A láda a híd lábánál, egy talajszinten elhelyezkedő üregben, kisebb kövek takarásában várja megtalálóit. Nyúlj be jobbra!
A sorozatos eltűnések miatt átmenetileg egy elviteles műanyag ételhordó doboz került kihelyezésre. Ha időtállónak bizonyul a rejtek, lecserélem majd egy rendes dobozra. Köszi, ha a logodban visszajelzel, hogy mindent rendben találtál-e a helyszínen!
Parkolni az út szélén is lehet közvetlenül a híd szomszédságában, de a nevelőotthon kiépített parkolója egyaránt igénybe vehető - ebben az esetben kb. 2 perces sétával megközelíthető a rejtek. N 46° 49,786' E 18° 49,279' 158 m [GCELOS+kiépített parkoló]
A tömegközlekedéssel érkezők az Előszállás, iskola megállóban leszállva ötperces sétára számíthatnak.
A ládába TravelBug helyezhető.
A rendház története
A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1659-ben hatalmas birtokokat szerzett Fejér megye déli részén. Az uradalom központját Előszálláson létesítették, a rendi tulajdonú major kiépítése pedig 1724-ben vette kezdetét. Folyamatosan emelték a gazdasági épületeket, a jelentkező követelményeknek megfelelően. Az ellenőrzés fenntartása és a termelékenység javítása érdekében 1765-ben felépült a kastély, amely állandó lakhelyként szolgált az ideküldött szerzeteseknek.
Hagyó Kovács Gyula 1914-1944 között a zirci cisztercita apátság megbízásából működött a Fejér megyei előszállási uradalomban. Volt gyakornok, majd segéderő a jószágkormányzói irodában, s végül 1924-től teljes jogú jószágkormányzóként tevékenykedett. Munkássága három évtizedig tartott, s ezen időszakban az eléggé elmaradott, hagyományos gazdálkodási formákhoz szokott üzemvitelt modern alapokra helyezte. Ez azt eredményezte, hogy a vizsgált kor végén Előszállás az ország egyik legmodernebb mezőgazdasági nagyüzeme lett, amely évente 1 millió pengőt jövedelmezett. Munkásságának a kastély előtt ma mellszobor állít emléket.
A rendházat az 1930-as években felújították: valószínűleg ekkor készült a tető palafedése és a földszint sávozott vakolata, amely korábbi fényképeken nem látható. Az épületet 1949-ben elvették a rendtől, és 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába. 1999 óta üresen áll és nem látogatható, csak a falunapok alkalmával nyitják meg a látogatók előtt. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű "Cifrakertet" jelenleg újra gondozza a faluközösség, egykori üvegháza azonban nyom nélkül elpusztult.
Az épület mögött földszintes gazdasági szárnyakkal bezárt udvar található, a szomszédos templommal pedig hullámos vonalú, falazott és vakolt kerítés köti össze. Kapualja boltozott, néhány helyiségben szerény stukkódíszítés látható. Az egykor itt levő barokk Diogenész-szobor ma a Magyar Nemzeti Galériában található.
Néhány szó a településről
Előszállás Fejér megye déli részén, a Mezőföldön helyezkedik el. A két főutcás, szalagtelkes alaprajzú falu területén kelták laktak a IV. században. A VIII. században avar uralom következett: ekkor már állandó falvak is kialakultak a területen. A tatárjárás után a Duna és a Sárvíz között Hantos-szék néven kun kapitányságot létesítettek. Az 1526-os mohácsi vészt követően Fejér megye elnéptelenedett.
A település neve először 1537-ben jelent meg Elevzallas alakban, amely esetében a "szállás" utótag kun településre utal. A kunokat IV. Béla telepítette le főleg a Duna-Tisza közére, innen kerültek erre a vidékre. Előszállás nevében az "Elő" a magyar elöl lévő/elülső melléknév változata. Az 1559. május. 12-i adományozó oklevél szerint Miksa császár Palota kapitányának adományozta Előszállás, Karácsonyszállás, Venyim falvakat. Az örökös harcok miatt 1685-ben Előszállást pusztahellyé minősítették, és 1699-ben már teljesen lakatlan volt.
