Rejtés

Kettő virtuális pont jelszórészletekkel és egy valódi láda a végén szintén jelszórészlettel. A három jelszórészletet sorrendben egybe kell írni! A koordináta a végládára mutat. Figyelem, a megtett táv oda-vissza körülbelül kilenc kilométer!
1. pont: N47° 13.887' E17° 44.314'
A Hegyes-kő közelében a Gerence-patak mellett leled a 125-ös számú erdészeti fa oszlopon a kis műanyag táblát.
2. pont: N47° 12.937' E17° 44.428'
A Fehér-kőnél keresd a turistaúttól karnyújtásnyira menetirány szerint bal oldalon egy jellegzetes háromágú fa hivalkodó gyökérzete között. Damilon lóg, ne szakítsd le, gondosan ereszd vissza!!!
3. pont, azaz a végláda: N47° 12,771' E17° 44,650'
A turistaút mellett menetirány szerint kissé jobbra pár méterrel feljebb a domboldalon két fa ölelésében talajszinten. Fadarabokkal takarva. 10*16*6 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag doboz.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés és parkolás

Bakonybélt senkinek nem kell bemutatni, megközelítése közúton két irányból lehetséges: Zirc (Győr-Veszprém) és Bakonykoppány (Pápa) felől. A faluba beérve a  N 47° 15,120' E 17° 43,717' 280 m [GCKKBB+kereszteződés] pontnál kell déli irányba fordulni a Szent-kút, másik nevén Borostyán-kút irányába. Parkolni a Szent-kútnál kiépített parkolóban érdemes a  N 47° 14,648' E 17° 43,896' 290 m [GCKKBB+parkoló] ponton. Lelkesebb turisták a faluban is parkolhatnak, így kicsit nagyobb a sportértéke a multinak. Viszont a megadott parkolónál tovább gépjárművel semmiképpen se menjünk!

Túránk helyszíne a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet, ezért a jelzett utakról ne térjünk le, ezt a rejtések sem indokolják! A nevezetes kövek megmászása természetvédelmi okokból nem ajánlott! Kerékpáros megközelítést nem javaslom, az odavezető út helyenként eléggé technikás, köves!

Útvonalleírás

A Szent-kúttól a sárga sáv , piros négyzet turistajelzéseket kövessük a széles makadámúton déli irányba. Széles hegyközi medencében haladunk szép kilátással a környező hegyekre. Tényleg az az érzésünk, hogy a Bakony "belében" járunk. Közvetlenül az első pont előtt megváltozik a táj, az eddigi tájképet felváltja az erdős völgyi útszakasz. Átkelünk egy rozoga fahídon a Gerence-patakon és rögtön jobbra térünk le az első pont eléréséhez  N 47° 13,887' E 17° 44,314' 310 m [GCKKBB-1] Visszatérve ösvényünkre nagyon figyelni kell, mert pár méter megtétele után kettéválik a két jelzés iránya, mi jobbra fordulunk és innentől kezdve a piros négyzet jelzését követjük.
A fák között jobbra a Hegyes-kő magas sziklája tűnik fel, azonban a völgy másik oldalán is meredek sziklák meredeznek. Belépünk a Fehér-kő-árokba, több helyen kis gázlókon kelünk át. A völgy hamarosan kitágul, ligetes, zsombékos erdőn keresztül vágunk át. Keresztezünk több hegyi rétet. Széles, füves utunk követi a patakot, majd zárt erdőbe érünk, ahol a völgy is összeszűkül, ismét változik a táj, egyre kőgörgetesebb az utunk, szinte minden lépésre figyelni kell. Helyenként az év nagy részében száraz patakmederben halad az ösvényünk.
Az út mellett jobbra tornyosodik a völgy névadója, az impozáns Fehér-kő sziklaalakzata és a következő pontunk  N 47° 12,937' E 17° 44,428' 380 m [GCKKBB-2] Olyan az ember érzése mintha a Bükk-hegységben járna. A dús vegetációs időszakban könnyebb lehet a kiszáradt patakmedret követni, mely hol egyenletesen, hol nagyobb szintkülönbséggel, de végig emelkedik. Figyeljünk, mert itt  N 47° 12,830' E 17° 44,544' 400 m [GCKKBB+elágazás] letérünk eddigi jelzett utunkról egy jóval hiányosabban jelölt piros tanösvény jelzésre. Ettől kezdve tényleg a sziklákon kell haladni felfelé a patakmederben.
Nagyon szép a mohákkal díszített, páfrányokkal szegélyezett utunk, míg elérünk a multi harmadik, utolsó pontjához a népies, ízes nevű Szökrényes-kőhöz. A szikla és a környezete az eddigi "köveket" is felülmúlja látványával.  N 47° 12,771' E 17° 44,650' 406 m [GCKKBB-3] Az öreg szálerdők aljában kanyargó turistaút még a legforróbb nyári napokban is kellemesen hűvös.

Ha időnk engedi és lelkesedésünk nem hagyott alább, innen már karnyújtásnyira van csak a Hajagok csúcsa, igaz elég nagy a ledolgozandó szintkülönbség, tót szóhasználattal élve "igényes" az út. Innen két úton is folytathatjuk a túrázást felfelé, vagy a Fehér-kő-árkon, vagy a Szökrényes-kő-árkon keresztül. Érdemes megfigyelni a két összefutó völgy merőben eltérő geomorfológiáját, azaz felszíni alaktanát!

