A Badacsonyra invitállak benneteket ezzel a ládával. A hegy egy sötét titkához, melyről szinte már meg is feledkezett az emlékezet.

Megközelítés

1. A kevésbé ismert, inkább ajánlott:
Az egykori bányász lakások helyén 2014-ben emelt Szent István kápolnától. A kápolna egyrészt emléket állít a pálosoknak (a Klastrom kút mellett volt egy kolostoruk) másrészt újfajta megvilágításba helyezi a helyi építészeti hagyományokat. A bazalt felhasználásával és modern vonalakkal egy látványos kápolnát emeltek, amely az írországi kelta templomokra emlékeztet, de kontúrja mégis a helyi templomokat idézi. Az ajtóüvegen belesve látjuk a padlón Szent István aláírását, amelyet augusztus 20-án délben a tetőn elhelyezett lyukon keresztül megvilágít a nap fénye.
A sárga sáv jelzésen induljunk felfelé, amíg el nem érjük a Klastrom kúton keresztül a piros T tanösvényt (Ez különben a tűzgyűrű tanösvényt jelöli és teljesen körbe lehet rajta járni a hegyet. Hossza mintegy 4 km és kevés szintet tartalmaz. Könnyedén teljesíthető.). Itt forduljunk balra és az egykori bánya területén keresztül leereszkedve egyenesen az egykori táborhoz jutunk.
 N 46° 48,327' E 17° 30,228' 225 m [GCBAMA+1parkoló]
 N 46° 48,342' E 17° 30,175' 227 m [GCBAMA+Szt.István kápolna]
 N 46° 48,315' E 17° 30,251' 222 m [GCBAMA+Sárga turistaút]

A kápolna és a Klastrom kút örül 2021-ben nagyszabású tereprendezés indult meg. Egyre szebb lesz a környék.

2. A klasszikus:
A Kisfaludy háznál lévő fizetős parkolóból felmászunk a Rózsa-kőig és itt jobbra tartunk a piros T jelű turistaúton. Ez az út egyenesen bevisz minket az egykori tábor területére.
 N 46° 47,685' E 17° 29,757' 246 m [GCBAMA+2parkoló]

A bányák

A Badacsonyi Bazaltbánya részvénytársaságot 1905-ben alapította a kőbányai serfőzdéből meggazdagodó tószegi Freund család. Két telepük volt: Badacsonytomajon és Badacsonytördemicen, a hegy tetején kialakított kőbányákat mindkét helyen drótkötélpálya kötötte össze a lenti -vasútállomások melletti- zúzóüzemekkel. A rendszeres bazaltbányászat a tapolcai vasútvonal megnyitása után indult meg, a második világháború előtti időkben már itt készült az ország legtöbb macskaköve, nagyjából háromszáz munkással.
A hadiüzemmé nyilvánított és katonai parancsnok irányítására bízott bányában zsidó munkaszolgálatosokat is dolgoztattak; az 1944-ben szétbombázott gyártelepen a romeltakarítás után 1946-ban indult újra a termelés. Az háborús károk újjáépítéséhez az államosított üzemben megduplázták a munkáslétszámot, és két műszakban, reggel négytől este tízig dolgoztak.
A Badacsony-hegy "tomaji-bányája" véglegesen a 315 m-es szinten alakult ki, ahol egészen 1950-ig termeltek, illetve még 3 évig, ezen a bányaudvaron felhalmozódott és robbantás nélkül elérhető bazalttömeget takarították ki. A tomaji bányaudvar 750 m hosszúságban 70-80 m magas bányafalakkal termelt és kőanyagát innen siklón eresztették le, a drótkötélpálya régi, 302 m magas feladóállomására, ahonnan a kőanyag a tomaji zúzóüzembe került. Ez a bányaudvar látható ma is a Balaton felől, de fásítása már 1954-ben elkezdődött, sikeresen fejlődik és remény van rá, hogy az itt kialakult magas erdő részben eltakarja a bányafalak alsó részének kopaszságát.
A "Tördemici-bazaltbánya" a Badacsony ÉNy-i oldalát bontotta meg, eredetileg 350 m magasságban és 500 m hosszúságban, amelyben 50-55 m magas bányafallal termeltek. Az 1950. évi mérések szerint ez a bányaudvar 28180 m2 kiterjedésű volt. Ebben a bányafeltárásban termelt bazaltot külön drótkötélpályán, a nemestördemici állomás melletti zúzó-osztályozó üzembe szállították. 1950-ben a tördemici kőbánya különállósága megszűnt, egyesült az ide áttelepített tomaji üzemrésszel, mely 1950-53-ban ide helyeződött át. Az egyesítés után ez a bányaszint mélyült és 1964 végéig már itt is 312 m magas bányaudvaron termeltek.
Ekkor végleg bezárták a bányát és természetvédelmi területté nyilvánították. Így a Badacsony szerencsére nem osztozott a Haláp hegy sorsában, melynek tetejét szinte teljesen elhordták. A hegy koronájának mintegy a felét "körberágták" és ott eltűntek a bazaltorgonák is. Azonban megmenekült a teljes elbontástól és továbbra is páratlan látványossága a Balatonnak

