Elég egy pillantást vetni ki hazánk geoláda térképére, hogy felfigyeljünk a ládák meglehetősen egyenetlen eloszlására. Szűkebb pátriám, Sopron környéke sem büszkélkedhet háromnál több ládával. Legalábbis mostanáig. A lokálpartiotizmus sajátos modern megnyilvánulásaként elhatároztuk, hogy igyekszünk javítani eme áldatlan állapoton. Közhelyszerű lenne azt mondani, alig tudtunk választani a szebbnél szebb helyek közül, de így van. Első választásunk végül Brennbergbányára esett.
A Soproni hegyvidék legnyugatibb csücskében található falucska, mint nevéből sejthető, a bányászatnak köszönheti kialakulását. De hogy hazánk egyik legnagyobb múlttal rendelkező bányásztelepévé válthatott, csak a véletlen műve volt. 1752. őszén, egy hűvös szeptemberi napon Rimbacher Pál bánfalvi birkapásztor tüzet gyújtott, mint már annyiszor. Ezzel meggyújtott egy szénkiszögelést, amely begyulladt a föld felszínén és folyamatosan égett. Jelentése nyomán a soproni polgármester bizottsággal vizsgáltatta meg a jelenséget. Hét év múlva az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen nyitották meg Magyarország első szénbányáját. Azt a helyet, ahol a szén égett "Brennender-Bergnek" nevezték el, ami magyarul annyit jelent, mint Égő hegy. Erről kapta a völgy a Brennbergbánya nevet. A 200 éves szénbányászat után 1952-ben leállt a brennbergi szénbánya, a falucska a határsávba kerülve a műszaki zár árnyékában feledésbe ment.
Eltűntek vagy romként láthatók a szállítópályák, a szénosztályozó, a brikettgyár és az erőmű építményei. Megmaradt és lakott viszont sok bányászház. A település központja a Bányásztemplom. Különlegessége, hogy aljában találjuk hazánk egyetlen templommal egybeépített kocsmáját. Bejáratára két kiszolgált csille hívja fel a figyelmet.
Brennbergbánya és környéke azonban nem csak ipartörténeti szempontból említésre méltó. A több évtizedes elzártság ugyan elszegényítette a falut, de megőrizte a természet hallatlan gazdagságát. A hegyek kristályos kőzetén (gneisz, leukofillit) a csapadékos és hűvös klíma következményeként hazánk legsavanyúbb talajai jöttek létre. Ezért jól érzik magukat itt az alpesi és kárpáti hegyvidéki fajok. Megtaláljuk itt az őshonosnak tartott luc- és erdeifenyőt valamint a vörös és a jegenyefenyőt is. A savanyú talajú erdőkben a rózsaszín virágú csarabot, a fekete áfonyát, , a védett cikláment és a szelíd gesztenyét el sem kerülhetjük. Botanász hajlandóságúak számára kiemelhetjük a kapcsos korpafüvet, a struccharasztot, a farkasboroszlánt, a fehér zászpát, az enyves aszatot és a hazánkban csak itt előforduló havasi palástfüvet. Az utak mentén gyakori magas sárgavirágú telekivirág magjait Erdélyből hozták ide. A hazai állatvilág ritkaságai az erdők védett kincsei: alpesi lepkefajok, alpesi cincér, hegyi szitakötő, pagodacsiga, alpesi gőte. A madarászok se hagyják otthon a 7x50-eseket: keresztcsőrű, császármadár, fekete harkály, fekete gólya, vízirigó, fenyves-, barát-, búbos- és kormoscinege él itt.
A szép táj megismerését jól kiépített turistautak segítik. A közelben emelt Kövesháti-kilátóról (462 méter) tiszta időben remek körpanorámát élvezhetünk. Láthatjuk a Lajta-hegység vonulatait, a Hohe Wandot, valamint a kétezreseket: a Raxot és a Schneeberget is.
Brennbergbe autóval vagy Sopronból a 3-as busszal lehet feljutni (meg persze gyalog...). A buszmenetrenddel kapcsolatban a Kisalföld Volán információját érdemes hívni: (99)/313-130. Útközben érdemes megállni a bánfalvi 300 éves malomnál (47°40.693, 16°32.437 az Ózon kemping táblánál jobbra).
E kis idegenvezetés után pár szót a ládáról. Mivel a falu központja kissé forgalmas, ezért a ládát az erdőben helyeztük el. Busszal érkezők úgyis a templom előtt szállnak le, az autóval jövőknek szintén ezt a helyet javasoljuk az autó leállítására. A jelszó első felét itt kell begyűjteni. A templom mellett balra van egy II. világháborús emlékmű (47°39.261, 16°29.365). Az ott felvésett nevek közül keressétek az utolsó hölgyet. Az ő családi neve a jelszó első fele. A második fél a ládában lesz. A GPS segítségével jó agyagos, csúszós földúton vagy a templom mellett jobbra induló úton három kilométert kanyarogva jutunk el az egykori műszaki zárnál található Újhermeszi határőr-őrshöz.
A láda innen már nincs messze. Visszarejténél kérjük ügyeljetek a tökéletes álcázásra, nehogy mások is megtalálják.
A mellékelt térképen kékkel bekarikáztuk a templomot és azt ahol a kényelmesek lerakhatják az autót a láda közelében.
Előtte-utána kirándulás, évszaktól függetlenül a templomkocsma látogatása melegen ajánlott. Figyelem! Esőkabátot akkor is célszerű vinni, ha lenn Sopronban még hétágra süt a nap! A mi képeink készítésekor is jó idő volt lenn, fenn meg hóvihar...
És mit is kívánjunk a ládavadásznak mást, mint amit a bányászok egymásnak a föld alá indulva: Jó szerencsét!
Barbárka és Mudman
2005. 06. 04.-én Pupu és Ragalyi segítségével új helyet kerestünk a 3.0-ás doboznak.
2006. 08. 25.-én Macikupac rejtette újra a csészét, köszönjük neki.
Megyei magasságos túránk közben ezt is felkerestük. Sajnos a ládát mi sem találtuk, ezért amennyiben van rá lehetőség, a képek alapján kérném az elfogadást.
A ládát mi sem találtuk. A rejtővel telefonon beszélve, tényleg nincs meg a doboz! Segítségét felajánlotta, de nem küldte a jelszót. Egy játékostárs segített ki a jelszórésszel!
Levadásztam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Megtaláltam, köszi a rejtést!
Az utolsó előtti magasságos láda megkeresése miatt erre jártam, így megkerestem volna, de a rejteknél nem találtam semmit. Pedig a nagy betonkocka ott volt, sőt pár méterre tőle egy lapos betonkocka is volt, de ott sem leltem a ládát. Hívtam a rejtőt, így ő segített a jelszó miatt, hálás köszönet neki!
Brennbergbányán álltunk meg délelőtti kis túrám után, hogy megegyük szendvicseinket. Kocsmába nem mentünk, mert szegény Roy úgysem ihatott volna, nekem meg nem hiányzik az alkohol. Kerestünk egy üres padot és ott elkezdtük majszolni az ebédre valót. A mellettünk levő padon helybéliek beszélgettek részben magyarul, részben németül. Nagyon barátságosok voltak, kérdezősködtek, hogy honnan jöttünk stb.
Ezután egyszercsak elkezdtek jönni kirándulók és vagy fél órát jöttek. Kiderült, hogy kb. 200-an voltak, valami szervezett túrán. Brennbergbánya nagyon tetszett. nemcsak a templom, de az egész település. Köszi a rejtést!