Villamos kapcsoló szekrényben, már üres nincs áram benne.
Röviden
Villamos kapcsoló szekrényben fém doboz (lásd az utolsó fotón) már üres, nincs áram benne.
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Széll Kálmán térről induló 22-es busz Budakeszi Tiefenweg utcai megállótól, 22A busz Dózsa György téri megállótól gyalogosan Kert utca, Szász utca, Alkony utcákon fel a Múzeumig kb. 2500m
Autóval a Mol benzinkútnál kell bekanyarodni, javasolt parkoló: N 47° 29,978' E 18° 55,579' 265 m [GCFeny+Parkoló], az Angol utcában álljatok meg bárhol. Kérem, hogy senki ne menjen tovább az Alkony utcán! Innen gyalog csak 150 méter a Múzeum.
Történet
Kutyasétáltatás közben találtunk rá Szofival erre a múlt tárgyait bemutató érdekes " Múzeumra ". Kitalálója, felépítője, a gyűjtemény tulajdonosa Szirmai Gábor. Életcéljának tekinti, hogy ezeket a tárgyakat minden érdeklődőnek megmutathassa ingyen, fizetség nélkül.
Aki "tárlatvezetést" is szeretne, az a látogatás előtt időben egyeztessen Szirmai Gáborral a 06-20-995-4460-as telefonszámon.
Pár mondat a múzeumról
Az Ívfény Múzeumnál a poros földúton a gazból előbukkan egy sarokkő: ez már a múzeum határát jelzi a Skót és Alkony utca sarkán.
"- Könnyű ide találni - szokta mondani Szirmai Gábor, ha valakit telefonon irányít - a két utcanév megjegyezhetősége miatt. Az egyik az anyagiakhoz való hozzáállásomat, a másik a szellemi állapotomat jelöli."
A falat, melyre az egész objektum felépült, mindenütt "áttörik" a gyümölcsfák, "hely van hagyva nekik". A borostyán félig kitakarja az egyik feliratot, de félre lehet hajtani még, alatta a múzeum "szíve" egy 100 éves impozáns ívlámpa. A lámpa mellett régi kapcsolótábla márványból, bronzból, rézből. Mindnek megvan a maga története, egyik-másik távolabbi kontinensről érkezett ide. Szirmai Gábor behatóan ismeri a mechanizmusokat, technikákat, hiszen műszaki érdeklődésű ember.
Néhány lépés múlva egy oroszlánfejes vízköpő látható, ami még mindig működik. Sötétkék lábasban gyűlik a víz, esténként ide járnak inni a vaddisznók. A kiállítás utolsó állomása Budapest régi határköve, az épülő fallal, ahova majd a geodéziai műszerek lesznek kitéve.
A régi tárgyak között szinte csak olyanok vannak, amik annak idején ívfénnyel működtek. Többek között diafilmvetítő, hangszóró, ívfénylámpa. A célzásra használt hajóágyúk és partvédelmi lövegek éjjeli üzemét is ívfénnyel biztosították. Az Ívfény Múzeum a még meglevő -ugyanilyen elven működő- világítótornyok dokumentálásával is foglalkozik, régi dokumentációkat gyűjt, valamint a fényadó részek elméletével, újraépítésével is törődik. Régen a fiumei kikötőben kiváltképp sok világítóberendezés működött ívfénnyel. Az egykori erőmű gyönyörű, öntöttvas-díszes épülete még megvan.
Az egykori Nemzeti Színház kovácsoltvas griffmadaras kandeláberei, ablakrácsai, mennyezetszellőzői egyelőre csak bent láthatóak a kertben. Minden tárgyról eredeti fénykép is van, megmutatva, hol volt a helyük az 1965-ben lerombolt színházban.
Szirmai Gábor élvezetes előadásában minden tárgynak története van, mit, honnan hozott és mit, mire cserélt el. Ha valaki be is megy, akkor számítson rá, hogy több órát tölthet ott el, mert bélyeggyűjtemény, régi képeslapok és bőrkötésű könyvek, még háromdimenziósak is, vannak a káoszban.
