Röviden

A barlang melletti sziklafal bal oldalán sziklaüregben keresd a 15*20*5 cm-es műanyag dobozt!

A BARLANGOKBA MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE MENJEN BE. LEGYEN NÁLATOK FEJLÁMPA, VAGY KÉZILÁMPA. MIELŐTT ELINDULNÁL A BARLANGBA MINDENKÉPP TUDASD VALAKIVEL CÉLODAT, HOGY EGY ESETLEGES BALESET ESETÉN TUDJÁK, MERRE KERESSENEK.
AZ ESETLEGESEN ELŐFORDULÓ BALESETEKÉRT A REJTŐ SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.

Megközelítés

Célszerű Bánkúton a Fehér Sas panzió előtti parkolóban hagyni az autót,  N 48° 5,880' E 20° 28,882' 897 m [GCBB06+Parkoló] Induljunk déli irányba az országos K jelzésen, majd mintegy 3 kilométer megtétele után nyugati irányba térjünk le egy jelzetlen földútra!  N 48° 4,633' E 20° 28,548' 825 m [GCBB06+1letérés a barlanghoz] Mintegy 100 méter megtétele után  N 48° 4,618' E 20° 28,458' 840 m [GCBB06+2letérés a barlanghoz] után DK-i irányba fordulunk és 130 méter megtétele után elérjük a Mély-Sári-barlang bejáratát.

A bükki barlangok

A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.

A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.

A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.

A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.

A Mély-Sári-barlang

A Mély-Sári-barlang  N 48° 4,545' E 20° 28,489' 852 m [GCBB06+1Mély-Sári-barlang] a Bükk-fennsíkon, dolinás területen helyezkedik el. A környéken több, kisebb barlang is található: a Fekete-Sári-átjáró-barlang  N 48° 4,400' E 20° 28,005' 873 m [GCBB06+2Fekete-Sári-átjáró-barlang], a Fekete-Sári-sziklaodú  N 48° 4,439' E 20° 27,980' 885 m [GCBB06+3Fekete-Sári-sziklodú], a Mély-Sári zsomboly  N 48° 4,617' E 20° 28,376' 869 m [GCBB06+4Mély-Sári zsomboly].
A Mély-Sári-barlang hossza 87 méter, függőleges kiterjedése 14 méter. A főjárat falain látható fúrólyukak nyomaiból arra lehet következtetni, hogy a főjáratot robbantással bővítették. A főjárat első 20 métere szabályos alagútszelvény. A barlang öt különböző irányba haladó járatból áll. A főjárat egy méter és széles két méter magas nyílással kezdődik, déli, dél-nyugati irányba halad. A talaj mindvégig vízszintes, de a bejárattól számított 19 méternél hirtelen két métert süllyed. A járat átlagos magassága két méter, helyenként 1.5 méterre csökken vagy 2.5 méterre emelkedik. Legmagasabb a barlang hátulsó szakaszában, ahol eléri a 4 métert is. 20 méternél a járat felfelé kezd emelkedni, szélessége, magassága 1 méter. Ez a felső ág 12 méter hosszú. Ezen mindvégig látszik a folyóvíznek a hatása: a falak és a mennyezet sima. Ugyancsak 20 méternél a főjárat meredeken lejteni kezd ("Lépcsőház") mely végén két, ellenkező irányba haladó mellékjáratra szakad ("Eldugott-ág" és "Alsó-ág") A két járat fenekén levő kövek a bemászást megnehezítik. A barlang ezen része általában sáros.

Forrás: Barlangkutatási jelentések 1944