Röviden:
1. 15*20*5 cm műanyag dobozt keress fa és szikla között!
N48 03.912 E20 24.013
2. Laminált lapot keress az ismertető táblán!
N48 04.527 E20 24.024
3. A tanösvény táblával szemben levő fa gyökerei között orvosságos dobozt keress!
N48 04.399 E20 23.465
4. Sziklarepedésben orvosságos dobozt keress 1.5 m magasan!
N48 04.000 E20 23.509
Megközelítés
Parkolni a bélapátfalvai Gyári-tónál lehet.
N 48° 3,538' E 20° 22,047' 362 m [GCKSZT+Parkoló]
Kövessük a kék sáv
piros sáv
jelzést a
N 48° 3,657' E 20° 22,770' 383 m [GCKSZT+P+ letérés] a piros kereszt
és Kelemen széke tanösvény
becsatlakozásáig. A tanösvény jelzésen meredek kaptatón érjük el a
N 48° 3,707' E 20° 23,556' 600 m [GCKSZT+Pihenőhely] tanösvény egyik kiépített pihenőhelyét, majd innen már szintben haladva 750 méter megtétele után érünk a tanösvény kezdőpontjához.
Az útvonal
A 2019-ben átadott tanösvény a Bükki Nemzeti Park védett és fokozottan védett területén halad végig. A tanösvényt a
jelzést követve járhatjuk végig.
Fokozottan védett területen találhatók a tanösvény 1-5 állomásai. Ezen a szakaszon a tanösvény kijelölt nyomvonaláról letérni tilos.
A tanösvény a II. világháborús Katona-síroktól indul, felkapaszkodik a Kelemen széke magaslatára, végigvezet a keleti oldal sáncai mentén, egészen a Csortos-tető elkülönülő sáncrendszeréig. Innen az útvonal visszafordul és az északi sáncokat többször keresztezve az egykori vízellátást biztosító források völgyein vezet végig.
Rövid északi irányú kitérővel érhetjük el az egykori temetkezési helyként szolgáló Fésűs-halmot, ahol jól kivehetők a halomsírok.
Innen visszatérve a sáncok vonalához, délnyugat majd délkeleti irányba haladva érjük el az utolsó állomást, a Kelemen-széki sziklaereszt, ahonnan visszatérhetünk a kiinduló állomáshoz, a Katona-sírokhoz, vagy a tanösvény jelzést követve lesétálhatunk a bélapátfalvai Gyári-tóhoz.
A tanösvény teljes hossza 8 km, 9 állomásból áll, végigjárásához kb. 4 óra szükséges.
A Kelemen széke tanösvény
A Kelemen széke a Bükk és egyben hazánk egyik legjelentősebb őskori erődített települése a 80 hektáros, sáncokkal körülhatárolt és azokon is túlterjeszkedő területével. Rendkívüli épségben és formagazdagságban maradtak fenn a bronzkori ember védelmi földművei és temetkezési halmai.
Az őskori telep egykori lakói az erődítések rendszerének és lakóhelyeik kialakítása során kiválóan alkalmazkodtak a terület domborzati viszonyaihoz.
Figyelembe vették a mindennapi élethez szükséges víz biztosításának lehetőségét is.
Az erődítés nyomvonala a domborzathoz igazodva erősen kanyarog, néhol 100 méteres szintkülönbséget áthidalva meredek hegyoldalakon fut, másutt közel vízszintesen fut a hegy peremén - például a 3. és 4. állomások között.
A sáncokat több helyen bejáratok tagolják, ezek közül az északi (4. állomás) és a nyugati (7. állomás) kapujáról lehet feltételezni azt, hogy azok az őskorban, a sáncok létrehozásával egy időben épültek. A késő bronzkori település a sáncokon kívül eső területekre is kiterjed.
A nyugati és északi oldalon több, kisebb lakott foltot is sikerült az elmúlt évek kutatásai során lokalizálni.
Az eddigi kutatások eredményeként 2018 végéig csaknem 600 bronztárgy (tokosbalták, sarlók, karperecek, dísztűk) valamint eszköz- és nyersanyagtöredékek és három arany hajkarika került elő.
Két, bronztárgyakat tartalmazó kincslelet is előkerült a lelőhelyen.
A hegytetőn legkorábban Kr. e 5500-5000 tájékán települtek meg emberi közösségek.
A sáncok építésének pontos ideje nem ismert, de az ásatásokból előkerült leletanyagból arra lehet következtetni, hogy Kr. e 11-10. században kezdték őket építeni. A Kr. e 900-as évek környékén a sáncokkal övezett terület nagysága meghaladta a 80 hektárt.
A hegytetőn a későbbi évszázadokban is volt élet: egy kora avar kori, bizánci stílusú tarsolyzáró csat, egy késő avar öntött szíjvég és számos középkori tárgy - elsősorban nyílhegyek és pénzérmék - arra utalnak, hogy az egykori erődített település területén a népvándorlás korban és a középkorban is éltek emberek, de olyan méretű települések, mint a bronzkorban már nem alakult ki többé.
A multi pontjai:
1. A tanösvény 3. pontja közelében egy út mellett álló, a kősziklából kinőtt fa és a szikla között találod a 15*20*5 cm méretű műanyag dobozt.
N 48° 3,912' E 20° 24,013' 669 m [GCKSZT-1]
2. A Csortos-tető sáncán található ismertető táblára ragasztott laminált lapon találod a jelszó második felét.
N 48° 4,527' E 20° 24,024' 615 m [GCKSZT-2]
3. A Fésűs-halomnál levő ismertető táblával szemben álló fa gyökerei között találod a harmadik jelszórészletet egy orvosságos dobozban.
N 48° 4,399' E 20° 23,465' 566 m [GCKSZT-3]
4. Kelemen széki sziklaeresz: sziklarepedésben, kővel takarva, orvosságos dobozban található az utolsó jelszórészlet 1.5 méter magasságban. (Ha a tanösvény táblával szamben állsz, attól jobbra)
N 48° 4,000' E 20° 23,509' 582 m [GCKSZT-4] 
