WAP ON
Negyedliteres (kb. 10*10*5 cm külső méret) doboz tölgy tövében, természetes álcával takarva.
WAP OFF
Bevezető
Dél-Baranya száz évvel ezelőtti megszállásának különös erdei emlékhelyére hívlak ezzel a rejtéssel.
A szerb megszállás
Az 1918. november 13-án megszületett belgrádi egyezményben Henrys francia tábornok, Živojin Mišić szerb főparancsnok és Linder Béla magyar külügyminiszter megállapodtak a fegyverszünetről. Még aznap szerb katonai szerelvény érkezett Baranyába és megkezdődött a szerb megszálló hadművelet. November 25-én Újvidéken egyoldalúan annektálták Baranya, Bácska és Bánát területeit. December 4-én új főispánokat neveztek ki a megszállt területeken és 1919. januárban új közigazgatást vezettek be. Február 18-án a délszláv delegáció a nagyhatalmak képviselőiből álló Legfelső Tanács elé tárta területi igényeit - Pécs és Baranya nélkül. 1919. május 12-én került sor a határ meghúzására: a Drávaköz és a Mura-vidék elcsatolásáról döntöttek. 1919. augusztus 25-én a békekonferencia legfelsőbb tanácsa kijelölte a végleges határokat, de a békekötés még nem történt meg, így a szerbek igyekeztek kihasználni a munkások Horthy-rendszerrel való szembenállását, hogy újabb területeket szerezzenek.
1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával Baranya vármegye majdnem teljes területe ismét Magyarországhoz került. Ám június 14-én a Széchenyi téren húszezres tömeg tiltakozott a magyar hadsereg várható bevonulása ellen. 1921. július 27-én az érdekelt hatalmak a párizsi külügyminisztériumban letétbe helyezték a trianoni békeszerződés ratifikált példányait, így az életbe lépett és a magyar kormány hivatalosan is bevonulhatott a megszállt területekre. Augusztus 9-én a nagyhatalmak Budapesten megtárgyalták a bevonulás időpontját, amit 18-22. közöttre határoztak meg. 1921. augusztus 14-én kikiáltották a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, de a kezdeményezés kérészéletűnek bizonyult: 1921. augusztus 22-én hajnaltól több hullámban vonultak be Pécsre a magyar katonai alakulatok és befejeződött a szerb megszállás.
Magyarok kunyhója
A Piros és Zöld sáv jelzések kereszteződésétől 60 méterre keletre kis faház állt. Az 1919-1921. közötti szerb megszállás idején itt húzódott a demarkációs vonal. A kis épület a magyar határőrök menedékháza, szolgálati helye volt. A következő évtizedekben erdészházként, turista menedékházként használták. 1989-re annyira leromlott az állapota, hogy omlásveszély miatt lebontották. A ház szobájának megmaradt kövezete mellett 2009-ben Baumann József és Várnai József kopjafát állított a környék történelmi eseményeinek emlékére. 2018-ban a Mecsekerdő Zrt. a Mecsek emlékhelyeinek felújítási programja során erdei pihenőhelyet épített ki, padokkal és tűzrakó hellyel.
Megközelítés
Több irányból is megközelíthető a láda környéke, amelyek közül a közösségi közlekedéssel is elérhető útvonalat javaslom:
Orfűi elágazás buszmegállótól a Z jelzésen
kelet felé indulva haladjunk egészen a
P és
Z kereszteződéséig, ahonnan Piros emlékhely jelzés vezet a pihenőhelyig. Ha autóval jönnél, parkolni
itt tudsz (
N 46° 7,895' E 18° 9,049' 273 m [GCMAK+PARKOLO])
Ládatörténet
2020.02.22 13:30 Ládaellenőrzés a 2020.05.01-én induló
Mecseki Mátrix túrák első szakaszbejárása közben.
2019.10.24 12:59 Első saját rejtésű geoládám megjelenésének 12. évforduóján válik kereshetővé ez a doboz.
2019.10.04 A moderátori testület egyhangúlag (+11/-0) jóváhagyja a tervet.
2019.10.02 Benyújtom moderációra a tervet.
2019.10.01 15:00 Kihelyezem a ládát.
Forrás
Helyszíni tájékoztató tábla
Baumann József személyes közlés
Wikipédia: Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság 
