A Szuadó-völgybe invitállak benneteket. Ezen rejtéssel alsó triász korú homokkő és aleurit réseiből és hasadékaiból utánpótlódó forrásokat szeretnék bemutatni: a Szuadó-forrást, a Mihály remete-forrást, valamint a Tixi-forrást.
Valamennyi forrás vize iható, nem csak saját felelősségre :)
Leírás
Szuadó-völgyi barlangok ( GCSZUA ) után továbbhaladva a kék kereszt turistaúton kb. 0,5 km-t haladva lelhető fel a Szuadó-forrás N 46° 6,689' E 18° 9,170' 330 m [GCBMGA+Szuadó-forrás]
, melyet 1930 körül foglalta Csokonay Sándor, érdekes alakú, földbe mélyített építménnyel. Faragott kövekből kötéssel összerakott foglalásából kerámiacsövön át folyik ki a víz, amely egy medencés gyűjtőből távozhat tovább a völgytalp irányába. A forrás kifolyócsövénél vastag moha telepedett meg. A mésztufakiválás már a csőnél is megfigyelhető. Vízhozama 0,5-25 liter/perc értékek között változik.
Továbbhaladva kb. 0,5 km-t, található a Mihály remete-forrás N 46° 6,297' E 18° 9,309' 300 m [GCBMGA+Mihály remete-forrás] , mely nevét a valamikor ezen a környéken lakó Mihály nevű remetéről kapta. Vízhozama 3-6 liter/perc. Hozzá fűződő érdekesség: Géber Sándor elmondása alapján, amikor 1958-ban Pécsre érkezett, a Mihály remete-forrás közvetlen közelében egy "Grotta" állt, benne egy kis szoborral. (A grotta -olasz szó- kicsi barlangot jelent, amit faragatlan kövekből állítottak össze és legtöbbször víz folyt belőle, vagy egy szent szobrát helyezték el a barlangocskában.)
Ezen forrástól kb. 20 méterre tör fel a Kis Mihály remete-forrás, mely egy csövön keresztül tör ki a felszínre, nem kiépített forrás.
A következő látnivaló a Tixi-forrás N 46° 6,211' E 18° 9,379' 290 m [GCBMGA+Tixi-forrás] , amely a turistaúton néhány 100 méteres tovább haladással, a "blokkházzal" szemben leágazó, kék kör jelzésre áttérve igen hamar elérhető. Vörös homokkőből foglalt forrás. A forrásfoglalás falából kiálló cső biztosítja a vízkifolyást. Felette fehér márványtáblán a forrás neve, alatta vésett szöveg olvasható. Állandó kifolyású, vízhozama 3-12 liter/perc között mérhető. A forrás táblájának felirata:
TIXI-FORRÁS 1951-1955
IN MEMORIAM CSERMELY VILMOS
A forrás névadója dr. Tegzes (Teixler) László, a "Tábortűzi könyv -1934", összeállítója, akinek beceneve Tixi. Családja, és segítők építették a forrást 1951-1955 között. Tixi az 1916. április 17-én, a Kantavári-forrásnál alakult, 47. számú Szent László (PCF - Pécsi Ciszterci Főgimnázium) cserkészcsapat alapítója, később vezetője is volt. Országgyűlési képviselő, aljegyző, cserkészvezető, cserkésztiszt. A pécsi ciszterci gimnáziumban és az Erzsébet Tudományegyetemen tanult, ahol jogi doktorrá avatták, majd rövid ideig ügyvédjelölt volt. 1939-ben tüzértisztként részt vett Kárpátalja visszacsatolásában.
Csermely Vilmos (1931-1951).
A pécsi Lendület Természetjáró Szakosztály (ma Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör) tragikusan elhunyt, magashegyi túrázója. Pécsett született, fémipari technikumban érettségizett, 1951-ben Budapestre került a Magyar Optikai Műszergyárhoz (MOM). A TTE (Természetbarátok Turista Egyesületének) is tagja volt, lelkes természetjáró, hegymászó és barlangász. 1951-ben hágóvas és jégcsákány nélkül mászott a Gievontra (Magas Tátra), ahonnan lezuhant és meghalt. 1953-óta minden évben megrendezik a Csermely Vilmos Emlékversenyt a tiszteletére.
