Megye/ország: Csongrád-Csanád
Elhelyezés időpontja: 2020.02.07 11:30
Megjelenés időpontja: 2020.02.07 12:07
Utolsó lényeges változás: 2021.05.18 16:15
Utolsó változás: 2023.07.02 16:03
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Timót, Nimród, Era, Tomi
Ládagazda: petrot81 Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 405 + 1 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.5 megtalálás hetente
Kétpontos multi. Az első ponton kidőlt odvas fa tövében környezet-idegen égetett tárgy, ebben találod a jelszó első felét. A második ponton kb. 180 cm magasban vár a 10x10x5 cm-es négyfüles konyhai doboz, a jelszó második részével.
Évszaknak megfelelően szúnyog- és kullancsriasztót vigyél!! A gondos visszarejtéskor kérlek figyelj a muglikra és egyéb erdei teremtményekre!
Az első ponton építőipari terméket keress. A második ponton növényzetbe rejtve találod a ládát.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval
Parkolni a Tisza Lajos körúton lévő parkolókban (hétköznap 8:00-18:00-ig fizetős!), vagy ingyenesen a N 46° 13,980' E 20° 8,531' 80 m [GCBOSZ+parkoló] fatelep bejárata mellett, ill. annak környékén lehet.
Tömegközlekedés
Számtalan busz/troli/villamos, ami az Aradi vértanúk tere környékén megáll. Innen kb 3-400m séta a töltés.
Az ösvény száraz időben biciklivel is jól járható!
A sziget melletti töltésen fut a Tápét Röszkével összekötő sárga sáv jelzésű turistaút.
Leírás
A szegedi Boszorkánysziget
Az Alsóváros és a Tisza közt fekvő erdős területet hívják a szegediek Boszorkányszigetnek. Északról a már nem létező vasúti híd zárta le (GCSZVH), délről a kereskedelmi és téli kikötő határolja. Valójában nincs bizonyíték arra, hogy ez a terület egykor sziget lett volna, legfeljebb félsziget, amelyet a Tisza éles kanyarral került meg.
Boszorkányégetés Szegeden
Magyarországon összesen 124 boszorkányperről lehet tudni biztosan, melynek több mint a fele Szegeden zajlott. Döbbenetes tragédiát őriznek a félszigeten némán álló fák.
Szeged azon részén, melyet ma Boszorkányszigetnek neveznek, 1728. július 23-án 12 boszorkányt kötöztek négyesével cölöpökhöz, majd máglyán megégették őket. Mindannyian tortúrák során mentek keresztül, mielőtt a nyilvános kivégzés sorsára jutottak. A kínvallatások mellett átestek a vízpróbán és mérlegpróbán, ahol valamennyien könnyűnek találtattak, ami az akkori hiedelem szerint egyet jelentetett azzal, hogy boszorkányok. Ha egy per ekkoriban vízpróbáig jutott, a vádlottnak nem sok reménye maradt, hogy igazát megvédje. A szegedi pörnél a boszorkánynak hitt asszonyokat kivitték az Alsó-Tiszapartra, ahol a keskenyebb és sekélyebb mederben kötelekre kötözve vízre lökték őket. Három öregasszony vízbefúlt, a többiek azonban a felszínen maradtak, ez rájuk nézve súlyos bizonyító körülmény volt. A "próba" abszurditását az mutatja, hogy a vízbefúlt asszonyok ugyanúgy máglyán végezték (nem temették el őket; máskor a vízbe merülés az ártatlanság jele volt...), mint akik túlélték a próbát, akik esetében az, hogy fennmaradtak a vízen, egyértelmű bizonyítéka, hogy a Sátánnal cimboráltak. Az életben maradtakat emellett tűvel is megszurkálták, hogy az ördögi jegyek láthatóvá váljanak: ők úgy hitték, hogy ha a sebek nem kezdenek vérezni, az egyértelműen a boszorkányság bizonyítéka. De elég volt az is, ha valakin sátáni bélyegzőket fedeztek fel, mely lehetett akár egy nagyobb, testük "különös helyén" levő anyajegy is. (Négyen végül mégis megúszták, hiszen eredetileg 18 embert fogtak perbe Szegeden.)
