Elhelyezés időpontja: 2020.02.29 11:00
Megjelenés időpontja: 2020.05.04 16:30
Utolsó lényeges változás: 2020.05.04 16:30
Utolsó változás: 2022.06.03 19:56
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: Attibati
Ládagazda: Attibati Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 45000 m
Megtalálások száma: 65 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Röviden
Négy pontból álló multiláda. A bejelentéshez szükséges jelszót megkapjátok, ha az egyes pontokon talált jelszórészleteket a pontok sorrendjében egymás után írjátok.
1. N 48 04.989 E 20 33.319 Lusta-völgy. Kivágott nagy fa törzse alatt 15*20*5 cm-es műanyag doboz.
2. N 48 04.441 E 20 29.017 Nagy-réti őrház közelében, szikla üregében orvosságos doboz.
3. N 48 05.715 E 20 28.958 Diabáz-barlang. Sokágú fa tövében orvosságos doboz.
4. N 48 07.655 E 20 32.462 Köpüs-nyereg. Fa földszinti üregében orvosságos doboz.
Bevezetés
A Gcb900 multiládám pontjainak bejárása és telepítése során gyakran belebotlottam a Bükk-hegység koronája kerékpáros túraútvonal útjelző tábláiba. Otthon a neten rákerestem az útvonalra, nagyon megtetszett, de rögtön láttam, hogy módosításokra van szükség, ha kerékpáros multit akarok telepíteni az útvonalra. Lényegesen csökkentettem az Egert Miskolccal összekötő 2505-ös úton haladó szakaszt, valamint egy hosszú terepes részt műúttal váltottam ki. Az útvonal bejárása során tapasztaltam, hogy rendkívül megerőltető a Bükk-fennsík kétszeri megmászása egy túra során, ezért két részre bontottam az útvonalat. A túra második felét járhatjátok be a Gcbhk2 multi segítségével.
A túra
Parkolni Lillafüreden az Ómassa felé vezető út mellett lehet ingyenesen. N 48° 6,344' E 20° 37,278' 311 m [GCbhk2+1Parkoló] Ha itt nem lenne már hely, akkor csak a 2505-ös út melletti fizető parkolókat tudjátok igénybe venni. N 48° 6,257' E 20° 37,329' 320 m [GCbhk2+2Parkoló]
Utunkat a 2505-ös úton Eger felé indulva kezdjük mindjárt egy hosszú emelkedővel. Sajnos az Eger-Miskolci összekötő utat - különösen hétvégéken - a motorosok versenypályának használják, ezért különösen óvatosan közlekedjünk ezen a szakaszon. Elhaladunk a Miskolc vízellátásában jelentős szerepet játszó, bővizű Szinva-forrás mellett, majd a "halálkanyarban" letérünk a sorompóval lezárt lusta-völgyi műútra.
A Lusta-völgy a Nagy-fennsík legnagyobb völgye. 5 km hosszan nyúlik föl kelet-nyugat irányban a Szinva völgyéből a fennsík töbrökkel, rétekkel tagolt felszínéig. Helyenként jelentősen emelkedve tekerjük a gépet fölfelé. A kezdetben mély völgy felé magasodó hegycsúcsok egyre közelibbnek tűnnek, majd 700 méter körüli magasságban érjük el a fennsíkperemet. Innentől "biciklisbarátabbá" válik a terep.
A Bükk-fennsík peremén a kurta-bérci Erdész emlékmű közelében találjátok a multi első pontját egy kivágott fa törzse alatt. N 48° 4,989' E 20° 33,319' 734 m [GCbhk2-1]
Gyönyörű zöld, virágos kaszálókon, másutt telepített fenyvesek között gurulunk. Kis kitérővel meglátogathatjuk Magyarország legmélyebb barlangját is a 275 méter mély Bányász-barlangot. N 48° 5,157' E 20° 33,127' 735 m [GCbhk2+Bányász-barlang]
A kiépített kecskeláb-réti pihenőnél N 48° 5,181' E 20° 31,214' 735 m [GCbhk2+Kecskeláb-rét] szusszanhatunk egyet, majd balra fordulva mintegy három kilométert megtéve érjük el a Nagy-mezői őrházat és ezzel a Bükk-fennsíkon átvezető főutat. A Nagy-mező egy töbrökkel borított óriási rét, melynek virágzása különösen nyáron színpompás, az év minden szakában csodálatos látványt nyújt.