A környékbeli túrák nagy előnye/értéke, hogy útközben van frissítési lehetőség, főleg nyári hőségben. Ez a játék számos forrást megmutat. Köszönet érte.
Egy nap szabadság, este bográcsozás, másnap kis kirándulás Péter és Gábor barátaimmal. Szerencsésen választottunk útvonalat, a ~33 fok körüli hőmérsékletben szinte végig árnyas fák alatt túráztunk. A Szuadó-völgy végén kis pihenő. A láda jó állapotban várja a megtalálókat.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
A GCGEG ajánlott parkolójából indultunk egy körre bicajjal. A GCGEG, a GCszny, a GCBMGA, a GCDDK2, a GCFOJA és a GCBUEK rejtéseit ejtettük útba. Volt ahol hátra hagytuk a bicajokat a ládák közelében, volt ahol toltuk felfelé. A végén a piroson, vissza a parkolóig, ott belehaltunk.
Szunyola után az erdészeti úton a K+-ig, azon meg a ládáig. A törött ládát lecseréltem egy kisebb négyfülűre. A nem annyira természetes takarást lecipeltem legalább a pihenőig, hátha van időnként lomtalanítás ... :)
A mai medvehagyma túra első állomása. A láda törött, de száraz. A hangulatos Éger-völgy felől érkeztünk és folytattuk utunkat a völgy barlangjait bemutató láda felé.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]
Az Éger-völgyön át jöttünk erre, majd aztán Orfű határában visszafordulva a Büdöskúti-forrásokat útba ejtve a Kismély-völgyön át értünk vissza az Éger-völgy elejére. Kb 18-20 km lett a teljes túra. Szinte mindenütt, de itt a Szuadó-völgy környékén láttuk a leghatalmasabb medvehagyma telepeket. Egészen lenyűgöző látvány. És milyen lehet, amikor mindez virágba borul.. most még csak néhány részen kezdődött meg a virágzás. Köszönjük, hogy mindezek mellé még a kincsvadászat is megadatott.
24 kilométeres gyalogtúra a Mecsekben.
Pécsre érkezve először a gctelj ládámat indítottam el a Mecsek 600-as csúcsai túrán, majd a Waldorf iskola közelében parkolva indultam a mai körre. A fő cél a gcjhvv láda teljesítése volt, és útközben szedegettem az útba eső ládákat.
Kár, hogy nem lett multi ez a láda mert a leírást utólag olvastam el, így lemaradtam a Tixi forrásról. Kicsit indokolatlannak tartom a forrástól távoli, meredek hegyoldalon levő rektekhelyet, a túra végén már nem esett jó az extrém terep.
Ma a Nyugat-Mecsekben túráztunk pappcsaláddal és az eddigi túráink közül ez volt a leghosszabb és az egyik legszebb. 26,17 km-t mentünk, 15 forrást kerestünk fel és három barlangot.
Gyönyörű helyeken vezet végig az útvonal a forrásokhoz. A szép kis pihenőhellyel kialakított Mihály-remete forrásnál pár percre megpihentünk. Köszönet a rejtésért.
A forrásoktól a barlangokig igazán remek a táj, a völgy pedig jól járható, tele érdekes látnivalókkal. Aki nem hiszi járjon utána... Köszönöm, hogy felfedezhettem!
Családi kirándulás Pécs környékén; kirándulás a Nyugat-Mecsekben. Félig-meddig útban visszafelé útba ejttettük ezt a ládát. Nagyon szép vidékre kalauzolt el minket, köszönjük a rejtést!
A kéktúra pecsételőponttól fogyóban lévő folyadékkészletünk utánpótlása reményében leugrottam a forráshoz. A Büdöskúttal ellentétben még ha kicsit is, de csordogált belőle a víz, finom, kellemes hideg. A jobb időkihasználás érdekében amíg a palack telt, megkerestem a ládát. :)
A barlangoktól jöttem és próbáltam az összes forrást felkeresni. Nagyon szép az erdő és jót ittam a Remete forrásból a hőségben. Ezután a jelöletlen erdei úton felkaptattam a zöldre .
Köszönöm a lehetőséget.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
A GCMAK és GCFOJA ládák becserkészése után következett ez a láda, melyet szintén rendben a helyén találtam. A környék és a forrás már ismerős volt, rengetegszer jártam errefelé az eddigi túraéveim alatt. Logolás után átgyalogoltam a Szuadó-völgyön keresztül a közeli Orfűre megnézni a Vízfő tanösvényt...