A kényszermunka tábor

Kevésbé ismert tény, hogy nemcsak a második világháború alatt dolgoztattak itt különböző okból és elnevezések alatt munkaszolgálatosokat, hanem 1949 és 1954 között is. Álljon itt egy írás a helytörténész Kalmár László tollából: Volt egyszer egy bazaltbánya
"1949 tavaszán a Badacsony hegyének egyik legszebb kilátópontján, a régi bánya 70-80 méter magas sziklafalai alatt internálótábort létesítettek a kőbányában dolgoztatott foglyok számára. A tábor magja egy elhagyott bányászlakás volt, amelyben iroda, őrség, raktár stb. kapott helyet, a mellé épített lapos tetős, L alakú, börtönszerű épületben pedig a rabokat zsúfolták össze. Az új tábor első lakói internáltak voltak. De kik is voltak az internáltak? A Rákosi-rendszerben őrizetbe vehettek - konkrét bűncselekmény nélkül is - olyan személyeket, akiket a rezsimre veszélyesnek tartottak. Az internáltak 1951-ig voltak a badacsonytomaji táborban, utánuk - de még abban az évben kulákokat hoztak, főleg az Alföldről. De ide kerülhettek azok is, akik nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek, engedély nélkül vágtak disznót, borjút, vagy kivágtak egy gyümölcsfát." "A kulákokat olyan kiskatonák váltották fel, akik Farkas Mihály honvédelmi miniszter rendelete értelmében felállított munkaszolgálatos alakulatokban töltötték katona idejüket. Őket, mint politikailag megbízhatatlan szülők fiait különítették el a honvédség "rendes" állományától és dolgoztatták szerte az országban. Az első műszak hajnali 4 órától délig, a második műszak pedig déltől este 8 óráig rakta a követ a csillékbe vagy tolta a csilléket. Egyébként a rabszállás mindenkori lakói és a "civilek" egy munkahelyen dolgoztak. A munkaszolgálatosok zsoldja 60 forint volt havonta, aminek a felét azonnal le is vonták. A megmaradt 30 forint kb. egyenlő volt az errefelé szokásos napszámbérrel." "Tomaj lakói akkor is kimutatták a rabok iránt érzett rokonszenvüket, amikor azok a falun keresztül masíroztak a "libaúsztatóra" fürödni. Ilyenkor egy-egy kiflit, zsömlét csúsztattak a zárt sorokban menetelők kezébe. A rabszálláson lakók az akkori magyar társadalom szinte minden rétegét képviselték: 1949-53 között voltak itt gazdagok és szegények, hívők és nem hívők, ügyvédek, kulákok, orvosok, rapsicok, csendőrök, katonatisztek, feketézők, papok, politikusok, vagy ezek fiai. A bányában robotoló rabok nem csak testileg, de lelkileg is megtört emberek voltak, elsősorban a bizonytalanságtól, hiszen a többségük tárgyalás és ítélet nélkül került ide, így azt sem tudhatták, hogy mikor szabadulnak"

1953-ban, Sztálin halála és Nagy Imre kormányra kerülése után ideiglenesen megszüntették az internálás intézményét, de nem mindenki térhetett haza: az egykori rabok közül sokakat börtönbe zártak, a fővárosból és más nagyvárosokból kitiltottak, illetve rendőri felügyelet alá helyeztek és őrizték nyilvántartási lapjaikat. Az internálást véglegesen Kádár 1960-as amnesztiarendelete szüntette meg.

Az egykori tábor helyén ma már csak romok, elvadult növényzet és egy 2004-ben felállított emléktábla áll, a rabok által naponta megtett útvonal ma turistaút. 2020-ban kikerült egy tájékoztató tábla is.

De van egy sokkal korábbi kísérlet is a felejtés megállítására, sőt az elhallgatás feloldására és a múlttal való szembenézésre: Bacsó Péter és Zimre Péter 1967-ben forgatott Nyár a hegyen című játékfilmje, mely furcsa módon nem keltette fel a hatalom és a cenzúra érdeklődését.
A filmet itt tudjátok megnézni.

A láda az L alakú épület ép sarkán (É-i oldal) belül található kb.: 1m magasan a falban más színű kővel álcázva. Mérete: 15x15x8 cm
Kérem visszarejteni ugyan így!

Egyéb pontok:

 N 46° 48,230' E 17° 30,057' 281 m [GCBAMA+bányasz kereszt]
 N 46° 48,154' E 17° 30,021' 285 m [GCBAMA+emléktábla]
 N 46° 48,321' E 17° 30,049' 254 m [GCBAMA+Klastrom kút]
 N 46° 48,357' E 17° 29,887' 312 m [GCBAMA+bánya bejárata]
 N 46° 48,001' E 17° 30,032' 309 m [GCBAMA+bánya vége]
 N 46° 48,312' E 17° 29,911' 285 m [GCBAMA+bánya infó tábla]

Felhasznált források

A hálózat: Sötétség verőfényben
Badacsony: egy hely rétegei
index.hu
welovebalaton.hu
ilovebalaton.blog.hu
Nyár a hegyen című film 1967