Elhelyezés időpontja: 2019.07.21 14:00
Megjelenés időpontja: 2019.07.24 21:48
Utolsó lényeges változás: 2019.07.24 21:48
Utolsó változás: 2019.07.29 21:29
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: margabat
Felhasználó: margabat Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 24
Megtalálások gyakorisága: 3.2 megtalálás hetente
1. 17*10*5 cm-es hagyományos láda, tuskó alatti mélyedésben, ágakkal és kérgekkel álcázva. (N 46° 44,298' E 17° 46,280')
2. 9*9*5 cm-es láda a második jelszórészlettel, fás csoportnál. (N 46° 44,174' E 17° 45,860')
3. Gyógyszeres mikró a legelő melletti erdő szélén. Talajszinten keresgélj, fa tövénél! (N 46° 44,334' E 17° 45,741')
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Útvonal
A hárompontos multi célja, hogy minél több oldalról bemutassa a Látrányi Puszta Természetvédelmi terület változatos felszínét és élővilágát. Az ajánlott kiindulópontnál kényelmesen meg lehet állni autóval N 46° 44,236' E 17° 45,928' 125 m [GCLATT+parkoló], innen javasolt csillagtúra-szerűen felkeresni az egyes multipontokat.
Az első pont N 46° 44,298' E 17° 46,280' 114 m [GCLATT-1] a Tukora-tanya környékén található, nem messze a lassan csordogáló a Tetves-pataktól. Menet közben kis távolságon belül száraz homokgyeppel, gyékényes-sásos területtel, lápréttel, fűzligettel, nyárfákkal és akácgyepűvel is találkozhatunk. A második állomáshoz N 46° 44,174' E 17° 45,860' 128 m [GCLATT-2] gödrökkel és homoksáncokkal tagolt réten át lehet eljutni. A nyílt homokfelületek és gyepfragmentumok mellett nyárfákat és bokorfüzeseket találunk. A multi utolsó pontjához N 46° 44,334' E 17° 45,741' 138 m [GCLATT-3] vezető úton haladva szabad homokfelületek, valamint zárt- és nyílt homokgyepek váltakozása figyelhető meg. Érdemes egy kicsit beljebb sétálni a pusztán áthaladó homokos földúton, ahol kétoldalt szinte végig elkerített legelőket alakítottak ki, főként marhák számára.
A koppányi aga testamentuma "Egy kis emelkedésen kapaszkodtak még fel, aztán kiterült előttük a bajvívás helye, a látrányi rét. Könnyű ködzászló úszott a fenekén, nehéz harmatcseppek alatt bólogatott ezernyi fűszál, és madár dalolt valahol magasan, fenn a levegőben; a lovak mögött uszály maradt a letiport réten, és dobbanásuk a főbe veszett. (...) Lágy májusi szellő imbolygott a réten. Kurrogtak a gerlék a fűzfán, a zsendülő élet szerteáradt melegen, illatosan." - Részletek Fekete István első regényéből, a török hódoltság idején játszódó A koppányi aga testamentumából. Itt vívja egymással párbaját a főhős, Babocsai László és Oglu, a koppányi aga.
Sokszínű tájkép
Az alig 230 hektáros terület egyike Külső-Somogy különleges természeti értékeinek. Felszínét negyedidőszaki üledék fedi: A Balaton egykori öblözetében felhalmozódott tavi homokot az északi irányból fújó szél idehordta és a puszta magasabb, nyugati részén buckákat épített belőle. A homokbuckák, a buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei igencsak mozgalmassá teszik a tájat. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek, jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálók és kisebb erdős területek váltják egymást, míg az alacsonyabban fekvő keleti határszakaszon az ott végig folyó Tetves-patak rakta le üledékeit.
A puszta jelenkori arculatának kialakulásában, illetve a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés, mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb részekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt jellemző.
Gazdag élővilág
A pusztának a növényvilága a leggazdagabb, több mint harminc védett faj megtalálható. A térségben csak itt él vidrafű, fehérmájvirág, homoki szalmagyopár és szúnyoglábú bibircsvirág. A szintén változatos rovarvilágból is számos védett faj kiemelhető, ilyen például a mocsári tarkalepke, a nagy tűzlepke, a vérfű-hangyaboglárka, a zanótboglárka, vagy a skarlátbogár. Említésre méltó még a puszta madárállománya, sétáink során gyurgyalaggal, fehér gólyával és búbos bankával több helyen találkozhatunk, de ha van egy kis szerencsénk, réti sast és fekete gólyát is megpillanthatunk.