Köszi a rejtést! :)
A Mecsek Gyöngye Apartmannál parkoltunk és onnan gyalogoltunk a ládához. Útközben sok medvehagymát szedtünk. Találat után ebédeltünk és folytattuk az utat a Jakab-hegy felé.
Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.4]
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! A mai 26 km-es mecseki túra legszebb része a Szuadó völgy volt számomra. Ezúton is köszönöm a ládagazda, egy másik közeli forrásos multiban való segítségét. [Geoládák v3.9.6]
Sanyik megegyeztek, hogy a mai napot sportosra veszik, így a lejtőket, és a kedvezőbb sík útszakaszokat koruknak megfelelő tempójú kocogással teljesítik. Egyrészt jót tesz a derékbőségnek, másrészt tudnak végezni a vasárnapi szent ebédre, mert az arról való lekésés villámló tekinteteket váltana ki az asszonyaikból. AltSanyi - a könnyebb kocogás érdekében - egy hasitasiban hozta magával fényképezőgépét, melynek eredményeképp mozgása, alkata, és tempója is erősen emlékeztetett kiváló természetjáró barátjuk, BJ stílusára. A Remeterétről indultak, de AltSanyi kérésére - nosztalgia célból - északról kerülték meg a Rózsahegyet. AS megindultan látta, hogy az idő múlása nemcsak rajta fog. A szép emlékű táj is sokat változott utolsó itt járta óta. A csúcs mellett először pár nőstény szarvast, majd egy perc múlva pár hímet is felhajtottak. Igyekeztek mozdulatlanul állni, így tovább élvezhették a lassan poroszkáló vadakat. AltSanyinak erről az ivar szerinti elkülönülésről a Séta téri nyugdíjas csoportok (ÖTYE, ÖKE) jutottak eszébe, ahol szintén nem keveredtek a fiúk lányokkal. De még ott a megnyugvás időszaka okozza ezt, itt az erdőben a szarvasbőgési szezon messzi volta. Aztán kiértek az egykori uránbányához vezet(ő ék) helyéhez, mely nagyon szépen ki volt tisztítva. Egy negyedszázad múlva egy akkori megmondó ember bizton állítja majd, hogy ez a határ jelzésére szolgált a szerb megszállás idején. A hegytetőtől így aztán - fogadalmuknak megfelelően - szép komótosan, de elkezdtek lefelé kocogni. Szintén régjárt utakon, illetve az erdőben irányba átvágva, partoldalakon halált megvető félelemmel leugrálva hamar megérkeztek a felújított Mihály remete forrásához. Ott Copfoska (bár szerintük inkább Bongyorka) útmutatása alapján hamar megtalálták az ügyes rejtést. (Köszönet tömbösítve a GCINKE végén) Irány a GCSZUA
Baranyai barangolásunk utolsó napján. Itt is csak csordogált a hűsítő forrásvíz.
Útban a forrás felé szomorú látvány volt a vandálok által tönkre tett irányító táblák látványa.
Az ilyeneknek legalább 8 helyen törném el a karját és táppénzt sem adnék persze.
Enyhe téli napon ide-oda a sárga avarkupacok, és némi sár között. A GCMAK felől ereszkedtem le a csendes erdőben. Egy láda a forrásnál, túl sok újdonsággal nem szolgált. Illetve a dobozban két logfüzet található, írnak is a kesserek mind2be. :)
Kellemes séta a Szentkúti buszfordulótól, majd a láda után GCFOJA2, GCFOJA1, és Patacs :-) A forrás szuper, a rejtés és maga a hely ötlete kiváló!!! Csak így tovább copfocska :-)
Föntről, a magyarok kunyhójától érkeztünk a völgybe egy jelzetlen úton, majd visszafelé már a kék kereszten észak felé hagytuk el a források térségét. Útközben láttuk azt a barlangot is a ,,kidepozott'' kövekkel együtt, ahol sok-sok (több mint 11) évvel ezelőtt már találtunk egy ládát. Kellemes idő volt, a ládánál levő forrásból ittunk is, a ládát pedig gépéess nélkül találtuk meg, mivel olyan jellegzetes a rejtőfa.