Hazai viszonylatban egyedülállóan, 900 méter feletti magasságban terül el. A XVIII. század második feléig fás terület, de az ekkor kezdődő erdőirtások miatt mára már csak egy-egy magányosan álló idős faóriás emlékezik az egykori bükkösről. Felszínét víznyelők szabdalják, melyekben összegyűlt víz a földalatti járatokban utat törve magának az alacsonyabban fekvő forrásokból tör felszínre. A terület növényvilága nagyon változatos: a töbrök alján és oldalain borókások, rekettyések váltják egymást, a mező többi részein pedig változatos, ritka, védett virágokat találhatunk, mint az északi sárkányfű, csinos tárnicska, füles kosbor, kakukk szegfű. A helyi mikroklíma a geológiai viszonyoknak megfelelően elég hűvös, a víznyelők alján nyáron sem ritka a 0 fok körüli hőmérséklet.
A Nagy-mezői őrház közelében találjátok a multi második pontját, egy sziklaüregben - festett fa mögött - orvosságos dobozt keressetek! N 48° 4,441' E 20° 29,017' 793 m [GCbhk2-2]
A Bükk-fennsíkon átvezető főutat a Fekete-sárnál hagyjuk el. N 48° 4,578' E 20° 27,102' 872 m [GCbhk2+Fekete-sár-rét]
Változatos erdőkben haladva, könnyen tekerhető utakon a Faktor-rétet érintve érjük el a multi harmadik pontját a Diabáz- barlang közelében. Egy sokágú fa tövében orvosságos dobozt keressetek! N 48° 5,715' E 20° 28,958' 872 m [GCbhk2-3]
A Diabáz-barlang 1988 óta fokozottan védett. A Bánkúti Turistaháztól D-re 855 m tszf. magasságban nyíló Bánkúti visszafolyó régóta ismert volt. Az eltömődött időszakosan aktív víznyelő bontását 1963-ban kezdték, de a bejutás csak 1975-ben történt meg. Neve a porfirit diabázként való téves meghatározásából ered. A lépcsőzetesen mélyülő, aknákkal tagolt rendszer feltárt hossza megközelíti az 1 km-t, mélysége 153 m, hazánk 7. a hegység 4. legmélyebb barlangja. Inaktív részeit látványos, színgazdag, változó formájú és méretű cseppkövek, lefolyások, zászlók díszítik, több helyen heliktit (görbecseppkő) is található.
A 3. pontot megtalálva még egy rövid kapaszkodás és elérjük a Fehér Sas panziót, ahonnan már gondtalan gurulás vár ránk egészen Lillafüredig. Megállni már csak egyszer kell, hogy a piros sáv jelzés és a műút kereszteződése közelében egy fa földszinti üregében megkeressétek az utolsó orvosságos dobozt. N 48° 7,655' E 20° 32,462' 723 m [GCbhk2-4]
Indultam a Bükkbe a barlangos ládákért, hát nem kiderült, hogy ennek a ládának három pontját már megtaláltam, a negyedik meg egyértelmű a megtalált három alapján. Az igazság az, hogy a kerékpáros ládák többségét autós-gyalogos technikával gyűjtöm be, de GCBDEL-t végigtekertük a kollégákkal jó pár éve ... és az elég volt (nekem) bükki kerékpározásra. :)
Nonow22-vel gyűjtöttük be sok év alatt túrázás közben. Mindig begyűjtöttük az útba eső pontot. Tervezem, hogy bringával is le fogom tekerni a kört. Köszi a rejtést
Megvan, köszi!
Gyalogosan szedtem össze több túra közben.
Kedvencem az egyes pont és a jávorkúti út közti Lendeczky út volt a gyönyörű töbrökkel, füves oldalakkal.
Minden pont rendben megvolt a helyén.
Az autót a Lillafüredi Sportpark (azaz Libegő) parkolójában hagytam, itt is ingyenes a megállás. A reggeli köd szerencsére oszlott már, sőt a fennsíkra felérve csodálatos napsütés fogadott. A Lusta-völgy újdonság volt nekem, soha nem mentem még végig rajta, mondjuk rendesen le is izzadtam mire feltekertem. Az útvonal többi részén már kevesebb meglepetés volt, sőt a Gyula-forrás felfűzésével kicsit útvonalat is módosítottam. A Bükk-fennsík mindig lenyűgöz, most is sok fotót készítettem, megnéztem a tűzvész helyszínét is. Rejtések rendben, köszönöm az útitervet.
Barátainkkal érkeztem egy bringás körre a Bükkbe, aminek a fő célpontja a GCBHK2 multi volt. Az idei első komolyabb tekerésem, így izgultam hogyan fogom bírni a sok szintet. A kezdeti hullámzás a hűvös erdőben kifejezetten kellemes volt, majd jött a száguldás le Lillafüredre. Egy igazi élmény menet volt, ami a csövön kifért. A neheze innen jött, amikor a Hámori tótól fel kellett kapaszkodni Bánkútra. Az út nem túl meredek, de hosszan emelkedik és nem esik jól :) Erősen megküzdöttem mire felértem. Fent rám fért egy nagyobb frissítés. Innen már megint csak egy kis gurulás volt a célig.
