Elhelyezés időpontja: 2019.09.07 12:15
Megjelenés időpontja: 2019.10.01 21:36
Utolsó lényeges változás: 2019.10.01 21:36
Utolsó változás: 2021.09.28 21:12
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Kokó, Dudu
Ládagazda: Kokó Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 300 m
Megtalálások száma: 25, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Jelzett kő rejti a 12 cm átmérőjű, 8 cm magas dobozt. A ládába TravelBug nem helyezhető. Megközelítés
A népszerű parkoló N 44° 15,810' E 15° 38,860' 860 m [GCUff+parkoló] szinte bármilyen járművel elérhető.
Amint a D54-es útról északnak fordulunk N 44° 13,070' E 15° 40,030' 115 m [GCUff+letérés], elkezdődik az igazi élmény. Eleinte kissé kanyargós, de kétsávos aszfaltúton haladhatunk célunk felé. Az autópálya "keresztezése" után N 44° 15,340' E 15° 38,840' 540 m [GCUff+váltás] megszűnik az aszfalt, és murvás útra vált. Innentől kicsivel meredekebben emelkedünk és szűkebben vesszük az egyre sűrűsödő kanyarokat. Az út szélessége is gyakran tűnhet keskenyebbnek, így is fokozva az izgalmakat. Az egyik kanyarban rövid pihenőt is tarthatunk egy .com-os doboz megkeresésével.
Ha sikerült parkolni, akkor megtekinthetjük a falon elhelyezett emléktáblát, fotóalbumokat, és természetesen a fantasztikus sziklaképződményeket. Sőt! Még a fan club füzetébe is írhatunk!
A kerékpárosok számítsanak hosszú emelkedőre. A főúti letéréstől mintegy 15 kilométert kell tekerni, és közben majd 800 méter szintet kell leküzdeni. Az autósok parkolójától már csak egy ösvényen lehet eljutni a dobozhoz. Ez nagyjából 400 métert jelent, de a sziklás terepen biztosan nem egyszerű feladat a kerékpár tologatása.
(Bár nem kapcsolódik a láda témájához, mégis érdemes néhány szomorú pillantást vetni az út melletti emlékhelyekre, melyeket a délszláv háborúban elesett fiatalok miatt állítottak. Szerintem túl sok van belőlük.)
Miért is vagyunk itt?
Winnetou, az apacsok törzsfőnöke talán a világ legismertebb "európai származású" indiánja. Mivel kitalált személy, így "arca" leginkább a filmekben látott színész arcát tükrözi. (Persze ez a kép az idősebb szemek csillogásában látszódhat igazán.) Bár a XIX. századi Németországban született "atyja" Karl May csupán a XX. század elején járt Amerikában, mégsem látta annak vadabb, nyugati felét. Ennek ellenére talán a legnépszerűbb leírásokat publikálta a vadnyugatról. Írásai annyira jól sikerültek, hogy Harald Reinl 1962-ben megfilmesítette az Ezüst-tó kincse történetet, majd 1963 és 1968 között elkészített három filmet Winnetouról.
A forgatások színhelyéül az akkori Jugoszlávia egyik legszebb vidékét választotta - Dalmáciát. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy az 1963-ban készült Winnetou film első kockáin látható, eltéveszthetetlen sziklacsoport közelében mára népszerű zarándokhely alakult ki, melyet nagyon sokan keresnek fel a világ minden tájáról. Tegyetek Ti is így!
A .com jóvoltából megtalálhatjátok Incsu Csunna és Nso Csi sírhalmait is, Paklenicában pedig felkereshetitek a forgatások emlékére kialakított Winnetou múzeumot.
Szüreti nyúl 7/10.
A nap, sőt talán az egész utazás fő attrakciója! Már az odafelé út is igen szép, felfelé pedig izgalmas. Egy autómentő megpróbált meggyőzni minket, hogy ne menjünk fel, mert nagyon rossz a murvás rész. Nos, kellő figyelemmel nem probléma.
Felfelé természetesen a Winnetou filmzenéje szólt, ráhangolódásképpen. :)
A fenti parkolóban rengeteg autó, s az egész út során csak itt kaptunk esőt, miközben lent sütött a nap.
Iszonyú jó hely, még ha nem is vonzódom ehhez a sorozathoz. Valahogy az egész környezet lenyűgöző. Az érkező esőfelhők csak még hangulatosabbá tették az egész helyet.
Klassz!
Köszi
Sajnos kifogtunk egy nagyobb túrista csoportot mindkét ládahelyen, a gyerekek szinte végig követtek minket amikor leszakadtunk a "fő" látványosságról, így a rejtés érdekében inkább nem kockáztattunk....kérem a fotók alapján a megtalálást, köszönöm :-)
Ma délelőtt indultunk el a másik Winettou-s láda becserkészése után. A hegy nem volt a barátunk 13 fokban orkánerejű szélben és esőben 10 perc keresgélés után kénytelenek voltunk feladni. Kb. addigra fagytunk és áztunk csonttá. :-) Kérjük a találatot a képek alapján elfogadni!
Fentről, észak felől, a Majstorska cestán érkeztem. A Winnetou-filmes szál nem érdekel - soha nem értettem, emberek miért keresnek fel helyeket pusztán azért, mert egy filmet ott forgattak -, Winnetou-t se kedveltem gyerekként, és később bakonyi indiánként meg is értette miért: nagyon mű az egész - vesd össze például a Kis nagy emberrel, ami egy sokkal jobb és igazabb könyv (Thomas Berger írta).
A táj viszont nagyon klassz*, és az 1834-ben átadott út, ami ma már technikatörténeti emlék, és ezért a megmaradt 18 km makadám szakaszt nem is szabad leaszfaltozni, önmagában is megér egy látogatást. Kár, hogy a rejtő az útról, annak történeténetéről egyáltalán nem ír.
Az úton először 2006-ban jártam, amikor egy autópályadugót próbáltunk kikerülni. Időt nem nyertünk vele, de élményeket igen. Akkor még végig aknaveszély táblák voltak az út mellett, mára ezek eltűntek.
(* Az igazi persze a Velebit csak gyalog elérhető része, Milával a főcsúcs Vagánski vrhre is felmentünk a GCVePa megkeresése után: kemény út volt - főleg egy 11-évesnek -, de gyönyörű.)
Toll nincs a dobozokba, itt nálam se volt, egy érett bogyó levével tudtam logolni.
Kösz, Kokó! Remek ötlet volt ide a Velebitbe is ládát rejteni. Kár, hogy nem a csúcsra vitted, bár itt is szép helyen van. Most nem volt nálunk jó cipő és a csajoknak kedvük sem felmászni, de azt hiszem mára bőven megvolt az élményáradat a folyó "vadvizes" részén!
Már terveztem a kirándulást ide, amikor rejtettél, emiatt tudtam, hogy jó lesz! Mi három napot voltunk itt (mielőtt továbbutaztunk Ugljan szigetére) és végigeveztük a folyót (Kastel Zegarskitól a torkolatig). A láda nagyon minimalista, ami számomra nem baj, de itt sincs toll! Zsuzsinál volt, így be tudtuk jegyezni magunkat a ládanaplóba.
A kirándulás részletei, fotóalbumok, nyomvonalak és hamarosan video a blogomon olvasható.
N 44° 15,810' E 15° 38,860' 860 m [GCUff+parkoló]
N 44° 13,070' E 15° 40,030' 115 m [GCUff+letérés]
N 44° 15,340' E 15° 38,840' 540 m [GCUff+váltás]