A ponyvák alatt is találhatsz érdekességeket, roncs orosz katonai teherautót, régi német katonai motort, amivel Szirmai Gábor beutazta a Szaharát.
"Játszó ruhában" menj, mert különben koszos leszel.
Sikerült a tulajdonossal összefutnunk véletlenül, aki "rövid" ismertetőt is tartott nekünk, nagyon lelkesen. Hihetetlen, mennyi helyről származnak a kiállított emlékek, és hogy mennyi történet tartozik hozzájuk. A végén még egy képeslapot is kaptunk emlékbe.
Miután a Frigyládáról is szó esett, nagyobbik fiam mondta, hogy Szirmai Gábor egészen biztosan a budakeszi Indiana Jones!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Nem is hallottam még erről a fogalomról hogy utcamúzeum. Köszönöm a kozvetlenseget a múzeum tulajdonosának és a rögtönzött ismertetőt is.
HEURÉKA!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Bővebb log és képek otthonról. [Geoládák v4.1.0]
----------------
A leírást és a képeket láttam, de a helyszínen meglepődtem ezen a kiállításon. Nem kértem vezetést, nem is volt a helyszínen senki, de még így is nagyon érdekes volt.
Megtaláltuk, köszönjüka rejtést! Zalán és anyukája. Hát ez fenomenális. Újra egy nagyon jó helyre siketutl elkalauzolni minket. Hálásan köszönik az újabb élményt ???? [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Érdekes hely. A kiállítás megálmodója, gazdája épp a helyszínen volt és a szombati Múzeumok Éjszakája rendezvényre készülődött elő, miközben nagyon lelkesen néhány információt megosztott velem is a kiállított tárgyakkal kapcsolatban.
Nagyon szépen köszönjük az invitálást! Bár a munkahelyemtől 6 percre van de a Geocaching nélkül nem jutottunk volna ide! Hajnival a kora tavaszi időben munka után kerestük.Autóval lassan mert nagyon rosszak az utak és parkolóhely nincs.Egyszer bent is körbenézünk! Egyben ez a nemzetközi oldalon az 1000. találatunk.
Szuper helyet mutattál be, köszönöm! Találkoztam a tulajdonossal is, aki felajánlotta a tárlatvezetést is, de sajnos idő szűkében erre most nem volt "pár félórám". De máskor szívesen visszamennék.
Egy rögtönzött kis bringatúra alkalmával a jó nagy sárban. Nagyon klassz hely, érdemes ellátogatni ide!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Megleltük! Szerencsénk volt, mert Szirmai Úr éppen kint a tárlat bővítésén fáradozott. Felajánlotta, hogy mesél nekünk egy kicsit a gyűjteményéről, mi örömmel hallgattuk. Remélem sokáig tudja ápolni ipari emlékeit. Köszönjük neki is és a rejtőnek is!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
A megadott parkolóból indultam, de félúton egy kutya nem engedett továbbmenni. A ház előtt napozott, de amikor közelebb értem, úgy gondolta, engem nem enged át a szomszéd utcába. Gyorsan vissza a kocsihoz, így azzal gurultam el a ládáig. Tényleg kivételes hely.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.8.10]
Mikor a közelbe értem a kütyüm megbolondult. (ma már nem először) Össze-vissza mutatta a távolságot és az útvonalat is. Sorozatosan "mentem neki" kerítéseknek, a távolság hol 10 hol 400 méter volt. Az idegességtől legalább kátszer nem vettem észre, hogy elmentem egy feltünő ház mellett, mert csak a kütyü kijelzőjét figyeltem. Az idő is vészesen fogyott hogy elérjem a hazafelé induló buszt.
Mikor fotóztam aztán csak leesett, hogy hol vagyok. Zörgést hallva bementem a házba, ahol a tulaj rendkívül kedvesen fogadott, odakisért a ládához.
Innen aztán "futás" a buszmegállóba. Két perccel abusz előtt értem oda.