Ma egy bringás kesselős napot találtunk ki, két Attibati multival.
Valamivel kilenc előtt indultunk neki Kiváncsifáncsi, Radpeter, Scele és Kicsiscele társaságában ennek a körnek.
Nem egészen a leírás szerint haladtunk. A Bánya-hegyi leágazástól indultunk, és 2-1-4-3 sorrendben fogtuk meg a pontokat.
Kiválóan összeállított túra. Nagyon tetszett a Bükk-fensík szakasz a délelőtti napfényben. Üde, zöld tisztások, formás fákkal, és erdei szakszok váltogatták egymást. Ez volt a túra legszebb része. Aztán jött Lillafüred felé egy hosszú, gyors ereszkedés. Az eleje nem volt annyira kellemes, mert vékony gumikon haladtam lefelé a rázós, köves úton. Itt nem nagyon mertem engedni neki, mert a napos-árnékos részek miatt a gödrök láthatósága sem volt tökéletes. De az aszfaltra leérve nagyon klassz volt a tükörsima úton repeszteni lefelé. 50 feletti sebességet is mutatott a masina.
Aztán jött egy hosszú, kemény mászás Bánkútig. A vége már nem esett olyan jól, de azért felmentünk gond nélkül. A bánkúti turistaháznál egy kicsit többet időztünk, és feltöltöttük az elhasznált energia tartalékokat.
Bánkúttól az Olasz kapuig tartó szakasz terepviszonyai voltak a legkedvezőtlenebbek. Mivel még reggel is esett, az út vizes, sáros, csúszós volt. Egy helyen ki is csúszott alólam a paripa. Szóval itt nagyon óvatosan kellett haladnom a sima, virsli gumiaimon.
Az Olasz kaputól az aszfalt a kocsiig megint élvezetes volt. Sima, kellemesen lejtős.
Nagyon jól éreztük magunkat végig. Szép helyeken vezet a túra. Kellemesen elfáradtunk a végére.
Összesen 52,3km mentünk 963m szintemelkedéssel. Nem egészen öt és fél óra alatt jártuk le a kört.
Megtaláltam, köszi! :)
Miskolcról indultam, így Lillafüred volt a bemelegítés.
Onnan 3 és fél óra alatt értem fel Bánkútra.. volt egy szakasz, ahol 100 méterenként meg kellett állnom pihenni. :D Nem szoktam ilyen terepen biciklizni. Nem is gondoltam, hogy sikerül végigcsinálni.. de mégis!
A megadott sorrendben kerestem fel a pontokat, mind a 4 meglett gond nélkül.
Megtaláltam. Két túra keretében: a 2-4. pontokat még tavaly, a GCB900 bejárása során, míg az első pontot ma, külön túra keretében kerestem fel. A 2. ponton a ládát nem találtam, de mivel azóta többeknek sikerült, így én voltam béna.
Köszönöm a lehetőséget és a rejtő segítségét.
41,28 kilómétert és 756 méter szintkülönbséget mért az én készülékem az útvonal alatt. Minden pont rendben van, könnyen megtalálható a környezet pedig gyönyörű. Egy igazi élmény volt ez is, köszönöm a rejtést.
Megtaláltuk, kitaláltuk, köszönjük!
Gyalogosan lett meg három pont, pontosabban kettő, mert a harmadikat hosszas keresés után sem találtuk, valószínűleg eltünt.
A rejtő segített, ígérjük, az első pontot is megnézzük ha utunkba esik.
Rászoktam arra, hogy az utamba kerülő multipontokat megkeressem, mert ki tudja, hogy mikor melyik jön össze. Másrészt meg közel sem biztos, hogy legközelebb nem pont a mostani pontok maradnának ki. Így esett, hogy a barlangok közé más pontok is keveredtek. A 2-es ponthoz kellett csak egy pici kitérőt tenni, a 3-as meg csontra útbaesett. Az őrház közelében lévő dobozka meglett, de azt azért nem nevezném sziklaüregnek, hanem csak a szikla mellé volt téve és kövek takarták. A Diabáz-barlangnál lévőnél egyrészt vagy 15 méterrel odébb mutatott a gps és ott volt a leírással egyező rejtek, de hiába túrtuk kíváncsifáncsival, csak bikkmakkhéjat markolásztunk. Majd legközelebb több szerencsénk lesz, de akkor kicsi az esély, hogy megint Öcsipók jöjjön velem.