Személyes ajánlásom - melyet le is teszteltem az, hogy a ládától a Szökrényes-kő-árkon folytatjuk az utunkat felfelé! Méltatlanul hanyagolt útszakasz, számomra is meglepetést okozott a völgy a kifejezetten sziklás, köves, páfrányos útvonalával. Az ismertebb Kő-árokkal lazán felveszi a versenyt. A haladás igen lassú és nehézkes, még a legszárazabb időszakban is számolni kell azzal, hogy a kis mélyedésekben állandó a víz jelenléte! Fent kiterjedt, szép füves réteken sétálhatunk és gyönyörködhetünk a Kőris-hegy és a Nagy-Som-hegy panorámájában. Majd vissza a Fehér-kő-árkon térhetünk a Szökrényes-hőhöz. A fehér-kő-árokban az ereszkedés igen meredeken indul.

Még egy kis földrajz

Hegyes-kő: a Gerence-patak mellett fekszik a Szömörke-völgy és a Fehér-kő-árok találkozásánál.

Fehér-kő: a Kő-kúti-árokban, vagy más néven a róla elnevezett Fehér-kő-árokban található. A neve szerepel már az 1037-es keltezésű béli apátság alapítólevelében is, mely földrajzi nevünk így az egyik legrégebbi földrajzi név az írásos emlékeink között a szintén közeli Odvaskővel és Kerteskővel karöltve. A Tatai Mészkő Formáció legnagyobb tömegű sziklaszirtje a Bakonyban. A völgy felőli oldala függőleges falú.

Szökrényes-kő: hívják még Szökrönyös-kőnek is (a Szekrényes-kő megnevezés fikció, íróasztal melletti alkotás). A Fehér-kő-árok és annak legnagyobb mellékvölgye a Szökrényes-kő-árok fogják közre. A képződmény a Tatai Mészkő Formáció második legnagyobb szirtje a hegységben. Érdemes megfigyelni a szirt függőleges falát és az alatta húzódó törmeléklejtőt, melyen szinte mindig friss szakadások láthatók. Az árokban gyakori árvíz rendre alámossa a meredek, meglehetősen instabil lejtőt, s a lösszel kevert kőzettörmelék leomlik.

Szökrényes-kő-árok: merőben más jellegű völgy, mint ahol az eddigi utunkat megtettük. Mély vízmosását roppant erős időszakos vízfolyás alakítja. A meder kőgörgeteges és hatalmas kőzettömbök között kanyarog. A völgy felső szakaszában többnyire állandó vízfolyás is található, melynek vizét a Mami-forrás több ága táplálja. A völgyben látható szürkésebb mészkő már a Tési Mészkő Formáció képviselője.

Hajag: négy hegyből álló (Mester-, Alsó-, Felső- és Középső-Hajag) hegycsoport. A Középső- (vagy Fekete-) Hajag 646 m-es csúcsán egykor négyemeletes kilátó állt. Megjelenése markáns, főleg nyugati és déli irányból tűnik ki nagy relatív szintkülönbségével. Keleti oldalról a Hárskúti-fennsík simul hozzá, mely a Dunántúl egyik legnagyobb átlagmagasságú területe a maga 450-500 méteres átlagmagasságával. A névadó falu a Dunántúl legmagasabban fekvő települése. Geológiai viszonyai nagyon változatosak, a földtörténeti középidőtől kezdve a kőzetek csaknem teljes sora megtalálható határában. A középidő triász időszaki kőzetei a Hajagok tömbjének alsó részén vannak a felszínen. A Hajagok tömbjének középső részét jura rétegek, felettük kréta kőzetek alkotják, így a teljes földtörténeti középidő megtalálható területén. A harmadidő eocén rétegei foltokban bukkannak elő, ez főleg Pénzesgyőr irányába jellemző. E helyeken jó eséllyel lehet találni a Szent László-pénze népies elnevezésű, az egykori tengerben élő egysejtű lény (Nummulites) megkövesedett vázát. E kőzettípusnál fiatalabb oligo-miocén kavics is nagy foltokban kerül a felszínre. A fent említett kőzeteket gyakran fedik el a negyedidőszaki löszös üledékek.

Ráktanya Tanösvény: 10,4 km hosszú, de csillagtúra jelleggel kisebb szakaszokban is bejárható. 15 db bemutatóhelyet vonultat fel. A piros tanösvény jelzést követve járható végig. A környék bővelkedik látnivalókban: sziklaormok, barlangok, víznyelők tarkítják az utat, de az állat- és növényvilág szépségeit is megleshetjük. Ami mégis kiemelkedő ezen a tanösvényen, hogy saját szemünkkel, természetes lelőhelyükön csodálhatunk meg mészkőbe zárt, ősi - elsősorban kréta-kori - leleteket. Útvonalunkra a harmadik pontnál fűzhető fel.

A multi által bemutatni kívánt mindhárom pont része a Magas-Bakony Turistája jelvényszerző túramozgalomnak, annak is "A Hajagok útja" névvel illetett túrája halad a mi útvonalunkon. Az igazolófüzet letölthető erről a linkről. Egy másik tematikus jelvényszerző túramozgalom pedig a 11. pontján a Szökrényes-követ érinti, ez az Öreg-Bakony bakancsosa névre hallgat. Az igazolófüzetet térítés ellenében ezen a linket lehet megrendelni.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1-hez Tibi1983-nak!