Geoládáról

A hagyományos 5x15cm-es kerekláda a kőfülke mellett található, a turistaúttól 1 méterre, többágú fa tövében. Vigyázz meredek!

Felhívás!

Fokozottan védett természetvédelmi terület. A turistaútról letérni tilos! Bárminemű, a természet védelmét megzavaró tevékenység a geoláda megszűnését eredményezi.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

A Pilisszántó végénél található parkolót ajánlom:  N 47° 40,603' E 18° 53,081' 300 m [GCPifu+parkoló] Innen egy kicsit (200 méter) a Mária zarándokúton megyünk, majd a piros barlang jelű turistaúton megyünk egészen a kőfülkéig, illetve a ládánkig.

Láda megszületésének története

2018. novemberében tudtam meg, hogy a Piliscsabai Természetjáró Egyesület felkérést kapott, hogy létesüljön új turistaút a Pilisszántói-kőfülkéhez, majd Bohner Zoli (PI-TE elnök) írt nekem, hogy nincs-e kedvem segíteni jelzést festeni, de van, így feleltem.
Így tavaly novemberben fel is festettük a jelzést, majd kilyukadtunk a kőfülkénél, amit eddig nem kerestem fel. Egy eldugott hely a Pilisben, ami bemutatásra vár. Gyere el, tekintsd meg, éld át az élményeket!

Pilisszántói kőfülke

A Pilisszántói-kőfülke fokozottan védett barlang, amely a Pilisben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.

A Pilis-tetőn, a hegy lábánál lévő, sziklás, délkeleti letörésben, Pilisszántó külterületén, a település központjától északnyugatra, az Orosdy-kastély felett, fokozottan védett területen, egy sziklafalban található a nagy, vízszintes tengelyirányú bejárata. A turistatérképek jelzik a helyét a nevének a feltüntetésével és barlangjellel. Az előterétől gyönyörű a kilátás a Piliscsabai-medencére és a Hosszú-hegy, Kevélyek vonulatára. Az inaktív forrásbarlang triász, dachsteini mészkőben alakult ki. Egy nagyméretű teremből áll, ahol a régészeti és az őslénytani ásatások folytak. Engedély nélkül és barlangjáró felszerelés nélkül megtekinthető.

Rozsomákcsont a Pilisszántói-kőfülkén kívül eddig csak hét! magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pes-kő-barlangból, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból, a Remete-hegyi-kőfülkéből és a Suba-lyukból.

Kutatástörténet

1912-ben Kadić Ottokár próbaásatást végzett a barlangban, ahol nagy mennyiségű csontot talált és ezért javasolta a további kutatását. 1914-1915-ben Kormos Tivadar teljes szelvényben kiásta a vastag kitöltést. Jégkorszaki tűzhely nyomokat, égetett és feltört állatcsontokat, valamint cseréptöredékeket talált. Hét jégkorszaki réteget különített el, amelyek a humusz alatt voltak. A majdnem két és fél méter vastag, pleisztocén kitöltésben egyenletes eloszlásban volt a régészeti leletanyag. A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyvének az 1915. évi kötetében, a kutatás eredményeit összegző monográfiában Kormos Tivadar és Lambrecht Kálmán 60 emlősfaj, 83 madárfaj, két békafaj és három csigafaj leírását közölte.

Aki többet szeretne erről olvasni az ide kattintva megteheti.

Forrás
Wikipédia

Ládatörténelem:
2025.09.14: Károly vitt egy új ládát, így már kereshető ismét!
Köszönöm szépen neki! - Blue Mali