáig nagyon feldobták az utunkat!
szuper multi, kellemes 6,5 kmes túra volt, bár nehezen indultunk neki a tegnapi és tegnap előtti napok után, de megérte!
Mára egyetlen ládát hagytunk, eztva sétálós multit. Mondhatni tipikus, hogy ma nem volt olyan jó idő, mint tegnap. Még a parkolóban molyoltunk, amikor az első esőcsöppek hullani kezdtek. Nem tartott sokáig, de így sem örültünk neki. Rövid aszfaltos bemelegítés után rögtön egy meredeken emelkedő szakasszal indítottuk a hegy meghódítását. Közben többször is rákezdett az eső. A legintenzívebben pont a vár előtti részen esett. A várról csak egy egynyelvű (horvát, mi más...) tábla közölt némi infót, de az is csak be volt támasztva a gazba. A falak között, a nem rúl nagy romon állagmegóvási munkák zajlanak, így fel tudtunk mászni az első emeletre. A másodikra is felmentem volna, ha a födémzet kicsivel is bizalomgerjesztőbb. Innen egy darabon enyhébben emelkedett az út, majd ismét meredekebb szakasz következett a sziklákig. Itt áll egy kereszt is és nem mellesleg szép kilátás is van. Ezzel együtt emelkedés még volt hátra, de már nem volt vészes. A Lapjak csúcsán, meg később is megkerestük a com-os dobozokat is, de írtunk a csúcskönyvbe is. A lefelé vezető út is érdekes volt. Itt gyakrabban találkoutunk a tanösvény tábláival. Az út melletti forrásból épp csak szivárgott egy kevéske víz (pont annyi, hogy sarat tudjon csinálni), majd még lejjebb egy öreg, odvas bükkre leltünk. Innen már közel volt a völgyben vezető aszfaltút. Eddigre a nap is kisütött és frankó dunsztot csinált. Kis keresgélés után a kápolnánál lévő láda is előkerült. Ennél hosszabbbtúra nem is nagyon fért volna a napba, mert időre kellett hazaérnünk és még Harkányban is volt egy kis ügyeznivalónk. Ma is Jonkó volt velünk.
Papuk hegyi túránk legszebb körtúráját jártuk végig jó hangulatban és jó társasággal, a Pappcsaláddal. A megadott sorrendben kerestük fel a pontokat, a várból nagyon szép a panoráma Velikára és a kőfejtőre. Laci és András felmentek a Velika vár tetejére, a létra fokait minden egyes lépés előtt jól meg kell nézni, mert van ahol már korhadásnak indult. Ezután indultunk az igencsak kaptatós, meredek úton meghódítani a Lapjak 667 m magas csúcsát. A Tauber szikla tetejéről lélegzetelállító a panoráma Velikára, a hegyekre és a kőfejtőre. A sziklacsúcson keresztül jutva, mi is beírtunk a vendégkönyvbe, majd folytattuk az utunkat a matuzsálem Bükk apóhoz, a csodaszép erdei ösvényeken. Útközben sok szép ritka és védett virágot láttunk, egyenes iszalagot, majomkosbort, a legszebb a lila színű pozsgás nőszirom volt. A negyedik pontnál a hangulatos kis kápolna nagyon szép környezetben található, az avarban két, egymás nyakát harapdáló lábatlan gyíkot fedeztünk fel. Búcsúzóul a körtúra végén mi is megkongattuk a kápolna harangját, hogy gyertek kesserek, ezt mindenkinek látni kell. Lentről visszanéztünk a várra és indultunk a patak melletti parkolóba, a valaha szebb napokat látott gyógyhatású termálvízéről híres, ma már nem működő strand előtt. Tartalmas, rengeteg szép élményt nyújtott a túra, minden percét élveztük. Köszönet a rejtésért és a szép túra kidolgozásáért.
[g:hu 1.6.2y]
Ahogy megjelent már kezdtem tervezni a vasárnapot a P1- ért. Csodák csodájára senki nem akart akkor velem jönni. Kacérkodtam a gondolattal hogy egyedük is megoldom, de aztán a későbbi hangulatosabb túra reményében elvetettem. És milyen igazam lett. Liberty, és fiam András04, és a bátyám aki nem játszik csak az élményért jött így négyen végigjártuk.
Nekünk a második pont adta nehezen magát, itt elkelne egy arejtőönelégultmosolyávalrámutatarejtekhelyre, fotó, hasonlóan mint ahogy más rejtő oldalán is található már ilyen, a sok lehetséges rejtek miatt.
A várnál ha valaki felbátorodik a lépcsőkön az figyeljen hol vannak az áthidalók és lehetőleg oda lépjen hátha máshol esélyes a korhadt lécek beszakadása.