Kökényné a vallatások során sorra ismerte el bűneit, de számos más bábát is "feldobott", ahogy ezt manapság mondanánk. A vádaskodás tovább gyűrűzött és addig fajult, hogy a város tömlöcei szinte teljesen beteltek. A vallomásokból arra derült fény, hogy "a szegedi boszorkányok valóságos katonai szervezetbe tömörültek. Volt kapitányuk, hadnagyuk, strázsamesterük, zászlótartójuk, dobosuk, trombitásuk." Kiderült, hogy szervezetük tagjai Plútó, mások szerint Dromó ördöggel léptek szövetségre, aki bélyeggel jelölte meg őket, megtagadtatta velük a kereszténységet, ráadásul közösült is velük. A sátáni kapcsolatot igazolta az is, hogy hadseregről azt is megtudták: a pogány törököket szolgálta.
A vádba fogott személyek többsége szegény néprétegekből került ki, főként bábák voltak. A boszorkányper koncepciós jellegét támasztja alá, hogy nemsokára kiderült: az ördögi szövetség kapitánya nem más, mint Szeged egykori főbírája, a 82 éves Rózsa Dániel. Ő korábban a város képviselője volt a pozsonyi országgyűléseken, és nem mellékesen Szeged egyik legvagyonosabb polgára (akinek szintén sok ellenlábasa lehetett, hiszen juhászlegényből lett főbíró). Róla "beigazolódott" a per során, hogy "társaival együtt egy akó pénzért hét esztendőért adták el a csapadékot a töröknek. A vád szerint az esőt egy zacskóba kötötte el, amit hordói alá rejtett." Mindez azért lehetett főbenjáró bűn, mivel abban az esztendőben kora tavasz óta semmi esőzés sem volt a vidéken, és már az előző évek is aszályosak voltak.
Reizner János, Szeged egykori krónikása szerint a boszorkányüldözés idején Szegeden teljesen "felforgatott és megrendült állapotok" uralkodtak, főként a szárazság okozta feszültségek miatt. "Mindenki a veteményeket tápláló eső után áhítozott s el nem tudták képzelni, hogy miért nem nyílnak meg az ég csatornái." Az egyház a nép vallástalanságának tulajdonította a kedvezőtlen állapotokat. A rossz közhangulat miatt felerősödtek a város őslakosai és a nem sokkal korábban betelepült - rác illetve dalmata - polgárok, valamint az osztrákbarát, illetve nemzeti hagyományokat ápoló (vö: kuruc) lakosok közötti ellentétek is, ami a törököktől való félelemmel elegyedve keltett hisztériát.
A pert követő időszakban Szegeden még számos halálos ítéletet hoztak különböző boszorkányvádak alapján. Ennek a bécsi udvar, pontosabban Mária Terézia vetett véget 1755-ben hozott döntésével: betiltotta a boszorkánypereket az egész Osztrák-Magyar Monarchiában.
A "sziget" ma:
A város testébe nyúló zöldövezet népszerű a sétálók, kutyasétáltatók, kocogók, MTB-sek körében. Bár jelenleg nincs annyira karbantartva, mint a Tisza túloldalán található Tisza-Maros sétány (GCtima), de a szélesen kitaposott ösvények így is kiválóan járhatók.
Az 1. ládát viszonylag hamar megtaláltam, a 2. már izgisebb volt. Szép környék, közel a Tisza, hangos madárcsicsergés. A sétaúton figyelni kell a kerékpárosokra! Kellemes könnyű séta volt. Köszi
Tavaly ide nem tudtunk eljönni, mert pont akkor volt az árvíz. Pedig akkor is megfogott a története a "szigetnek".
No de most ezt is pótoltuk... :)
Jó volt megint egy kis időt tölteni Szegeden, ez a város is tetszik nekünk. Nem is tudtunk visszaindulni korán, mert még fagyizni is meg kellett állni... :)
Köszi a rejtést!
Megtaláltuk, köszi. A sűrű erdőben a GPS jel elég változó volt, kellett pár kört menni, mire megtaláltuk a 2. pontot. Az elsőnél is dobozt találtunk, nem fekete hengert. [Geoládák v4.5.8]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.7]
A kettespont közelében álltunk meg. Átpattantunk a kerítésen és már meg is volt a 2. pont. Ja az 1. pont is.
Hát ez ennyi vót.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.4]
Szegedi ládakeresgélésünket ezzel a multival indítottuk. Láttunk jópár kutyasétáltatót és egy ártéri erdőt. Andival keresgéltem.
N 46° 13,980' E 20° 8,531' 80 m [GCBOSZ+parkoló]
N 46° 14,731' E 20° 9,015' 80 m [GCBOSZ+start]
N 46° 14,593' E 20° 8,990' 80 m [GCBOSZ+Bejárat]
N 46° 14,415' E 20° 8,947' 80 m [GCBOSZ-1]
N 46° 14,187' E 20° 8,795' 80 m [GCBOSZ+'Szellem-erdő']
sáv jelzésű turistaút.