2022.05.14. 14:51 Szentléleki verseny 1+1.
A verseny és (no meg az ebéd) az eredményhirdetés között jártunk egyet a környéken Nikivel és közben ennek a multinak érintettük egy újabb (4-es) pontját. Szép volt az erdei út és még a forgalom sem volt nagy. A dobozkára is gyorsan rábukkantam, így mehettünk tovább nézelődni Bobóval.
Múlt hét végén téli körülmények között egy Bánkút központú körtúra során ejtettem útba gyalogszerrel a multi 2. és 3. pontját. Rá egy hétre a Répáshuta-Varbó túránk gyönyörű tavaszi időben telt, és biztosította a keretet a láda 1. és 4. pontjainak megkereséséhez. Köszönöm a rejtést!
Két részletben. A 3. és 4. pontot még augusztusban összeszedtem, mára az első 2 pont maradt. Pénteken a Tisza-tónál bringáztam és csónakáztam, tegnap szüret volt Egerben, mára itt a levezetés maradt. Reggel felmentem az Olasz-kapuig kocsival, fent aztán jól jött a sapka és a kesztyű. Hideg volt és szél, de szerencsére nem esett. A 2. pont gyorsan meglett, itt ki is találtam a hiányzó jelszórészletet, de becsületből eltekertem az 1. pontig. Látni akartam a Lusta-völgy feletti részt, ami az egyik kedvenc részem, illetve visszafelé a Vörös-Meteor síházat, ahol 50 éve sízni tanultam. Hamarosan a nap is kisütött, a Nagymező őszi színekben pompázott, nagyon élveztem a túrát. Ezúton is üdvözlöm Weöres Sándort. [g:hu 1.6.4]
A délelőtti, Bélapátfalváról indított túra után felautóztam az Olasz-kapuhoz és spontán eldöntöttem, hogy ma tekerem le ezt a kört, mert minden józan számítás szerint is belefér sötétedésig. Úgy terveztem, hogy ott éjszakázom az Olasz-kapu környékén. Fél kettő körül szedelőzködtem és elindultam. Elsőként a Zsidó-rét ládát kerestem meg, ami minimális kitérőt jelentett a körön, de a közeli barlangos ládát hanyagoltam (GCBB06), mondván majd egy hajnali sétához pont jó lesz másnap, így nyomultam a multi 2-es pontjára. Sima ügy volt, gyors találat, jók a segítségek. Innen egy kis útvonalmódosítással az GCM002 volt soron. A sárga + jelzésre tértem le, ami egy nagyon szép részen vezet, de sajnos a meredek füves földúton egy nagyot buktam és szerencsétlenül estem. A jobb mellkasom nekivágódott a kormánynak, beütöttem a vállam és a sisakot is éreztem. Pár másodpercig próbáltam ott maradni, tudom, hogy ilyenkor nem szabad felpattanni. Éreztem, hogy valami baj van. A levegővétel problémás, szúró érzés a jobb tüdőnél... Az etap 1/3-ánál jártam. Morfondíroztam, hogy tovább. Minden normális ember visszafordult volna, de én mentem tovább. Megfogtam a 3-as pontot, majd legurultam Lillafüredre. Eddig nagyjából minden rendben ment, mivel lejtő volt, a tüdőm bírta. Egyedül a váltás volt nagyon nehéz, mert a jobb mutatóújjamat is lezúztam, így csak tenyérrel tudtam váltani, már amikor tudtam. Szar ügy... Lillafüredről aztán szépen megkezdtem az emelkedést Bánkútra és éreztem, hogy gyenge vagyok, mint a harmat és nagyon nehezen bírtam, lelassultam. Az órámra néztem és gyors számolás után is úgy gondoltam, hogy sötétedésig mindenképp meglesz ez a túra. Azt eldöntöttem, hogy a közbeeső barlangos ládákat mind kihagyom, jó lesz az másnapra, a cél már csak a túlélés és a sötétedés előtti érkezés az Olasz-kapuhoz. A 4. pont mellett véletlenül elhúztam (a francokat elhúztam, elvonszoltam magam, de elfelejtettem megkeresni) Kilométerekkel utána jöttem rá, de legyintettem: majd holnap :-) Végül kiszáradva, elfáradva feljutottam Bánkútra és betértem a Fehér Sasba frissíteni és megláttam, hogy van málnakrém levesük. Benyomtam egyet. Sok időt nem akartam veszíteni, így felkerestem a 3. pontot majd nyomtam tovább az Olasz-kapu felé. Pici útvonalmódosítással (elkerülendő egy táblával jelzett sáros részt) még bőven világosban megérkeztem az autóhoz. Nem voltam jó, nagyon nem. Azon gondolkoztam, hogy leguruljak-e az egri kórházba egy röntgenre, vagy mi tévő legyek. Végül felhívtam egy frankfurti orvos barátomat, akivel átelemeztük a helyzetet és a tünetek alapján nagyjából kizárta, hogy olyan bajom van, amitől elpatkolnék és a kórházba menés is feleslegesnek tűnt. Pihentem és lenyugodtam, a légzésem lelassult és a fájdalom is múlt, de járni nehezemre esett. A kocsiban berendeztem a szállásomat és lepihentem. Enni nem tudtam, csak pár kekszet ettem és ittam valamennyi vizet, megmosakodtam. Éreztem, hogy jó a fekvés és elszenderültem. Az autó egyik ablak harmadáig nyitva volt éjjel, járt a friss bükki levegő, volt légmozgás is és szépen hűlt a levegő. Ha háton feküdtem olyan illúzió volt, mintha semmi bajom nem lenne :-) Aztán érdekes módon az éjjel oldalt és hason is tudtam feküdni. Nem aludtam mélyen, élveztem a természetet, de hajnalban 3-4 órát azért hunytam. Elképesztő nyugodt éjjelem volt, nem volt itt senki.
