Röviden
1. N 47° 26,955' E 18° 45,225'
perem alatt 6x1 cm zöld gravírlap
2. N 47° 26,681' E 18° 45,567' doboz talajszinten, kővel takarva
pótjelszó az utolsó pince melletti gázfogadó oldalán
3. N 47° 26,938' E 18° 44,161'
400V-os 5x1 cm zöld gravírlap

Parkolás
Az első két pont jól megközelíthető autóval, a 3. ponthoz is be lehet hajtani, de ez egy macskaköves sétány, inkább sétálj te is!  N 47° 26,634' E 18° 44,531' 190 m [GCETYP+3. pont parkoló]
Ha megteheted parkolj le az 1. pont mellett, innen 5km-es körsétával teljesíthető a multi.

A rejtések Etyek három tetszetős pince együttesét mutatják be.
1:  N 47° 26,955' E 18° 45,225' 177 m [GCETYP-1] Körpince
2:  N 47° 26,681' E 18° 45,567' 188 m [GCETYP-2] Kecskegödör
3:  N 47° 26,938' E 18° 44,161' 190 m [GCETYP-3] Újhegyi pincesor, legújabb kori nevén gasztrosétány

A borvidék története
Már a rómaiak idejében is foglalkoztak szőlőműveléssel ezen a területen, a szőlőtermesztés hagyományait azonban csak a törökök kiűzése után, az 1700-as évek elejétől kezdve ismerjük.

1720 és 1770 között Württembergből 112 német családot telepítenek a községbe, akik néhány évtized alatt virágzó szőlő, és mezőgazdaságot hoztak létre.
Az 1836. évi felmérés 150 hektárnyi szőlőt jegyez fel.

Az 1850-as évek közepétől egymás után épülnek az etyeki és sóskúti kőből rakott pincék, köztük a Körpince és a Kecskegödör. Az Újhegyi pincesor az 1900-as évek első felében épült ki.
Az Öreghegyen található még jelentős számú pince, de ezek szétszórt elhelyezkedésük miatt nem szerepelnek a játékban.  N 47° 26,596' E 18° 44,192' 210 m [GCETYP+Öreghegy]

Az etyeki bort - felfedezve annak kiváló tulajdonságait pezsgő készítéséhez - a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel.
1940-re a szőlőterület eléri a 600 ha-t.

1946 márciusában Németországba telepítették a német lakosság 83%-át. A kitelepítés miatt a szőlőkultúra is válságba jutott. 10 év alatt a szőlő 2/3-a pusztult ki, 960 pincéből közel 500-at lebontottak, s a vagyont érő faprésekből néhány tucat maradt csak hírmondóként.

Az 1955-ös év hozta meg a fordulatot, amikor is megalakult a Hungarovin Borgazdasági Kombinát etyeki gazdasága a hajdan virágzó etyeki szőlőkultúra rekonstrukciójára, ennek eredményeképpen jött létre a jelenlegi 1000 ha körüli ültetvény.

Az 1980-as évek telepítéseinek, illetve a fajtaváltásnak köszönhetően elindult a minőségi bortermelés. Etyek és környékének jellemző szőlőfajtái a chardonnay, sauvignon blanc, pinot noir, szürkebarát, királyleányka, olaszrizling, rajnai rizling, zöldveltelini, pinot blanc, cserszegi fűszeres.

A község az Etyek-Budai borvidék része, annak legjelentősebb termőhelye. forrás

A biaiak emlékezete szerint 40-50 évvel ezelőtt az etyeki bor gyenge minőségű, savankás itóka, ún. guggolós bor volt, ehhez képest különösen nagy jelentőségű a napjainkra elért minőség.

A falu borkultúrájának bemutatása nagyon jól menedzselt, az ezredfordulótól kezdve évente több, változatos kultúrális programmal egybekötött bor, és gasztronómiai esemény kerül megrendezésre, a hírnév egyre inkább megmutatkozik az árakban is, de egy sétát fogyasztás nélkül is megérnek az etyeki pincék!

Etyek története
Pincészetek elérhetősége