Röviden

A láda a benti recepciósnál van !!!

Ennek a ládának a megszerzéséhez tényleg a véredet kell adnod, de bárhol adhatsz vért.
Állandó véradó helyek Magyarországon
Amennyiben nem a Karolina úti vérellátóba mész, úgy kérj meg egy nővérkét, hogy készítsen rólad fényképet amikor vért adsz, és írd le hol voltál. Logolj be egy jelszó nélküli megtalálást, és én jóváfogom hagyni. Csak akkor jár pont, ha adtál vért. Személyit, lakcímkártyát, taj kártyát feltétlen vigyél magaddal!

A LEHETŐSÉG MINDENKI SZÁMÁRA NYITOTT, ÍGY AKI NEM ADHAT VÉRT AZ VIGYEN EL MAGA HELYETT VALAKIT.

Azt hiszem, senkinek nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyire fontos a véradás.
Véradás után kérd el a ládát (15 x 10 x 6 cm-es doboz) a recepción.

Megközelítés

Budapest, Karolina úti vérellátó intézetében. A környéken a parkolás véradók részére ingyenes. A portán tudsz kérni igazolást.


Leírás

A véradás története

A vért a 20. század eleje óta használják mikor is a különböző vércsoportok meghatározásának köszönhetően a donort és a beteget elfogadható biztonsággal lehetett párosítani.

Azóta már a gyógyítás nélkülözhetetlen kellékévé vált. A nagyobb műtéteknél, bizonyos életmentő kezeléseknél és a gyógyszerek gyártásánál is nagy szerepet játszik.

A művér kialakítására számos kísérlet volt, melyek jórészt elbuktak. Amerikában sikerült kifejleszteni egy a vörösvérsejt szükségletű betegek kezelésénél az Oxyglobin névre hallgató, marhák véréből előállított vérpótló szert. A felhasználható művérnek az emberi vér minden tulajdonságának meg kell felelni,minden szövettel és vércsoporttal kompatibilisnek kellene lennie.

Hazánkban úgy mint más európai országokban nem használják ezt a készítményt, így csak az önkéntes véradókra számíthatnak a vérre szoruló betegek.

Az 1960-as évek óta alkalmazott egyszer használatos vérvételi eszközök biztosan veszélytelenek, sem AIDS-t, sem más fertőzést nem okozhatnak.

A véradás önzetlen segítségnyújtás másoknak, olyan gesztus, amely mindenképpen megbecsülést érdemel(ne)!

Miért van szükség véradókra?

· mert a vér semmivel sem pótolható
· mert évente 400 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg van
· mert a vörösvérsejt-koncentrátum legfeljebb 35* napig tárolható
· mert a folyamatos és kiegyensúlyozott vérellátást a véradók biztosítják
· mert a 4 millió lehetséges véradóból csupán 250 ezer rendszeres donor van

A vér tárolása.

Vörösvérsejt-készítmények és teljes vér (amennyiben teljes vér formájában kerül transzfúzióra) +2 és +6 °C között tárolva, 28-49 nap az alkalmazott levételi, feldolgozási és tárolási eljárások függvényében.
Trombocitakészítmények +20 és +24 °C között tárolva, 5 nap; bakteriális fertőzés vizsgálata, illetve a bakteriális fertőzést csökkentő eljárás alkalmazása esetén 7 napig tárolható.
Granulocita +20 és +24 °C között tárolva, 24 óra
Vörösvérsejt legfeljebb 30 évig tárolhatók az alkalmazott levételi, feldolgozási és tárolási eljárások függvényében
Trombocita legfeljebb 24 hónap az alkalmazott levételi, feldolgozási és tárolási eljárások függvényében
Plazma és krioprecipitátum legfeljebb 36 hónap az alkalmazott levételi, feldolgozási és tárolási eljárások függvényében. 7. számú melléklet a 3/2005. (II. 10.) EüM rendelethez

AB0 - vércsoportrendszer

Az orvostudomány többféle vércsoportrendszert ismer, különösen nagy jelentősége azonban a Karl Landsteiner nevéhez fűződő AB0- és az Rh-rendszernek van. A, B, AB és 0-s vércsoportokat különböztethetünk meg.