Tukora-malom
Érdekes ipartörténeti emlék a területen található Tukora-tanya, melyen az egykori tulajdonos, Tukora Péter a 20. század elején vízimalmot működtetett. A malom épülete jó állapotban maradt fent, de sajnos magánterületre esik, így jelenleg nem látogatható.
Óvjuk, védjük a természetet!
Sajnos az üde láprétek növénytársai egész Közép-Európában visszaszorulóban vannak, ezért védelmük minden szempontból kiemelt feladat. A talajvíz szintjének változása és tápanyagtartalom változása egyaránt a terület romlását okozhatja, erre a látrányi pusztán is bőven láthatunk példákat (nádasodás, tájidegen gyomok jelenléte). Az eredeti erdőtársulások is már csak foltszerűen figyelhetők meg. Ahol egykor cseres-tölgyesek és keményfaligetek voltak, ott mára a haszonfa-termesztés és a homokbányászati tevékenység miatt főként másodlagos növényzetet találunk. Fontos, hogy a TVT bejárása közben óvjuk a természet értékeit, ne tegyünk kárt az élővilágban!
Egy egész napos balatoni vitorlázás után... Állati jó szelünk volt. Sokat mentünk, jókat beszélgetünk Satya és Bal3 barátaimmal. Remek nap volt. A végén elugrottam Látrány mellé ezért a multiért. Biztos bennem volt a hiba, de most ezen az estén nem nyűgözött le a látnivaló. Picit átlagosnak éreztem, de talán csak nem hangolódtam rá eléggé. A környék persze szép, de semmi extra. Köszönöm azért a három pontos multicskát. 2 kilométer sétával gyűjtöttem be.
Bringás találat. Lelle felől közelítettünk, és 3. 2. 1-es sorrendben teljesítettük a pontokat. Majd hősiesen átvágva a Tetves patakon Rádpuszta érintésével Szemesnél újra a Balaton partján tekertünk tovább.
Lehet, hogy csak velem van a baj, de nekem mindhárom pont ugyanazt mutatta.
A koppányi aga története viszont feldobja a ládaoldalt, gyerekkoromban lelkesen olvastam.
Tegnap bicóval próbáltuk megkeresni a ládát, akkor 70 km-t tekertünk Széplakról. Nem sikerült. Ma kocsival az adott parkolóból mentünk a pontokhoz. Tabletta kesser társsal is összetalálkoztunk. Ma sikerült mind a három pont. Köszönjük
Szeretem ezt a helyet, 2014-ben már Ajtonnyal bejártuk a környéket, jobban is, mint amennyire ez a geoláda megkívánja. Akkor tavasz volt, és a rét még szebb volt, mint most nyáron. Rejteni is akartunk egy multiládát, de végül abból ilyen-olyan okok miatt nem lett semmi.
A három közül talán a második pont tetszett a legjobban. Most, hogy ez meglett, ismét nincs olyan kereshető láda Somogyban, amit ne találtam volna még meg.
Köszönet a rejtésért! Nagyon jó, hogy került ide láda. Mi 2013-2014-ben próbálkoztunk ide ládasorozatot rejteni, de a modik általában "nem voltak elragadtatva" az ötlettől, ezért némi sértődöttséggel a "nem mehet" bejegyzések beérkezése miatt magam vontam vissza a tervet a végleges elutasítást megelőzendő. Feltétlenül jogos volt, hogy most megjelenhetett. Gratulálok a Rejtő munkájához. Én annak idején úgy képzeltem, hogy az első pont a déli rész legmagasabb, kilátást nyújtó gyér félsivatagi növényzettel borított domb magassági jelzőkövén lett volna (46° 43,798' 17°45,918'). A második pont a mostani 2. pont közelében, főleg nyárakkal beerdősült felhagyott homokbánya szaggatott felszínű hepe-hupás környezetében, míg a végláda a 46°43,904' 17° 45,897' ponton, szép kilátást nyújtó domboldal tisztását övező fás sávban. Ebből is látszik, egy adott témát hányféle szempontból lehet feldolgozni, és ahány ember, annyi preferencia, annyi megoldás.
Amikor itthonról elindultunk esett. Mire megérkeztünk, kicsit elállt. Az első két pontot megtaláltuk, a harmadikhoz érve leszakadt az ég, dörgött és villámlott. A fényképezőt nem vettem elő, a jelszórészletet elfelejtettem. A képek alapján kérek egy elfogadást köszönettel.
N 46° 44,236' E 17° 45,928' 125 m [GCLATT+parkoló]
N 46° 44,298' E 17° 46,280' 114 m [GCLATT-1]