Már pirkadt, amikor ébredtem, kikecmeregtem és elmentem kávét főzni, de az a 10 méter is kemény távnak tűnt. Nem értettem, hogyan fogom ma azt a pár kis rövid sétával elérhető ládát megkeresni, ha 10 métertől is besz.rok. Jól esett a meleg ital és élveztem a 8 fokot is. Felöltöztem és elindultam a GCBB06-hoz. Közel van! Persze: oda-vissza 7 km. Majd' két órámba került, annyira lassan mozogtam. A Bükk-fennsík gyönyörű volt: felhőmentes, kissé őszies hangulat. Imádom! Ez az egyik kedvenc tájegységem!
Visszatérve a kocsihoz megállapítottam, hogy jobban megy a járás, mint reggel, de azért ésszel kell túrázni: szint ne nagyon legyen, vagy ha van, akkor baromi lassan szabad csak haladnom, hogy a légzésem ne gyorsuljon fel. Átautóztam Bánkútra és megkerestem a GCBB07 ládát. Klassz hely, csak egy kilométer egy irányba, kevés szinttel. Ezt most nekem találták ki. Szépen, nagypapásan teljesítettem. Utána megkerestem a tegnap elbambult 4-es pontot (drive-in :-)) és azt követően még megálltam a GCBB10-nél is. Ez a barlang valami pazar! Nem ismertem, de lenyűgözött, nagyon kellemes meglepetés. Jó ez a barlangos sorozat, sokkal jobb, mint gondoltam. Ezek tényleg GC helyek. Attibatinak köszönet értük! Itt nem kellett sokat sétálni, de az is lassan ment, olyan 80 éves bácsi tempójában mozogtam, de haladtam és élveztem, ez a lényeg!
Minden más ládát elnapoltam egy következő bükki kirándulásra (6 barlangos dobozkát) és legurultam Miskolc felé. Közben felhívtam a régi-új elnökünket és megbeszéltük, hogy újratelepítem a GCTKER ládát. Így is lett: egyleti doboz, eredeti hely és jelszó. Ott benyomtam egy fagyit és egy kapucsínót, megnéztem a csodaszép kertet és elindultam haza...
Ez a "hétvége" (CS-P) nem úgy alakult, ahogy terveztem, már az gond volt, hogy a pontok nem töltődtek fel a GPS-be, így egyesével kellett pötyögni, de ez a bringás baleset végül megpecsételte a sorsom... Mindazonáltal, itthonról, ágyban pihenve írom ezt a bejegyzést és azt gondolom, hogy baromi jó volt ez a két nap! Kalandos és tanúlságos, mint az élet maga...
Jó kis kör volt ez, Attibati! Köszönöm! Számomra a szokásosnál most nehezebb, de emlékezetes :-)
Trekbiciklivel, a két kört kicsit módosítva és összefűzve, kisebb kitérőkkel, plusz megtalálásokkal és mozgó rejtésekkel.
Nehezebbnek gondoltam a sok szint miatt, de végül laza, kellemes út lett az 1500 m szint ellenére. Fent a fennsíkon nagyon szép idő volt.