Azt hiszem a rejtővel közös kedvencünk a Papuk, ez a szomszédos, gyönyörű, 80 km hosszú, 10-15 km széles hegyvonulat. Pécsről alig több mint 100 km, mégis még az erdőt járó pécsiek közül is milyen kevés tud a létezéséről, milyen kevesen járják gyönyörű erdeit, csúcsait! Pedig két 900 m feletti és tíz 800 m feletti csúccsal büszkélkedhet! Számos középkori várromot rejteget, 30 m-es vízesést, bazaltoszlopokat és még annyi mást! Nagyon örültem az új láda megjelenésének. Csodálkoztunk, hogy vasárnap senki sem csapott le rá, aztán se hétfőn, se kedden, így azt gondoltuk, nemcsak a hegy nyújtotta élményeknek örülhetünk ma majd, hanem a piros 1-est is bezsebeljük. Lazára vettük reggel az indulást és az utat is. A potya piros egyes várományos mosoly csak akkor hervadt le az arcunkról, amikor megláttuk a parkolóban a pécsi rendszámú autót. Nem Fairy-é, nem a Papp családé, nem is Kukucskáé. Kié lehet?
Úgy döntöttünk, fordított sorrendben keressük fel a pontokat, hisz akkor még van esélyünk gyorsabbnak lenni.
A 4. pontnál, a kis kápolnánál a segítség elolvasása nélkül hosszasan keresgéltünk. Bár engem a kesserösztön a jó környékre vitt, de a koordináták nagyon nem, így a jó helyen feladtam a keresést. Végül a segítség megnézése után már gyorsan meglett. 12 óra 10 perckor. Megkongattam a harangot, aztán futottunk tovább.
A 3-as pontnál megcsodáltunk a hatalmas, különleges bükkmatuzsálemet, aztán valamennyi keresés után a láda is előkerült 12 óra 30 perckor.
A 30 m-rel arrébb lévő .com-os ládára nincs idő, siessünk tovább! Kettő pont megvan, ha a harmadikhoz mi érünk előbb, mégis miénk lesz a piros egyes! Kb. félúton a 2-es ponthoz egy turista jött velünk szembe. Az még hagyján, hogy turista, de Pongi57! Ha más az, valószínűleg tovább buzgott volna bennünk a versenyszellem, de így inkább megkönnyebbülve folytattuk utunkat, átadva magunkat a túra gondtalan élvezetének.
Öröm volt elérni a Lapjak 667 m magas csúcsát, - ott pecsételni a csúcskönyvbe -, majd a Tauber szikláját, ahol csodálatos panoráma és Péter60 a kikészített ládával várt, mert én lemaradtam egy kis kitérőt téve két .com-os ládáért. Vissza már együtt rejtettük. Jól megválasztott, ügyes rejtés.
Végül következett a vár, az 1-es pont. De szeretem az effélét! Megkerestük a ládát, megettük a szendvicsünket, aztán felmásztam a toronyba. Ehhez képest a mi geodéziai tornyaink a maguk "Felmászni tilos és életveszélyes" feliratukkal elég komolytalanok. Itt semmi felirat nincs, csak odatámasztott fa létrák és fóliával letakart korhadt pallók.
Összesen 8,74 km-ert gyalogoltam 2 óra 29 perc alatt. Nagyon gazdag útvonal volt. Köszönöm a lehetőséget. Szerintem élvezetesebb az általunk választott sorrendben végigjárni.
Kihasználva azt, hogy a feleségem ma sokáig dolgozik/dolgozott és a gyerekek pedig táborban vannak egész héten, bátran kértem szabadságot szerdára, hogy megkeressem ezt a ládát és talán végre esélyem legyen egy piros egyesre. Gondoltam, ha eddig senki nem mozdult rá, akkor biztos hétvégére tartogatják a környékbéli tapasztalt "piros1 vadászok" ezt a pontot, így én előttük megcsíphetem.
Háromnegyed 10-re értem az első számú parkolóhoz, leparkoltam és nekivágtam a kaptatónak. Mellettem a bányában serénykedtek a gépek, így nem csak a madárcsicsergés kísérte utamat. Nagyon szép, napsütéses idő volt. A várhoz felérve viszont a feltámadt a szél. A ládát hamar megtaláltam, majd elfogyasztottam az első szendvicsemet. E kis pihenő után tovább álltam és leereszkedtem a csúcsról, majd egy rövid könnyed sétával vettem lendületet a csúcstámadáshoz. A csúcs előtt megküzdöttem a Tauber sziklával. Itt is a ládát keresetem meg először. Kicsit lejjebb kellett ereszkednem a gerinctől, ami ezzel a súlyfelesleggel, ami nekem van, nem ment teljesen zökkenőmentesen, de azért hamar siker koronázta az erőfeszítésemet. Utána visszamásztam a kereszthez, hogy a Párduc által javasolt panorámába gyönyörködjek. Néhány fotó, egy szendvics és egy nagy lepke következett.
Innét még jó pár méter emelkedő várt rám, míg a tényleges csúcshoz elértem, ami viszont már az erdős részen volt, így a kilátás itt elmaradt. De azért lepihentem egy picit. Innét az erdő képe is megváltozott. Míg fölfelé sűrű aljnövényzettel bíró fiatalabb tölgyes volt a jellemző, addig ezen a szakaszon sokkal idősebb fák álltak körülöttem méltóságteljesen és az aljnövényzetnek már híre-hamva sem volt.
