Röviden
10*20*10 centiméteres műanyag dobozt keress fa földszinti üregében kővel takarva!
A BARLANG LEZÁRT. A BARLANGOT LÁTOGATNI CSAK A BNP ELŐZETES ENGEDÉLYÉVEL, BARLANGI VEZETŐVEL LEHET.
AZ ESETLEGESEN ELŐFORDULÓ BALESETEKÉRT A REJTŐ SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.
Megközelítés
Parkolni a jávorkúti bekötőút mellett lehet, ahova Lillafüred felöl autóval is útdíj fizetése nélkül fel lehet menni.
N 48° 6,115' E 20° 35,518' 561 m [GCBB11+Parkoló]
A parkolótól Jávorkút felé indulunk, majd a
N 48° 6,115' E 20° 35,290' 566 m [GCBB11+letérés a Láner-barlang felé]
pontban egy jelzetlen ösvényre fordulunk, amin a barlangig jutunk. Tenyészidőszakban a fenti megközelítés nehézkes lehet. Ha kényelmesebben akarunk eljutni a barlanghoz induljunk el a S sáv
jelzésen déli irányba, majd a
N 48° 6,051' E 20° 35,483' 561 m [GCBB11+letérés a S sávról] pontban induló földútra letérve jutunk el a barlanghoz.
A bükki barlangok
A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.
A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.
A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.
A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.
A Láner Olivér-barlang
A barlangrendszer 2500 m hosszú fokozottan védett barlang, mely a Nagy-fennsík keleti peremén található, agyagpala és mészkő határán alakult ki.
A barlang bejárati szakaszát 1952-ben tárták fel. A kutatásban több évtizedes szünet következett, mivel a barlang bejárata eltömődött. A munka 1984-ben indult újra, amikor is sikerült ismét járhatóvá tenni a bejáratot és 1985-ben a Láner-ágat is felfedezték. A barlang újonnan feltárt és rég ismert szakaszainak pontos geodéziai felmérése és térképezése során egyértelművé vált a Láner-barlang és a Szepesi-barlang kapcsolata. Az összeköttetés bizonyítására egészen 1993 december 30-ig kellett várni.
A két barlang összekötésének izgalmas munkájáról a
Turista magazinban olvashattok.
A Láner-barlangban nagy felületű cseppkőfolyások, kisebb álló- és függőcseppkövek figyelhetők meg. A lefolyások néhányszor tíz négyzetmétert is elérhetnek a kürtők alsó kiszélesedett szakaszaiban. A szintes ágban található a barlangrendszer legnagyobb vízesése, mely kb. 4 méter magasságból zúdul le a barlang aktív periódusaiban.
A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 2002-ben, az alapításának 50-éves évfordulójára a saját költségére létrehozta a Láner-barlang töbrében, a helyszínen gyűjtött mészkövekből rakott emlékfalat azon barlangászok emlékére, akik már nem lehetnek közöttünk. Az első, 34 nevet tartalmazó emléktáblát már sajnos egy újabbal kellett bővíteni.
A barlang bejárása a Bükki Nemzeti park Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásához kötött.
Részletek
itt.
Forrás:
Barlangkataszter
A Láner-barlang információs táblája
Kovács Zsolt írása a Szepesi-Láner barlangról 