Éppen útba tudtam ejteni a környéket, kerestem, és szerencsére meg is találtam a ládát. Köszönöm a rejtésbe fektetett munkát, mely felhívta a figyelmemet erre a helyre! Bővebben később. Tamás [Geoládák v3.12.7]
Tényleg egyedülálló ez a gyűjtemény. Egyelőre csak a kinti területet tekintettem meg, de majd egyszer visszajövök a fiammal is, hogy bent is körülnézzünk.
A tulajdonos írásait szoktam olvasni a Földrajzi Társaság magazinjában. Különleges ember. Most egy tucatnyi főből álló társaságot kalauzolt éppen, amit nem akartam megzavarni. Talán pont J&J csapata volt.
Hát ez érdekes volt. Nem csak a kiállított tárgyak, hanem a múzeum alapítójának személye is. Bár előzetesen többször is probáltam felhívni, nem sikerült, viszont éppen a helyszínen tartózkodott, igy mégis találkozhattunk vele. Sok érdekes dolgot mesélt, keressetek rá a nevére a neten!
Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]
Lepetéztem! )))
Mint valami steampunk játszóház korabeli gyerekeknek egy alternatív tiroli valóságban. :D
Budakeszin és környékén bóklásztam pár geoláda ürügyén.
Sajnos nem tudtam hosszasan elidőzni az érdekes múzeumnál. Pedig, a "gondnok" és az "őrkutya" is kedvesek voltak. Lehet, még visszatérek.
Köszönöm a rejtést!
Te jó Isten. Minden rossz szándék nélkül kérdezem: mi ez a hely?? Megérkeztünk, borzasztó utakon, majd megpillantottuk ezt az épületet, amin össze-vissza volt minden, olyan, mint egy elvarázsolt ház vagy nem is tudom, majd kiszálltam a kocsiból és még zene is szól, DE AZ UTCÁRA. Na mindegy, megyek megkeresem a ládát... Ami kb. úgy néz ki, mint egy 1913-ból itt maradt kakaóporos doboz, a jelszó meg (utólag) érthető, de elsőre azt hittem, csak simán magyartalanul lett leírva. Ne tévesszen meg a leírás, nagyon tetszett a hely, egyszer még tuti visszajövök, már csak azért is, mert találkoztam az úriemberrel, akié a hely és megkérdezte, kinyissa-e nekünk, hiszen ingyenes. Apukámmal voltam, ezért nem éltem a lehetőséggel, ami nagy kár. EGYSZER MÉG VISSZAJÖVÖK! Köszönöm ezt az egyedi, zseniális ládát :D
Ugyan már sötétben értem ide, de a ládaleírás képeiből, amikben egyszer már belepillantottam, tudtam, hogy a látnivalók egy része a falban van, így valamit fogok látni is. Aztán - totál véletlenül, tényleg - a kezembe akadt a láda is, ami különleges darab. Aztán hallottam, hogy a Bartók rádió operafelvételei szólnak, így továbbmentem - ahol megláttam Szirmai Gábort, aki éppen a valamit rendezkedett/javított (?) a falon. Ekkor már 100%-ig biztos voltam benne, hogy ő az a különleges fazon, akinek néhány cikkét olvastam már a Földgömb magazinban. Ő szólított meg, majd miután érdeklődést mutattam, megindult az előadása a múzeum (és az ő személyes) történetéről, életéről, apjáról, egkori, a Csobánc melletti házáról és az ottani gyűjteménye pusztulásáról, a politikához és a hatalomhou való viszonyáról, az egykori Nemzeti Színházat díszítő kandeláberekről és a színház lebontásának értelmetlenségéről, satöbbi. Csak a hideg és a sötét (na meg az udvariasság, hiszem munkájában zavartam meg) tartott vissza másfél óra után a további ott maradástól, de megállapodtunk, hogy hamarosan újra felkeresem...