2016.04.02-án jártunk itt legutóbb.
Ma két új (GCBMGA és GCMAK) és két régi (GCAZ és GCfal1) ládák köré rajzoltunk egy kört. Orfű felől jöttünk. Az ajánlott helyen a zöld turistaút kezdetén parkoltunk. Néhány métert kellett az országút szélén menni, aztán beértünk a meseszép Szuadó-völgybe a kék + -ra. Útba ejtettük a Bagoly és a Szuadó forrásokat. Tovább mentünk a kéken először a Pálos kolostor romokig, majd a kilátók kilátójához a Zsongor-kőhöz mentünk. A mai remek idő (20-25 °C) úgy tűnt, hogy mindenkit a kilátóhoz csalt. Hemzsegtek az emberek. Alig tudtunk egy fénykép erejéig helyet kapni. Innen is a kéken mentünk tovább, majd a legfrissebb ládát (GCMAK) is megkerestük és a zöldön az autóhoz sétáltunk. Mindkét új rejtés rendben volt, remek túra kerekedett belőle. 15 km-t tetünk itt meg. Levezetőnek még a Büdöskúti forrásokhoz mentünk el.
Gyönyörű őszi időben igazi örömbringázás kerekedett ezzel a találattal. Szentkút felől közelítettunk Szunyolán át és először a Tixi forráshoz gurultunk le. Igazi kis eldugott kincs, el is időztünk itt. Jó, hogy bemutatásra került, szerintem kevesen térnek le ebbe a kis mellékvölgybe.
Majd visszakapaszkodtunk a Szuadó völgybe, és egy laza gurulással a Mihály remete forráshoz értünk. A láda hamar meglett, zavaró, hogy két logbook is van, mindkettőbe írnak, sajnos már most látszik, hogy hamarosan szét fognak esni.
Innét egy jelzetlen úton feltekertünk a zőld sávra, majd a piros sávon és a kék kereszten át kiértünk az Éger völgynél. Remek kis technikás tekerésben volt részünk, most szárazak az utak, nagy élmény volt!
Kár, hogy a láda nem multi - bár a címe ezt sugallja - mert a kesserek zöme így ki fogja hagyni a Tixi forrást, hiába szerepel a leírásban. Egy láda rövid neve akkor jó, ha utal a helyszínre, a bmga biztosan nem ilyen.
A GCSZUA felől érkeztünk a gyönyörű, napsütötte völgyben. Az út egyre járhatóbbá vállt. Már nem kellett kidőlt fatörzseken átverekedni magunkat, és csak néha-néha keresztezte a kis patak a lépteinket. Hamar megérkeztünk a Mihály remete forráshoz. A fiatalok ripsz-ropsz felszaladtak a ládához, ez hamar megadta magát. Itt is pihentünk egy kicsit, de mivel tervbe volt véve a négy óra körüli hazaérkezés ezért itt már éppen csak megpihentettük fáradt lábainkat és hamarosan indultunk tovább a GCBUEK felé.
[g:hu+ 2.0.9]
Remek kis séta volt, köszi a rejtést. 2-es parkolóból, odafelé a zöld sávon majd egy jelzetlen de trekkelt úton, visszafelé pedig a névadó völgyben haladtunk, így legalább nem oda-vissza volt.
Úgy alakult, hogy a Lepke felé az ügyben korábban már lemondott hétvége utolsó nappali órái mégis szabaddá és alkalmassá váltak a kalandra - az egyszerűség kedvéért mindjárt gyerekekkel és kutyával együtt. :-) Mecsekszentkút felől támadtunk Szunyolán és a Patacsi-mezőn át. Jól nyomták a kiscsajok is a távot, ügyesen megtalálták a rejteket - sőt, visszafelé még az amúgy már rég levadászott szunyolai dobozt is megkerestük velük ráadásnak. Nyilván azért engedtük meg magunknak azt is, mert addigra már elértük a biztonságos betonutat, melyen a visszatérés nem tűnt problémásnak - bár lefelé a már sötétedő erdőben a hangok kicsit néha megijesztették a lányokat. Jó kis új láda - igazán jó apropó a mindig kellemes mecseki sétához.