Hamar elértem a kereszteződést. Innét nagyon meredeken haladt az út lefelé. Az vigasztalt, hogy a nehezén már túl vagyok. Találkoztam egy fiatal párral, szépen köszöntünk is illendően egymásnak, úgy hogy "Dobar dan". Utólag gondoltam rá, hogy akár magyar kesserek is lehetnek és ők hitték azt rólam, hogy én meg horvát túrázó vagyok. De nem kellett ezen sokáig elmélkednem, mert az egyik kis kanyarban feltűntek Strombusék. Ekkor már nem kellett megcsillogtatnom horvát tudásomat! ;-) Pár szót beszélgettünk, kicsit elkeseredtek, hogy jelentősen csökkent az esélyük a piros 1-re, hisz az igaz, hogy ők is megtaláltak már 2 pontot, meg én is, de én túl voltam a túra nehezebbik 2/3-án, míg ők még csak a könnyebbik 1/3-ot abszolválták. Bár jeleztem, hogy én sokkal lassabb vagyok, míg ők sportosak, de azt hiszem ez csak egy kis bátorítás akart lenni a részemről. A realitások azt mondatják velem, hogy most megelőztem őket. Persze nyugtával dicsérjük a napot. Eddig a pillanatig még nem logoltak be az oldalon. Hátha turbó fokozatra kapcsolva sikerült ledolgozni a hátrányukat és ők lettek az elsők, csak nem jelentették be a helyszínről. Mindenesetre a néhány perces beszélgetés után mindenki indult tovább. Olyan hamar elérkeztem a 3. pontig, hogy túl is haladtam rajta és csak néhány lépéssel később tudatosult bennem, hogy ott volt a szemem sarkában az öreg bükk apó. Itt eléggé nehéz volt jelet fogni, így jó pár tuskót megnéztem, mire meglett a megfelelő. Rövid logolás után leereszkedtem a rétre, átkeltem a kis hídon és a műúton haladtam a kápolna felé. Itt a kemping és kalandpark megzavart kissé, hirtelen azt hittem azon az oldalon van a 4. láda, de aztán pár lépés után rájöttem a tévedésre. A kápolna mögé felkapaszkodtam és lélekben felkészültem egy hosszabb keresésre, mert Strombusék jelezték, hogy itt ők is megszenvedtek a jelszegény környezettel. Sajnos én meg nem olvastam el a részletesebb hintet, miszerint árok menti fa a láda otthona. A jel nem oda mutatott, hanem a két árok közé valahova. Így jó 10 percig nem is jó helyen keresgéltem. Mikor már minden fát megvizsgáltam a jel 10-12 méteres körzetében, mérgesen elővettem a leírást és legörgettem alulra. Aztán az "árokparti" segítséggel viszont pár perc alatt meglett a láda. 13:34-kor logoltam a 4. ládánál. Ránéztem a weboldalra, hogy megelőztek-e Strombusék, de egyelőre én voltam az egyedüli megtaláló.
Bár nekem sem volt jó vételem, de talán segítség lehet, ha én is megadom a megtalálásom koordinátáját. (Nem állítom, hogy ez a pontos, de ahhoz elég messze van (kb. 15-16 m), hogy a hibahatáron kívül legyen. N45° 28.499' E17° 39.510')
Aztán logolás közben elkezdett cseperegni az eső, de még nem annyira, hogy a nagy lombú fák alatt megérezzem, csak a halk kopogás lett egyre erősebb. Ahogy leértem az útra jobban rá is kezdett, de szerencsére csak pár percig esett. Még lőttem néhány fotót a kápolnáról, a kempingről, és a kalandparkról, majd egy kényelmes 20 perces séta után visszaértem az autóhoz.
A GPS 8,1 km-t mutatott, 4:18-as idővel (2:26 mozgásidővel). De a távba természetesen beleszámolja a jel ugrálásból esetlegesen adódó kilengéseket és a ládakereséskor keletkező "gordiuszi csomó" is hozzátehet pontonként több száz métert is akár. Köszönöm a lehetőséget! Ez remek túra volt! [g:hu 1.6.2y]
N 45° 26,192' E 17° 39,935' 220 m [GCLapj+1elágazás]
N 45° 27,970' E 17° 39,450' 285 m [GCLapj+1parkoló]
piros karika turistajelzés! A Papuk-hegységben minden turistaút ilyen jelzéssel van ellátva, úgyhogy ne kövessétek vakon, mert néhol elágazik. Amikor a túrát bejártuk, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a tervezett túránkkal csaknem teljesen paralel horvát tanösvény lett kialakítva, Lapjak tanösvény néven. A tanösvényen több fatábla található, amelyek értékes információval szolgálnak a horvátul tudóknak. Többször találkozni fogtok egy fából készült útbaigazító nyíllal, melyen a "Poučna Staza" felirat szerepel. Ez a tanösvény útbaigazító táblája, kövessétek bátran!
N 45° 28,275' E 17° 39,208' [GCLapj-1]