Megtaláltam. Sajnos a log füzet betelt! Kicsit beszélgettem a múzeum gazdájával. Van itt érték töményen, de rendszerezni kellene. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.7]
GC2020 után... Amikor az utzamúzeumhoz értünk a tulajdonos épp furt vmit. Kérés nélkül hagyta abba a munkát, lejött a létráról és rengeteg érdekességet mesélt. Ha el tudjátok csípni érdemes időt szánni rá! Hihetetlen figura! Ha tehetitek, támogassátok meg egy kisebb összeggel a munkásságát! Köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.11.2]
Budaörsi kisrepülőzésünk után útban Budapest felé jutott eszembe, hogy van egy új láda a környéken, amit még nem szedtem le. Így készületlenül ad hoc jelleggel érkeztünk. Hát, nagyon elcsodálkoztam mikor befordultunk az utcára, hogy ja ez ilyen, ilyen extra? :)
A tulaj éppen tárlatvezetést tartott egy csoportnak, ez hozzáadott az élményhez. Azt csak otthon olvastam, hogy még egy kertje is van a gyűjteménynek.
Tetszett, köszönjük, hogy megmutattad a helyet!
Gábor, e hely megálmodója és őrzője épp kint dolgozott mikor erre jártam.
Majdnem elhaladtam a hely mellett, aztán mégis csak visszafotdultam és megkérdeztem mikori ez az épület, mert érdekes látvány.
Erre Ő, a munkát félbehagyva bemutatott és mesélt egy csomó érdekes dolgot.
Miután tovább haladtam, akkor vettem észre, hogy a láda is ezt a helyet mutatja be..
Szóval, ha nem is lenne itt rejtés, ugyanúgy megálltam volna.. :) [Geoládák v3.10.5]
Mai körtúrámban tettem egy kis kitérőt errefelé is, mivel a közelben volt évekkel ezelőtt telkünk, de mit sem tudtam a múzeum létezéséről. A tulajdonossal is éppen összetalálkoztam, beszélgettünk egy ideig.
A kellemes és sok élményt adó Hárs hegyi túráról - GCFF - hazafelé tartva, gondoltuk, megnézzük az érdekes hangzású ívfénymúzeumot. Budakeszi végén a térkép szerint Máriamakk nevű körzetbe hatoltunk be. Vidékiek lévén nem tudjuk, hogy ez-e a híres Makkosmária, ami annak idején a Moszkva téri turista toborzásokban gyakran felbukkant, de akár az, akár nem, úgy véljük, Máriának nincs makkja, legfeljebb Máriónak. Nem tudjuk, hogy helyes-e a hozzáállásunk, de általában előre nem szoktuk elolvasni a háttértörténetet, hogy ne folyásoljon be minket az élmények befogadásában. Most is ez történt, ezért odafelé a tudatlanság áldásával elmélkedtünk, mi is várhat ránk. Mikor még utoljára fizikával foglalkoztunk, akkor az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a fény egyenesen terjed, kivéve erős gravitációs mezőben (lásd: általános relativitás elmélet), ezért attól tartottunk, hogy amennyiben itt ívben fog menni a fény, akkor olyan természeti körülmények közé kerülünk, melyben kiszámíthatlanok a következmények. AltSanyi nemrég végzett a Lost című sorozattal, ahol a szigeten különleges elektromágneses mező okozott nem mindennapi galibát, így most is valami hasonlóra készültünk. A kertvárosias, hétvégi telkes negyedben egyre keskenyebb, és egyre pormentesitetlenebb utakon közeledtünk a cél felé, a helybeliekkel barátságosan integetve köszöntük meg, hogy félrehúzódtak, vagy hogy félrehúzódhattunk autónkkal, (bár JungSanyi szerint a sofőr AltSanyi indokolatlanul sokszor alkalmazta az utóbbit, ráadásul túl nagy ÍVben), míg végül egy kanyar után hirtelen előbukkant a cél. Hát nem ezt vártuk! Első körben megkönnyebbültünk, mert extra gravitációs mezőről szó sem volt, kezünket ugyanolyan könnyen tudtuk emelni, mint a Föld egyéb pontján, ahol 9,81 méterperszekundumnégyzet gyorsulással húzza vissza a nehézségi erő. A múzeum, ahol titkon valami fényjátékot, vagy