László Istvánnal és két kislányával, Esztivel és Julcsival kalandos keresgélés. Már szürkületben értünk a forráshoz, de a kislányok ügyesek voltak, és hipp-hopp megtalálták a ládikót. Istvánnal mindig kiszámíthatatlan a móka, a múltkor is későn indultunk, amikor már le is tettem róla, hogy egyáltalán lesz ebből geocaching, most ismét kellett izgulni, hogy a sötétben fogunk bóklászni a rengetegben gyanús hangok, árnyak közepette. Szerencsére volt nálunk zseblámpa, így valamelyest megnyugtató volt a kislányoknak az esti kaland. Különben is vigyázott ránk az aranyos Irka kutya.
A Szuadó-völgyet már ismertem, habár a szürkület mindent megváltoztat. Többször jártam erre. Az Orfűhöz közelebb eső részét festőibbnek találom, ám erre is szép a völgy.
Eredetileg Vékénybe tartottunk volna ma, nagyon érdekelne az ottani két szurdok. De elszaladt az idő a főzéssel, takarítással stb. Így maradt az ebéd utáni kutyasétáltatás, bónuszként az új ládával. Szó szerint, mert Égervölgyből támadtunk, az pedig az Ő birodalmuk. A mindennapi penzumról most Farkas-forrás előtt nem tértünk le a kék pluszról. Baktattunk felfelé a kéken, amikor szemben jött velünk valaki, mivel erre nemigazán szoktak emberek járni, megszólítottam. Megérzésem nem csalt,Ő már begyűjtötte a ládát, a véletlen kesser találkozás egy jó kis beszélgetéssel folytatódott. A ládánál a loogolás után sokáig kerestük a Kis Mihály forrást. Itthon a Mecseki források jegyzékben megnézve úgy szerepel, hogy a pihenő padokhoz vezető kövek mellett, így mégis csak megtaláltuk :). Vissza felé letértünk a kék körre, hogy a Tixi forrást is megnézzük. Tetszett a völgy, jövünk még erre. Azon mi is törtük a fejünk, miért nem lett ez multi? Hisz mi se mentünk el a Szuadó-forrásig. (Fogunk majd, de máskor, mert fejembe vettem, szeretnék saját fényképet a Mecsek összes forrásáról, és van itt még másik is bőven).
Vasárnapi mecseki kirándulások - 4.
Ahogy már írták: nem gyertyán, hanem bükk!
Tájfutóversenyekről (is) ismert környék.
Visszafelé kessertalálkozó: civilben is kollégák vagyunk, így volt miről beszélni. :-)
:-)
A mai napra az - idéntől már általunk rendezett - október 23-i Éger-völgy teljesítménytúrák Hetvehely-Orfű szakaszbejárást terveztem, némi ládakarbantartással és -rejtéssel fűszerezve. Már a 10:47-es vonaton ültem, amikor az online jegyvásárlás után ránézve a gc-oldalra megláttam a pár perccel korábban megjelent ládát. Bár a konkrét helyszínt nem, de a láda tényét jelezte a rejtő még a Hanui-futás után egy technikai kérdés kapcsán, így visszafogtam magam és maradtam a vonaton. :-)
Mecsekalja-Cserkúton hosszasan ácsorogtunk, ami nem tett jót a morálomnak: megfordult a fejemben, hogy leszállok és a hegyen át rárabolok a friss csészére. Aztán inkább gyorsan időpontot egyeztettem a hetvehelyi Öregtemplom gondnokával, hogy el ne gyengüljek. :-D
13:40-re értem fel az egykori Petőcz-akna emlékhelyhez. Itt vagyok bő másfél kilométerre az új doboztól, a ládaoldalon sehol senki - csak ránézek már... A Piros sáv adta magát, amiről a Zölddel való fonódás után egy - csak az OSM-en szereplő - nyugat-keleti irányú, végig a Rákos-völgy aljában vezető átkötést néztem ki. Elég jól járható volt, így 14:21-re már a Szuadó-völgy nyugati oldalában iránymenetben haladva eljutottam a ládát rejtő nagy fához.
Már az gyanús volt, ahogy a rejtés kinézett, de a doboz tartalmát látva már nem maradt illúzióm: ebbe a fészekbe bizony már belepottyantott egy (vagy tobb?) kakukk. A rejtő jó előre tartalékfüzettel készült, így rögtön meg is született az ördögi terv: a fő naplófüzetet ellopom és a tartalékba beleírom magam az első helyre. Így az enyém lesz a piros egyes, amely nélkül nincs is semmi értelme a geocachingnek. De a remek elképzelés meghiúsult: az egyik megtaláló már a tartalékfüzetbe is beírta magát. Ez annyira felbosszantott, hogy nem is tettem bejegyzést a füzetbe. Meg a másikba sem. Csak duzzogva eloldalogtam.
