Röviden

1. N 46° 09,775'; E 18° 15,163'. 2x5 cm-es táblácska, I gerenda aljára ragasztva
2. N 46° 09,606'; E 18° 15,975'. 6x10 cm-es négyfülű henger, többtörzsű fa ölelésében
3. N 46° 09,525'; E 18° 16,831'. 6x6x4 cm-es négyfülű doboz Kidőlt fa gyökérzetében
4. N 46° 09,499'; E 18° 17,120'. 9x15x4 cm-es négyfülű doboz, két szikla találkozásánál talajszinten (spoiler)
5. N 46° 09,644'; E 18° 17,144'. 6x10 cm-es négyfülű henger hatalmas kidőlt bükk törzsében

Multiláda bemutatása

Ezzel a rejtéssel folytatni szeretném a mecseki túrasorozatomat. A helyszín még mindig a Kelet-Mecsek, ezúttal Mánfáról jutunk el Koszonya-tető közelébe. A túra a Rákos-völgy mentén halad, a Súgói-réten és a vadászházon keresztül. Kettő forrást és jellegzetes sziklákat érintve nyújt élményt, reményeim szerint mindenkinek.

Megközelítés

Tömegközlekedéssel
Autóbusszal Pécsről és Komlóról lehetséges, két település közt a járatok sűrűn közlekednek. A buszmegálló közvetlenül a túra első pontja mellett található.

Gépjárművel
Pécsről és Komlóról a 66-os, illetve 6543-as-úton. Parkolás az első pontnál az utak mentén lehetséges. Én a  N 46° 9,780' E 18° 15,190' 225 m [GCMT03+parkoló] koordinátákon tettem le az autót.

1. Mánfa, harangláb és világháborús emlékpark
Mánfa a Mecsek - Hegyhát üdülőkörzetben helyezkedik el. Megközelíthető a 66-os főúton Sásd és Pécs irányból, vagy a 6543. számú úton Komlóról. A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa és Márnfa alakban írták. A török időkben is lakott hely volt, azonban lakossága megfogyatkozott. A hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. 1949-ben hozzácsatolták (Pécs)Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazáson szakadt el Komlótól.
Túránk Budafa településrészből indul, a Fábián Béla utca és az Árpád utca kereszteződésénél található világháborús emlékparktól, mellyel szemben harangláb található.
 N 46° 9,775' E 18° 15,163' [GCMT03-1]

A túrát a zöld négyszög turistajelzésen kezdjük, a Budafa utcában kelet felé haladva.

2. Súgói-rét és vadászház
A Rákos-völgyben haladunk, ahol a települést elhagyva hamarosan tágas réten találjuk magunkat. Ez a Súgói-rét. A réten kis vadászház és egy vízmű épület található, a vadászház mögött pedig szép tölgyóriásban gyönyörködhetünk. A rét túránk második állomása. Bár itt még valószínűleg senki sem fáradt el, mégis érdemes egy kicsit megpihenni.
 N 46° 9,606' E 18° 15,975' [GCMT03-2]

Folytassuk utunkat a zöld sáv turistajelzésen. Nemsokára egy elágazáshoz érünk  N 46° 9,568' E 18° 16,496' 270 m [GCMT03+1elágazás] , ahol a jelzés nem túl egyértelmű. Vigyázzunk, mert, ha az út folytatásának tűnő erősebb földúton jobbra (dél) folytatjuk utunkat, könnyen a Budafai kőfejtőben találhatjuk magunkat! Menjünk inkább egyenesen, a füves úton tovább. Ha így cselekszünk, nemsokára elérjük első forrásunkat.

3. Bugyogó-forrás
A Rákos-völgy felső részén található a merítős, kifolyóvályús forrás. A mederszintnél magasabban fakadó forrást 1942-ben Csokonay Sándor foglalta. Felirata egy nagyobb kőbe van vésve. A forrásvíz a miocén kárpáti emeletében kialakult konglomerátum pados kavicsos homokból lép ki, a nevének megfelelően kissé bugyogva. Ezen jelenség feltehetőleg egy erősebben kötött és kibillentett helyzetű konglomerátumos pad jelenlétéből eredeztethető. A pad visszaduzzasztó hatásaként magyarázható a gyengén iszapot is kavargató, néha pipáló bugyogásra emlékeztető jelenség. A három helyen is feltörő de csak egyiknél bugyogó vízmegjelenések közül a legnagyobbat kőrakattal jelölték. A forrásvízből a lejtőn elindulva erős mésztufakiválás figyelhető meg. Néhány ellenállóbb mészkőpad is kialakult, 5-6 mésztufalépcső is felismerhető. A lépcsők magassága 0,3-1,0 m között változik. A patakocska medrébe hulló, elhalt növényi maradványok gyors bekéregződése is jellemző. Vízhozama stabil, értéke 15-25 liter/perc. A forrást 2008-ban Biki Endre Gábor felújította. A forrás régebbi neve Radincsai-forrás.
Ez túránk harmadik részpontja.  N 46° 9,525' E 18° 16,831' [GCMT03-3]

A Bugyogó-forrástól még mindig a zöld sáv turistajelzésen kikászálódunk a Rákos-völgyből, mintegy 50 méter szintkülönbséget leküzdve. A tető után az út keletre fordul, majd hamarosan egy útbaigazító táblával is ellátott kereszteződéshez  N 46° 9,521' E 18° 17,322' 400 m [GCMT03+2elágazás] érkezünk. Ha itt folytatnánk utunkat a zöld sávon, 200 méter múlva a Koszonya-tetői kulcsosházhoz érnénk. A ház elhanyagoltsága, illetve a pihenőhelyének megközelíthetetlensége miatt a ház most nem szerepel túránkban. Helyette a zöld körön észak felé fordulva folytatjuk utunkat túránk végéig. Figyelem! Ez egy nehezen követhető, helyenként növényzettel benőtt ösvény! Hagyatkozzatok a GPS-etekre!

4. Koszonyai-sziklák
A tető közelében, a völgy felé hosszabb sziklás terület található, néhol jelentősebb sziklákkal. A miocén kárpáti emeletében kifejlődött konglomerátum kavicsos homokkőből áll össze. Ez a negyedik pontunk
 N 46° 9,499' E 18° 17,120' [GCMT03-4]

Ha megfogtuk a pontunkat, nem marad más, mint leereszkedni a forráshoz.

5. Kőszegi-forrás
Viszonylag nagy vízhozamú, állandó forrás. Kavicsos homokkőből csorog a víz. Foglalását a helyi kavicsok és görgetegek felhasználásával Csokonay Sándor végezte. Felirata az építmény homokkövébe vésve olvasható. A foglalástól kb. 5 m-re némi forrásmészkő lerakódás található a patakmederben, amely két kisebb méretű mésztufagátat jelent.  N 46° 9,644' E 18° 17,144' [GCMT03-5]

Kellemes túrázást!

Források

Wikipédia
BMTSZ