A vércsoport tulajdonságai az érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek felületén lévő antigéneken alapulnak; a több száz ismert antigén közül vérátömlesztés szempontjából mindössze kettő jelentős: az alfa (A) és a béta (B) jelű. Az A-vércsoport azt jelzi, hogy a vörösvérsejten A-antigén van, a vérplazmában viszont béta-antitestek vannak. B vércsoportnál ennek épp a fordítottja igaz, míg az AB-típusnál mindkét antigén megtalálható, a 0-s vércsoportúaknak viszont semmilyen antigénjük nincs.

Azonos típusú antitestek és antigének találkozásakor (pl. ha a B-vércsoport béta-antigénje találkozik az A-vércsoport béta-antitestjeivel), a reakció nyomán a vörösvértestek kicsapódnak, összecsomósodnak, agglutinálódnak. Így, ha valakinek a sajátjától eltérő vércsoportú vért adnak, akkor pár percen belül akár halálos kimenetelű reakció is felléphet a kétféle vér találkozása nyomán. Ezért a rászorulóknak legideálisabb, ha csoport azonos vért kapnak, de más lehetőség is van, a lényeg, hogy ne olyan vért kapjon, amelynek antitestjei megtalálhatók az ő vérében. Így A-s és B-s vércsoport nem keveredhet, az AB vércsoportú ember azonban elvileg bárkitől kaphat vért, hiszen nincsenek antitestjei. A 0-s vércsoportúak vészhelyzet esetén bárkinek adhatnak vért, mert nem létező antigénjeik nem váltanak ki védekező reakciót a befogadó vérplazmában, ők viszont csak 0-s vércsoportú vért kaphatnak. A helyzetet bonyolítja még az Rh-faktor is amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Rh rendszer

Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és rhesus majmok vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh-). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh-, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták). Az Rh- vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh- donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni. Figyelembe kell venni, hogy ha Rh- ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh- nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértestjeit. Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh- anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséget, amit hydrops foetalisnak neveznek.

Ki lehet véradó?

Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát ...
· elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be a 65.* életévét
· testsúlya meghaladja az 50 kg-ot
· nem vérzékeny
· nem ájulékony
· nem szoptató anyuka
· akinél van társadalombiztosítási (TAJ) és lakcímkártyája illetve fényképes igazolvány (pl.: útlevél, személyigazolvány, jogosítvány, diákigazolvány)
* 65 évnél idősebb az OVSZ területi szervének orvosának engedélyével.4. számú melléklet a 3/2005. (II. 10.) EüM rendelethez

A véradás folyamata

A véradáskor mindössze 4,5 dl vért vesznek le, általában a benne levő plazmával és sejtekkel (teljes vér), de lehet csak plazmát illetve vérlemezkét is adni.

Teljes vért, nők évente 3, férfiak 5 alkalommal adhatnak. Teljes véradások között legalább 56 napnak el kell telnie. Vérlemezke, illetve plazma hetente kétszer is adható.

Készülj úgy, hogy karod könnyen szabaddá tud tenni. Egyél előtte zsírmenteset és fogyassz sok folyadékot is.

Tájékoztasd az orvost vagy az asszisztenst, ha véralvadás-csökkentő vagy egyéb gyógyszert szedsz, ha vérzékenységben szenvedsz, illetve, ha rosszul szoktál lenni a vérvétel során.

A véradásra való alkalmasságot jelenleg Magyarországon mindig orvos dönti el, a leendő véradó részletes kikérdezése - korábbi és jelenlegi betegségeiről, egészségi állapotáról -, és fizikális vizsgálata után. Az orvosi vizsgálat vérnyomásmérésből, szív - tüdő meghallgatásából, a nyaki nyirokcsomók tapintásából, a látható nyálkahártyák megtekintéséből áll. Ezt követi a vér hemoglobin (vérfesték) koncentrációjának mérése, és első véradóknál az előzetes vércsoport meghatározás. Az ujjbegyből történő mintavétel előtt 70%-os etanolos vattával alaposan lemossák a mintavétel helyét és környékét, majd az alkohol elpárolgása után steril tűvel kb. 2-3 mm mély szúrást ejtenek. A mintavételt végzők számára kötelező a steril gumikesztyű viselése. Helytelen eljárás a szükséges vérmennyiséget az ujjbegy erőteljes nyomásával, vagy masszírozásával kipréselni. Ha aránylag nagyobb vérmennyiséget kellene az ujjbegyből venni, úgy célszerű, ha a kezed előzetesen meleg vízbe mártják, és az ujjbegyed megszúrása előtt a bőrfelületet erőteljesen megdörzsölni. A mintavétel után a vérvétel helyét steril gézlappal, papírvattával le kell szorítani a vérzés leállásáig. Ha a vizsgálat során eltérést találnak, akkor időlegesen vagy véglegesen kizárják a donort a véradásból. Időleges kizárást alkalmaznak például a kívánatosnál (férfi: >135 g/l; nők: >125 g/l) alacsonyabb hemoglobinszint, nátha, torokgyulladás, herpesz esetén, kis - és nagy műtétek után, stb. Végleges kizárást jelentenek egyes fertőző megbetegedések (pl. HIV veszélyeztetettség, egyéb vérrel átvihető fertőzések kockázata), vérképzőszervi betegségek, kezeletlen magas vérnyomás betegség, súlyos asztma stb.

