Elhelyezés időpontja: 2019.07.07 10:30
Megjelenés időpontja: 2019.07.12 21:38
Utolsó lényeges változás: 2019.07.12 21:38
Utolsó változás: 2020.01.02 19:12
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Kokó és Dudu
Felhasználó: Kokó Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 108 Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2019-07 volt 14 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 1.3 megtalálás hetente
15x10x5 cm-es doboz a szakadékban, nagy fa gyökerénél.
Mivel a környék útjait rendszeresen lovagolják, így a kerékpáros megközelítést nem ajánlom. A szakadékban egyébként sincs lehetőség a tekerésre.
A bányászat története a kőkorig nyúlik vissza, amikor őseink kovakövet bányásztak. Az újabb kutatások eredményei arra utalnak hogy, már honfoglaló őseink is rendelkeztek bányászati ismeretekkel, melyet leginkább a pénzveréshez szükséges ezüst kitermelésénél kamatoztattak. Persze ez már István király idejére tehető, de a nyílhegyek és egyéb használati eszközökhöz szükséges fémeket már addig is elő tudták "varázsolni".
1627. február 8-án Selmecbánya közelében hajtották végre az első robbantást, mely jelentősen növelte a bányászat hatékonyságát. A 17.-18. század fordulóján megjelentek a bányagépek. A gőzgépek működtetéséhez tüzelőanyagra volt szükség, ezért a 18. század derekán megindult a kőszén utáni lázas kutatás. A brennbergi bánya után 1768-ban nyílt meg az akkor még Nógrádverőce nevű település határában a második szénbánya. A bánya azonban gyenge minőségű szenet adott, így 1865-ben befejeződött a kitermelés.
40 km kerékpározás és mászás 1000 m emelkedéssel 1 új és 16 régi ládával. A téli országúti bicó szervizben van abroncs csere miatt (16 tél alatt elfogyott a fékfelület), ezért a városi borzalommal közelítettem meg a Katalinpuszta környéki, ilyenkor szokásos ládákat. Ismerve e kerékpár nehézségét választottam a főleg gyalog mászandó környéket.
A szokásos téli Katalinpuszta menetbe próbáltam beilleszteni az új ládát GCRVKT és GCBIKK mellé. A bicó végig pihent a falu határában több helyen. Szerencsére éjjel fagyott, a vastag agyagos sáros csapások keményre fagytak, lehetett rajtuk lépkedni.
Katalinpuszta után a -n indultam, de követve a honlapon javasolt útvonalat nem mentem fel a hegyre, hanem nagyjából szintvonalon haladva érkeztem a szakadék bejáratához. A ládáig járható volt a csapás; ha azonban puhul a sár, katasztrofális lehet a járás. Látható volt a sárnyomokon, hogy puhább időben sorra csúsztak meg emberek, szarvasok, vaddisznók.
A láda azonnal meglett. Visszafelé kikecmeregtem a szakadékból és a ösvényen haladtam vissza a kerékpár rejtekig.
A GCKUPA edzésekbe nem fogom beilleszteni a ládát, mert túlságosan sáros a környék.
Mintha már jártam volna itt ...
Az eltűnt tollat pótoltam. Kár, hogy az utakat lovasok is járják. A rejtek fölött akár egy légakna maradványa is lehetne.
Hóban picit megizzasztott de jó volt. Sajnos lent nem túl jó a GPS vétel ezért ide - oda vitt, még jó hogy nem hallgattam rá, mert ha felmászom oda ahova mutatta, nem biztos, hogy jó vége lett volna a sikos hóban.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]
Érdekes kirándulás volt. Katalinpuszta irányából jöttünk és a javasolt útvonalon mentünk körbe. Az északi elágazás helyett lehet akár még északabbra a piros + jelen haladva megközelíteni az északi tárót, így egy kicsit kevesebb ismétlés van az útvonalban.
A láda nélkül ide biztosan nem jutottunk volna el. Köszönjük a rejtést
Megtaláltuk! 🙂
Ma Verőce környéke volt soron, és ládák felújítása lett belőle.
A 2-es út felől a Felsőnyulas-Lilaakác utak kereszteződésig felnyomultunk autóval a innét a piros jelzésen haladtunk, majd a egy jelöletlen úton közelítettük meg az egyik oldalsó árkot. Bár ezt az utat csak visszafelé találtuk meg. Északi irányból a szakadék állta utunkat csak ez után találtuk meg a könnyebb megközelítést.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.4.1]