Bélapátfalván, a Gyári-tónál parkoltam (GCFV rejtés). Innen először a GCbhk1 kör pontjait kerestem: felmentem a katonasírokhoz, majd egy kezdetben jelzetlen, később Z jelzésű keskenyebb (száraz időben trekbiciklivel is javarészt tekerhető) makadámúton a fennsíkon futó bicikliútra (közben GCpant rejtés). Felmentem a Szilvási-kőre a GCM002 mozgóért is. A Nagy-Mezőnél átváltottam erre a körre, de előtte a Zsidó-réten megkerestem a GCOSER ládát is. A 3. és a 2. pont között tettem egy kitérőt egyik kedvenc bükki helyemre, a Sugaróra (GCM002 rejtés). Aztán a Lusta-völgyön le Lillafüredre (nagyon leromlott az erdészeti út 1996 óta, amikor még országúti biciklivel döngettem itt néhány tanítványommal egy Sátoraljaújhely - Budapest 4-napos biciklizésen). Onnan Szentlélek felé fel Bánkútra, majd vissza a gyönyörű virágos Nagy-Mezőre: itt már nagyon lazára vettem, megnéztem a kulcsosházat, ahol 26 éve tájfutó edzőtábort rendeztem, néztem a tárnicsokat. Olaszkaputól újra az 1. kör: le a Szalajka-völgybe, és az országúton vissza Bélapátfalvára.
Június óta készültem erre a remek biciklizésre, de a trekbiciklimhez száraz időt szerettem volna, ami most jött össze: gyakorlatilag semmi sár nem volt, a töbröknél egy kis harmat a fűben.
A Bánkút, Olasz-kapu, Nagy-Mező közti részen sokat sífutottam (sítájfutóversenyeken is): az egykori kisvasút nagyjából szintező nyomvonala nagyon jó pálya.
Hajnali negyed hármas indulás Veszprémből, 5 körüli érkezés Lillafüredre. GCMoSz-GCSEBA-GCLILL megkeresése bemelegítésként, aztán az ajánlott parkolóban előkészültünk és indultunk fél kilenc körül.
Hát, az első rész embert próbáló volt. Egyre meredekebb, az elmúlt napok esős időjárása miatt erősen hordalékos, töredezett aszfalt. Levinek az egyik váltásnál lánc beszorulása lett, végül megoldottuk a problémát.
Az első pont után megkerestük GCBukk rejtést gyalog, aztán bringáztunk tovább.
A második és harmadik pont után Bánkúton ettünk egy finom ebédet, majd megkerestük GCBB07 rejtést gyalogosan.
Lefelé gurulva GClatk és GCMFCS miatt tettünk kitérőt, végül meglett a multi negyedik, utolsó pontja is.
Utána még kitértünk GCORVK sziklájához is.
Innentől száguldás a parkolóig, aztán 6 körül indultunk vissza Veszprémbe.
Hát, mit mondjak, remek nap volt!
Négy nap alatt találtuk meg a négy pontot.
Az elsőt Matyival az első napon, a másodikat és a harmadikat szintén Matyival a 2. napon. A 4. pont közös találat Andival, Gerivel és Matyival, gépesítve, a 4. napon.
A rejtő tanácást megfogadva nem egy nap habzsoltuk be a két kört, a tegnapi örömbringázás után ma Lillafüredről indulva újult erővel vágtunk neki a nyolcas pocakjának. Nagyon szép ez is. A fennsíkon álmélkodtunk a hatalmas töbörökön. Otthon a Mecsekben is van sok, de nem ilyen hatalmasak, látványosak.
A körünkbe befért még a GCBB06, a GCOSER, a GCBALV, GCORVK, GCMOKO és végezetül még a GCLILL is, sőt a hangulatos Fehér Sas Panzióban egy könnyű ebéd is. Hiheteletlen volt a 11 km hosszú gurulás a végén. Nagyon élveztük.
Köszönöm, hogy ládásítottad ezt a jól kitalált útvonalat és így eljuthattunk ide is. De jó, hogy itt a jelszó is értelmes, aranyos!
Három napos bükki ládászás során 3 pontját leltem meg egyéb ládák keresése közben.
A hiányzó rész viszonylag könnyen adta magát.
A 3. pontnál nekem az úttól sokkal távolabbra navigált a kütyü, ráment vagy 20 percem a keresésre, azért is mert rosszul olvastam a leírást.
2in1. Tisztán bringával kicsit másként. 1-2-3 után 2. kör 3-4, vissza 2-1, végül esze vesztett gurulás 1.kör 4. pontjáig. Indulás Szilvásvárad megszokott apartmanunkból 07óra 50-kor, érkezés 18:10. Táv 80 km 1660m szinttel. Teljes átlag 7 km/h. Menetidő 8 óra, állás 2 óra 20 perc. Már jelentkeztek az elvonási tünetek, így menni kellett. Ez is nagyon jó volt, mint mindig, csak a seggem ment szét, de ez nem a rejtő hibája, hanem a vadi új nyeregé, megy a kukába.