A vérvételhez leültetnek vagy hanyatt fektetnek. Megkérik, hogy karod lazán lógasd le. Felkarod gumiszalaggal elszorítják. Megkérhetnek, hogy néhányszor szorítsd ökölbe a kezed, esetleg karod is megütögetik kicsit. Ezek hatására vénáid megtelnek vérrel. A könyökhajlatban, vagy az alkaron megkeresik azt az ép perifériás vénát, ahonnan a vért levehetik.

A vérvétel közben, a fertőzések elkerülése érdekében, kötelező a steril gumikesztyű viselése. A mintavétel helyét előzetesen minden esetben meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell (erre a célra használhatók: Arugeen spray, 70%-os etanol, stb.). A bőrfelszín száradását követően végezhető el a vérvétel. A vérvétel helyét a fertőtlenítés után nem szabad kézzel, vagy egyéb nem steril eszközzel érinteni. Ideális esetben a 450ml vér levétele 5 - 10 percet vesz igénybe.

A vérvétel steril, egyszer használatos tűvel, zárt vérvételi rendszerrel történik. A vér pangását elkerülendően a leszorítást meg kell szüntetni, mihelyt a tűvel a vénába hatolnak.

A tűszúrás - egyéb tűszúrásokhoz hasonló, rendszerint enyhe - fájdalommal jár. A felkarra helyezett gumi szorítását sokan kellemetlennek érezhetik.

A mintavétel befejezése után a vénát steril gézlappal, papírvattával a vérzés elállásáig le kell szorítani (kb. 45 perc).

A véradás teljes menetén kb. 30 perc alatt túl is lehet lenni. A véradás 1959 óta önkénes és térítésmentes, azonban a véradót 500.-Ft értékben étkezési utalvány illeti meg, amelyen tetszőlegesen vásárolhat élelmiszert kb. 10.000 beváltó helyen.

A vér a levételt követően, egy steril vérvételi zsákba kerül, amely erre a célra készült, speciális anyagból és egyszer használatos, a hozzá csatlakozó vérvételi tűvel együtt. A zsákban a vér alvadását gátló és a vérsejteket tápláló oldat van, a felhasználásig megelőzve ezzel a véralvadást és a vérsejtek éhezését.

A vér vizsgálata kapcsán meghatározzák a vércsoportot, kimutatják az esetleges vírusokat: pl. a fertőző májgyulladást. Végeznek AIDS Lues szűrést, májműködést ellenőrző vizsgálatokat (GPT). Plazmát adóknál a vérfehérje mennyiségét is mérik

További vizsgálatok is készülnek arra nézve, hogy a vért kapó betegnek meg fog-e felelni a véradó vére (kompatibilitás).

A vizsgálat után elkérheted a vércsoport vizsgálati eredményét (ezt majd hordd magaddal, bármikor jól jöhet). A hemoglobin mérés és a Wassermann vizsgálat eredményét. Külön kérésre elvégezik a vizelet fehérje és cukor, valamint a vérsejtsüllyedés vizsgálatát is. Különleges esetekben szükség lehet vírus-ellenanyag vizsgálati eredményre is (ezt még véradás előtt beszéld meg a vizsgáló orvossal).

A vizsgálatok időigényesek, ezért leletet csak a véradás után egy nappal tudnak adni (kérjed postázását, vagy hétköznap délelőtt személyesen is bemehetsz érte).

Köszönöm, hogy adtál a vért és a viszontlátásra.