Bár 2 kilométeren belül öt saját ládám is van, a Jakab-hegy környéke annyira különleges, változatos tájék, hogy ez a rejtés is tud újat mutatni a nem mecseki kessernek. Szereztem én is új élményeket: a teljesítménytúra-bejárás útvonalára úgy csatlakoztam vissza, hogy a Rákos-patak köves-sziklás medrének vadregényét élveztem. Köszönöm a rejtést!
Nem akartam hinni a szememnek, amikor a gép elé ülve megpillantottam az értesítés az új baranyai ládáról. A láda 10:39-kor jelent meg, az értesítés 10:51-kor jött, 10:55-kor olvastam. Talán még nem késő elindulnom. Amilyen gyorsan tudtam, összekaptam magam és már kinn is voltam az ajtón. Napfényes, gyönyörű szeptemberi idő! De jó, hogy kirándulni kell mennem! :-)
A Szuadó-völgy forrásai. És nem multi? Még útközben is hitetlenkedtem és újraolvastam a fejlécet és a ládaoldalt is, hátha elnéztem valamit. Azon is csodálkoztam, hogy miért pont a Szuadó-völgyben született ez a rejtés, hisz itt már van láda. Igaz a keskeny völgyben nem a forrásokat, hanem a barlangokat mutatja be, de ha a kereső Pécs felől érkezik, - ahogy valószínűleg majd a legtöbben teszik, - a GCSZUA-hoz menet a felsorolt források mellett sétál el. Egyetlen újdonság a Tixi-forrás, amit viszont nem a Szuadó-völgyben van és nem is ládapont, így sokan nem fogják felkeresni, észre sem veszik a segédpontot, pedig ez a leghangulatosabb forrás a leírásban felsoroltak közül. Én ide rejtettem volna a ládát és a többit említeném csak segédpontként, hisz azok könnyen észrevehetőek, ez a rejtett kincs. Akkor a nem-multiságnak is lenne értelme.
A rejtek megtalálása nem 3-as, hanem 1-es nehézségű. Igaz, a rejtő gyertyánnak nevezi, de a hatalmas bükk még a leírás olvasása és GPS nélkül is kínálja magát mint elsőszámú potenciális rejtek. A kütyübámulókat pedig a tökéletesen bemért koordináták vezetik a jó helyre.
Meglepett, hogy a ládában két szűz logbookot találtam. Mindkettőbe bepecsétletem magam, nehogy úgy járjak, mint Fairy a GCTETH-nél, hogy bár - saját állítása szerint - elsőnek logolt, mégsem szerepel a neve a könyvecskében.
Sajnos mindkettő logbook ragasztott, nem fűzött vagy tűzött, ezért a téli fagyok következtében valószínűleg tavasszal elkezdenek lapjaikra hullani.
A logbookokat zip-lock zacskóba tettem. Az apró ajándékocskákat szintén, egy másikba.
A Mihály-remete forrás egy nemrég felújított forrás. 2013-ban, a mecseki forrásépítő, Baumann József nevéhez fűződik a rendbetétele. Kár, hogy a forráson sem az építés, sem a felújítás évszáma nem szerepel, talán érdemes lenne itt megemlíteni.
Azt megtudjuk, hogy Csermely Vilmos egy fiatal, meggondolatlan hegymászó volt, de ki az a Géber Sándor?
A Gievont helyesen írva Giewont.
Miért nem a helyre utaló, könnyen értelmezhető a rövid név?
Köszönöm a piros egyest, a túrát. Nagyon örültem a lehetőségnek.
Nagyapám dr. Novotny György szintén 1907-ben született és 1951-ben hunyt el, ugyanúgy, mint dr. Tegzes (Teixler) László, a Tixi-forrás névadója. Mindketten a Pécsi Ciszterci Főgimnáziumban végeztek. Talán osztálytársként? Mindketten nagy természetjárók voltak. Talán barátok is? Sajnos már nincs kitől megkérdeznem.