Köszönöm Attibati.
Megvan, szuper, de logolás majd holnap. A 3. hely most Csabáé! KÖSZI !
Már január elején hallottam ezekről a megjelenésre váró multikról. Régebben minden évben letekertem, kibőv?tett formában a GCBDEL-t, de az utóbbi 2-3 év kimaradt. Szóval most húsvétra foglaltam szállást, gondoltam majd elkérem a tracket Attibatitól. Erre végül nem került sor, mert a szállásadó viszakozott a megszorítások miatt :(
Aztán a vidéki enyhítésekkel egyidőben megjelent e 2 várva várt multi (évek óta nem volt bringás láda), azonnal telefon Csabáéknak és szállásfoglalás.
Ilyen előzmények után vágtunk neki, péntek majd délben, Bálapátiból, az első résznek. A faluból igéző látvány nyújtanak a függőleges sziklafalak nehezen képzeli magát fel az ember a bringával a tetejükre (persze nem is képzelő erő kell a feljutáshoz :) ). Ehhez képest, bő 1 óra múlva már jóval magunk alatt csodálhattuk meg a köves platót. A GCBELK után már kényelmesebben szedegethettünk pár ládát és a GCB900 pontjait. Persze a fennsík elnevezés megtévesztő, vízszintes útszakasszal aligha találkoztunk a 2 napban :) Nekem alaptézis, hogy a hébe-hóba megjelenő bringás multik útvonalán nem módosítok, a pár extra pont begyűjtésénél is próbálok ugyanoda visszatérni a tracken. A Rejtő nem véletlen tervezett arra, amerre a track visz. Ezt a szabályt sikerült betartani végig. A száguldás le a Szalajka-völgybe fergeteges, nem könnyű ellenállni a féktépős kísértésnek 1-1 panoráma pontnál. Csapatásnál viszont nem fékezünk senki kedvéért! :) Szalajkát nem kell bemutatni, onnan a felmenetel korrekt, kíméletes (még az asszonnyal is tekertem itt fel egyszer) és a láda környezete nagy kedvencem lett. Amíg bringázni tudok, addig rendszeresen visszatérek majd ide. Itt már tudtam, hogy a 3. hely lehet e legjobb és úgy is lett. Az ezüst párossal kétszer is találkoztunk a hegyen, minden elismerésem a telnesítményükért !! A ládától levezető (igen meredek) ösvény fergeteges, montis csemege. Nagy köszönet érte Attibatinak !!
Remek hangulatban gurultunk hát le a szállásunk éttermébe, ráadásul tudtuk, hogy még egy remek nap vár ránk. :)
A 2. napot viszont próbálom rövidebbre fogni, amiben némi segítségemre van a montis csapatás rovására sok közforgalmú útszakasz, ami hétvégén igen kellemetlen. Persze Bánkút és Lilafüred verhetetlen sőt a Lilafüred-Felsőtárkány főút is csodaszép, de a motorosok...és azért egyéb jármű is akad.
Saját tapasztalat, hogy hétköznap 'csak'a szépség marad, az ösvényekről meg próbáltunk mi gondoskodni, mikor már untuk az aszfaltot. Produkáltam is látványos bringára szállást követő még látványosabb esést, maradandó (pár napig) első lánctányér tetkóval.
105 km. és 2.500 szint lett e 2 nap vége. Láda kitérők nélkül ez szerintem 85/1.800 környékére redukálható (a 2 rész együtt), de esetlegesen 1 napra, az sem pite :)
Jó tanácsok: 2-es kör lehetőleg hétközben a forgalom miatt.
1-es körnél a lemenet Bélapátiba (Szalajka-völgy felől) parádés, igazi csemege de felfelé hosszú tolás lenne, azaz tartsd a megadott irányt !
Két fárasztó, de csodálatos napot töltöttünk a bükkben. Megkerestük a két új biciklis ládát, és mellette pár hagyományost, és még a bükk 900 csúcsaiból is meglátogattunk párat. Köszönjük Attibatinak a rejtéseket, Griffsnek a társaságot, az idegenvezetést, a szervezést, és a bemutatót hogy szálljunk fel szűk erdei ösvényen a kerékpárra.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.3.2]
A mai nap ládái megtalálásunk sorrendjében a következők: GCBHK2- 4, 3, 1, 2, GCOSER, GCTAVM, GCBHK1- 3, GCORK és GCBHK1- 2, 1, 4.
Minden láda a helyén volt, rendben volt, könnyen megtalálható.
