15x10x5 cm-es doboz a szakadékban, nagy fa gyökerénél.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés

A verőcei vasútállomástól induló Pest Megyei Piros első szakasza átvezet a Fenyves-hegyen. Ebből adódóan a piros sáv jelzéseket követve juthatunk el a beomlott tárókhoz vezető szakadékhoz.
Verőce felől GCFeLe 2. parkolója  N 47° 49,387' E 19° 4,250' 235 m [GCVSZB+1parkoló] jelenti a legközelebbi megállási lehetőséget.
Katalinpuszta felől pedig a piros sáv leágazásának közelében lehet parkolni  N 47° 50,295' E 19° 5,355' 160 m [GCVSZB+2parkoló].
Az érkezés irányától függően választhatunk a déli  N 47° 49,840' E 19° 5,000' 215 m [GCVSZB+Sletérés], vagy az északi  N 47° 50,030' E 19° 5,090' 190 m [GCVSZB+Nletérés] ösvények közül.

Mivel a környék útjait rendszeresen lovagolják, így a kerékpáros megközelítést nem ajánlom. A szakadékban egyébként sincs lehetőség a tekerésre.

A bányászat története a kőkorig nyúlik vissza, amikor őseink kovakövet bányásztak. Az újabb kutatások eredményei arra utalnak hogy, már honfoglaló őseink is rendelkeztek bányászati ismeretekkel, melyet leginkább a pénzveréshez szükséges ezüst kitermelésénél kamatoztattak. Persze ez már István király idejére tehető, de a nyílhegyek és egyéb használati eszközökhöz szükséges fémeket már addig is elő tudták "varázsolni".
1627. február 8-án Selmecbánya közelében hajtották végre az első robbantást, mely jelentősen növelte a bányászat hatékonyságát. A 17.-18. század fordulóján megjelentek a bányagépek. A gőzgépek működtetéséhez tüzelőanyagra volt szükség, ezért a 18. század derekán megindult a kőszén utáni lázas kutatás. A brennbergi bánya után 1768-ban nyílt meg az akkor még Nógrádverőce nevű település határában a második szénbánya. A bánya azonban gyenge minőségű szenet adott, így 1865-ben befejeződött a kitermelés.

Mára csupán betemetődött bejáratok maradtak, melyek közül az "északi táró"  N 47° 50,030' E 19° 4,830' 170 m [GCVSZB+északi táró], és a láda közelében lévő a leglátványosabb. Prakfalvi Péter geológus Neograd 2014 - 2015 A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve XXXVIII. számában megjelent, "A nógrádverőcei (Verőce) szénbányászat környezettörténeti összefüggései" című cikke alapján a III. és V. tárószáj nyomait láthatjuk.

A frissen festett P+ jelzést követve lelhetünk rá egy másik bejáratra.  N 47° 49,780' E 19° 4,675' 175 m [GCVSZB+Ignis] A vörös szalagok felirata:"IGNIS".

A megmaradt meddőhányókon érdekes kövületeket is találhatunk. Az utolsó két képen egy saját gyűjtésű kovás fadarabról készült fotókat láthatunk.

Források és ajánlott oldalak

Lelőhely 2012/1
Geománia
Szakdoga
Faopál leletek
MEK
Hungaricana