Elhelyezés időpontja: 2020.02.29 07:30
Megjelenés időpontja: 2020.03.14 23:09
Utolsó lényeges változás: 2020.03.14 23:09
Utolsó változás: 2020.04.11 10:03
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Attibati
Ládagazda: Attibati Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 500 m
Megtalálások száma: 156 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
Röviden
10*20*10 centiméteres műanyag dobozt keress fa földszinti üregében kővel takarva!
A BARLANG LEZÁRT. A BARLANGOT LÁTOGATNI CSAK A BNP ELŐZETES ENGEDÉLYÉVEL, BARLANGI VEZETŐVEL LEHET.
AZ ESETLEGESEN ELŐFORDULÓ BALESETEKÉRT A REJTŐ SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.
A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.
A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.
A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.
A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.
A Láner Olivér-barlang
A barlangrendszer 2500 m hosszú fokozottan védett barlang, mely a Nagy-fennsík keleti peremén található, agyagpala és mészkő határán alakult ki.
A barlang bejárati szakaszát 1952-ben tárták fel. A kutatásban több évtizedes szünet következett, mivel a barlang bejárata eltömődött. A munka 1984-ben indult újra, amikor is sikerült ismét járhatóvá tenni a bejáratot és 1985-ben a Láner-ágat is felfedezték. A barlang újonnan feltárt és rég ismert szakaszainak pontos geodéziai felmérése és térképezése során egyértelművé vált a Láner-barlang és a Szepesi-barlang kapcsolata. Az összeköttetés bizonyítására egészen 1993 december 30-ig kellett várni.
A két barlang összekötésének izgalmas munkájáról a Turista magazinban olvashattok.
A Láner-barlangban nagy felületű cseppkőfolyások, kisebb álló- és függőcseppkövek figyelhetők meg. A lefolyások néhányszor tíz négyzetmétert is elérhetnek a kürtők alsó kiszélesedett szakaszaiban. A szintes ágban található a barlangrendszer legnagyobb vízesése, mely kb. 4 méter magasságból zúdul le a barlang aktív periódusaiban.
A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 2002-ben, az alapításának 50-éves évfordulójára a saját költségére létrehozta a Láner-barlang töbrében, a helyszínen gyűjtött mészkövekből rakott emlékfalat azon barlangászok emlékére, akik már nem lehetnek közöttünk. Az első, 34 nevet tartalmazó emléktáblát már sajnos egy újabbal kellett bővíteni.
A barlang bejárása a Bükki Nemzeti park Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásához kötött.
Részletek itt.
Megvan, köszi!
A műúttól toronyiránt érdemes támadni, onnan, ahol a betontömbök vannak, a füves rész rövidke és eléggé kijárt. A másik javasolt megközelítési pontnál az út már nyomokban sem látszik, derékig ér a susnya.
Az erdőben már sima ügy követni az ösvényt. A barlangnál látszik a sok táblából, hogy frekventált hely. Itt is ugrált a gps, a dobozhoz az út kicsit mászós a csúszós, dzsindzsás domboldalon.
Láda rendben.
Némi lillafüredi pontgyűjtés után ez volt a nap utolsó ládája, útban szállásom, a Sebesvíz panzió felé. Érdekes a sok emléktábla, köszönöm, hogy megmutattad!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Az esti DVTK-PMFC meccs előtt még egy kicsit keresgéltünk a környéken ládákat. Nagyon hangulatos volt az erdőben a jól kijárt ösvényen menni. A rejteket már messziről kiszúrtam az ismerős jelek miatt. A barlangba a lejárat olyan mintha valami másik világba lehetne menni.
Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.4]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
* Otthoni kiegészítés:
Ideje volt már a Barlangolások a Bükkben záróládáját "kikérni". Ehhez részemről ma az utolsó három Lillafüred környéki láda levadászására volt csak szükség. Csatlakozott dalmusson is, akivel már régen csapattunk egy jót. :)
Ez volt a napi első találatunk. Ehhez a Lillafüredi 5-ös busz végállomásáról mentünk fel a jelzésen a Garadna-völgyétől délre található fennsíkra, ami barlangokban meglehetősen gazdag.
Első barlangunk a Szepesi-zsomboly volt, ami a régi erdei hagyományok szerint a turistaútról nem látható, de az avatott szem mégis tudja hol van. ;D Újévi szarvaskői csipkepálinkából is folyt egy kicsi az évavató túrán ezen a helyen. :D
Utána jött a geoládás Láner-barlang. Látszik, hogy a barlangászok jól belakták ezt a helyet, amit az emlékfal és az emléktáblák is jeleznek. A lejárat meg olyan Mordor hatású a kőlépcsőkkel..., vártuk az orkokat, de egy sem jött..., úgyhogy mi mentünk tovább! :D XD
Rejtés rendben!
Barlangtúránk utolsó állomása, valamint a mai, ködös nap utolsó ládája. Holnaptól rövid napok :-(. A barlanghoz mindenfelé vezetett az út, csak épp arra nem, amerre a térkép mutatta. Ez persze nem zavarta meg a rutinos társaságot.
N 48° 6,115' E 20° 35,518' 561 m [GCBB11+Parkoló]
N 48° 6,115' E 20° 35,290' 566 m [GCBB11+letérés a Láner-barlang felé]
jelzésen déli irányba, majd a 