1700-ban Előszállás a Ciszterci Apátság tulajdonába került. A rend a környékbeli puszták központjává emelte Előszállást, ezzel lehetővé tette fejlődését. E gazdasági központ hivatalos pecsétje Előszállás címere, amelyet az 1700-as évek közepén készítettek. 1765-ben megépült a ma is látható cisztercita rendház, amelyet egy falazott kerítés kapcsol össze a templommal.
A cisztercita rend Zircről német ajkú munkásokat telepített Előszállásra, ahol téglaégető is működött 1923-ig. A rend főleg állattenyésztéssel foglalkozott a településen. Ekkor épültek a majorok, amelyek nevükben ma is őrzik az akkori elnevezéseket (Gulyamajor, Kelemen-halom, Róbert-völgy). Első helyen a lótenyésztés állt: központja Előszálláson volt, amelyet a "ménesmester" vezetett. Nagyszámú juh tenyésztése is folyt a pusztákon, ezt őrzik elnevezéseikben az Akolhegy, Bárányhegy és Fejőslapos településrészek. A cisztercita rend 1773-ban nagyobb számú merinói juhokra cserélte a racka juhokat és melléjük bajorországi juhászokat hoztak.
A lakások építése az 1870-es években kezdődött. 1927-ben a pusztákat egy közös faluvá egyesítették. Előszállás lakosainak száma a legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 2377 fő.
Látnivalók a környéken
Ha van egy kis időd, sétálj egyet a kastély környékén! Ejtsd útba a rendház közvetlen szomszédságában elhelyezkedő római katolikus Kisboldogasszony templomot, valamint a szemben található általános iskola parkját! Amennyiben családdal érkezel, az ott található játszótér kellemes időtöltésre ad lehetőséget a fiatalabb korosztály számára is.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
A ládával minden rendben, ép, belül száraz, elég védett helyen van.
Nagyon tetszett az épület, megérdemelne egy felújítást, milyen jó múzeum lehetne belőle. Nagy szerencsénk volt, amikor ott voltunk éppen kinyitották az épületet pakolás miatt, és megengedték hogy bent körbenézzünk. Fénykorában impozáns lehetett belül is, kár érte.
Erre vezetett az utunk, ezért megnéztük a rendházat. Nagyon kíváncsiak lettünk, milyen lehet belül, ezért jövőre egy falunapon még visszatérünk. A szomszédos templom nagyon szép, nem is bírtuk ki, hogy ne lógjunk be a kertjébe megnézni (a templom egyik oldalsó fala hiányos, így be lehet menni, de a nagy duplaszárnyú fa kapu is nyitva van résnyire, amin befér az ember.) Sajnos a kertben lábszárunkat verte a fű, és az akácfák átvették az uralmat, de a templomon látszik, hogy karban van tartva, és valószínűleg tartanak itt vasárnapi misét. Megérte eljönni ide, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
A mai napra kisebb esőket jósolt a meteorológia, így olyan kirándulást kerestünk, ahol csak több kisebb sétát teszünk és eső esetén gyorsan visszaérünk az autóhoz. Így esett a választás a Budapesttől délre eső Duna menti ládákra.
A ládát mi sem találtuk, viszont a pótjelszó a helyén, könnyen megtalálható. Tetszett a retró játszótér, kipróbáltuk a hintát is :)
Szia! Ezer éve le akartam már vadászni, csak nem jártam a környéken. Most végre eljött ennek is az ideje...
Szeretnék kérni egy elfogadást. Sajnos nem olvastam a log-okat, így hiába kerestük a ládát. A pót jelszót sajnos nem találtuk meg, pedig átnéztünk minden lehetséges rejteket, képet teszek fel a pozíciónkról. A környéken egy elszökött kutya szaladgált, maga után húzva a láncát. Telefonon én hívtalak, de nem tudtunk beszélni...
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget!
[g:hu+ 2.10.16]
A ládát én sem találtam meg, csak a helyét, valami szépreményű elvihette... :(
A pótjelszóra viszont 1-2 perc alatt ráakadtam, jól olvasható állapotban van.
Köszi a rejtést! :)
N 46° 49,738' E 18° 49,246' 116 m [GCELOS+Pótjelszó]
N 46° 49,845' E 18° 49,338' 158 m [GCELOS+Kereszteződés]
N 46° 49,786' E 18° 49,279' 158 m [GCELOS+kiépített parkoló]
N 46° 49,754' E 18° 49,210' 158 m [GCELOS+Cifrakert bejárata]