Rövid élménybeszámoló a május 8.-i kerékpáros geoládázásunkról a Bükk-fennsíkon:
Erre a napra túrázásra tökéletesen alkalmas időjárás ígérkezett, ezért úgy döntöttünk, hogy késő délutánig maradhatunk, időben hosszúra nyújthatjuk a ládakeresést. A Nyírségből indulva, a GCBHK2 4 pontjával kezdünk drive in, majd Bánkúton parkolunk az autóval, ahonnan kerékpárral folytatjuk utunkat a Bükk-fennsíkon. A GCBHK2 további pontjait és három hagyományos ládát a GCOSER, GCTAVM és GCORK ládákat keressük első sorban. De a GCBHK1- ládáit is útba ejtjük ha erőnk és időnk engedi. Engedte :).
Tehát, mi nem az általunk tisztelt és kedvelt rejtő, Attibati ajánlott útvonalát követtük, hanem a Lillafüred - Bánkút útvonalon még az autóból begyűjtöttük a GCBHK2-4. pontját ahol kicsit a koordináta mellé vitt, de a szórásba belefért, hamar megtaláltuk a vitaminos dobozkát. Ezt követően a számunkra belülről is ismerős Diabáz barlang közelében kutattunk sikeresen, majd a Kurta-bércen kerestük az 1. pontot és utoljára a Nagymezői őrházhoz nem messze (2. pont) jelenthettük be a jelszót a négy részlet birtokában.
Szép nyugodtan kerekezve (különösen az emelkedőkön :)) haladtunk a Bükk-fennsík hullámvasútszerű kerékpározásra kijelölt útjain, csodáltuk a természet pompáját, a madarak csivitelését, a rókák, őzek kíváncsi tekintetét.
Megkerestük a GCOSER szintén új megjelenésű hagyományos ládát, majd a GCBHK1- 3,. pontjához vettük az irányt, közben örömünkre Mikulás kessertársunkkal találkoztunk aki a gyönyörű tavaszi pompába öltözött tájról készített felvételt. Rövid, de igen kellemes beszélgetés után indultunk ellenkező irányba.
Apropó, kerékpározásra kijelölt utak!! Előző héten egy erdész figyelmeztetett bennünket, hogy aki kerékpárral közlekedik erdészeti- vagy turista úton, az 50 000 Ft-ra büntethető.
Ezen a héten három hatósági alkalmazottal is találkoztunk, egyik sem akart megbüntetni. Azért igyekeztünk a szabályokat betartani, főleg a GCTAVM-ról a GCORK-a átvezető úton, a Peskő nyergen kizárólag tolva vagy cipekedve vittük a bicajunkat, mivel ez nem kerékpározásra kijelölt útvonal ;).
Az Őr-kőre vezető úton ismét geoládát kereső kis csapattal találkoztunk, griffs és Csabáék élvezték a Bükk hangulatát egy pihenőhelyen. Pár barátságos szó után folytattuk utunkat.
Az Őr-kőről csodálatos kilátásban volt részünk, megérte felkapaszkodni. Kora délután volt, megbeszéltük, hogy este nyolcra még visszaérhetünk Bánkútra akkor is, ha megkeressük a GCBHK1 még hátralevő három pontját. Bár Anikó már elég fáradt volt, bevállaltuk a maradék ládák keresését 2, 1, 4 sorrendben. Bélkő-nyak, a Katonasírok és Szilvásvárad Ivánka-kút várt még ránk ahol a multi jelszavának bejelentése közben ismét összefutottunk griffs-sel és Csabáékkal.
Üdvözlés és egyben elköszönés után mi Bánkútra vettük utunkat az autóhoz. A lehető legnehezebb utat választottuk, feltoltuk kerékpárjainkat a hegyoldalon felvezető sárga sáv gyalogösvényen, ahol azért egy leereszkedő bátor kerékpárossal találkoztunk. :)
Olasz-kapuig még emelkedő de legalább kényelmes aszfalt úton tekertünk a tüdőnket majd kilehelve, és onnan végre gurultunk egy jó darabon. Az a kevés felfelé út már kibírható a parkolóig annak aki még rajtunk kívül ezt választja.
Összegezve tehát, a két kör ilyen módon egy nap alatt is teljesíthető.
N 48° 6,344' E 20° 37,278' 311 m [GCbhk2+1Parkoló]
N 48° 4,989' E 20° 33,319' 734 m [GCbhk2-1]
N 48° 5,157' E 20° 33,127' 735 m [GCbhk2+Bányász-barlang]
N 48° 5,181' E 20° 31,214' 735 m [GCbhk2+Kecskeláb-rét]
jelzés és a műút kereszteződése közelében egy fa földszinti üregében megkeressétek az utolsó orvosságos dobozt. 