fényfestést reméltünk, inkább egy Ecseri úti zsibvásárra emlékeztetett, de egyáltalán nem volt érdektelen. Mindketten szeretünk nosztalgiáznia régi tárgyak segítségével, így itt is szívesen elmerültünk volna a tanulmányozásban, de egyrészt járgányunk teljesen eltorlaszolta az egy autó szélességű dűlőutat, így félő, hogy rövid úton dugót okozunk volna a délutáni csúcsforgalomban, másrészt a közelben egy fanatikusnak tűnő úr - vélhetően a múzeumtulajdonos - fűzött két fiatal lányt, feltehetően csodálatfelkeltési célból, és nem akartuk ebben megzavarni, ezért csak röviden kikaptuk a ládát, (mely meglehetősen aktuális jelszót tartalmazott) és igyekeztünk tova azzal, hogy ide egyszer még vissza kell térni, úgy, hogy nyugodtan végigszemlélhessük a gyűjteményt. Főként hogy JungSanyi valami határkőgyűjteményt is felfedezni vélt a környezetben. Otthon aztán megnéztük az ívfény hivatalos definícióját, ami a következő:
ívfény; két összeérintett szénrúd közé kv. 40 V feszültséget kapcsoltak, majd széthúzták őket. A két szénelektród között fellépő fényjelenségnek az az oka, hogy az elektromosan felizzított szénvégekről kibocsátott elektronok ionizálják és gerjesztik a levegő (vagy bármely gáz) részecskéit. A szénrudakat fémsókkal kezelték (pl. magnéziumsóval), ez vakító fehér fényt eredményezett. Az üvegburába helyezett szénelektródok helyzetén időnként állítani kellett, mert a folyamatos elhasználódás miatt távolabb kerültek egymástól. A ~k használata a XIX. században különösen a közvilágításban igen elterjedt volt. Korszerűsített változatukat olykor ma is alkalmazzák filmstúdiókban és vetítőberendezésekben, tekintettel az igen nagy fénysűrűségű ív jó optikai kezelhetőségére.
Így utólag már sokkal nyugodtabbak vagyunk, bár meszes agyunk még mindig nincs tisztában a fény ívszerű terjedésének mechanizmusával. Ezért legjobb lesz nagy ívben elkerülni.
Halló!
Makkosmárián a Waze-ra bíztam maga, ami hibának bizonyult, mert mikor már fogalmam sem volt, hogy hol vagyok, megállt a "múzeum utca"-ban.
Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.8.3]
Megvan!
Ez egy igazán különleges hely, tipikus geocaching nélkül soha...
Ebben a múzeumban minden van, kicsit olyan lomtár kinézetű, de alaposabban megnézve nagyon különleges, érdekes gyűjtemény. Van ebben egy kis megszállottság is talán.
Köszi Mariann, hogy megmutattad ezt a helyet.
Megtaláltuk, szuper volt, köszönjük szépen :)) hatalmas élmény, gyönyörű ereklyék! nagyon kedves volt Gábor, sok érdekességet megtudtunk :)köszönjük! [Geoládák v3.8.3]
Ma Budakeszit vettem célba, a leginkább a GCXM20 láda miatt. A napot a GCVadi láda megkeresésével kezdtem, majd jött a GCHimn és a GCKGYT. A telefonomat bár teljesen feltöltöttem indulás előtt, sajna nem sikerült végig tökéletes üzemmódban használni. Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy itt nem találtam meg a szekrényt ami a ládát rejtette. Ugyanis a telefonon már itt 0%-os akkumulátor szint körül vergődött, és még innen indultam megkeresni a GCmamm és a fő úticél GCXM20 ládákat. Képek alapján kérném ennek a ládának elfogadását.
Megvagy láda :-) Köszi a lehetőséget!!!
Éppen egy tárlatvezetés közepébe csöppentünk bele! Az információk töménysége nekünk picit túl koncentrált volt, így a figyelmünk lankadt és legyőzött minket a hideg...kb. negyedóra után loggoltunk és beugrottunk a meleg autóba... De azt gondolom, hogy ide majd jobb időben ismét eljövünk.
Köszönjük, hogy megmuttatad nekünk ezt a nem mindennapi helyet :-)
Elsőre kicsit íjesztőnek tűnt a hely. A hangszoróból szóló zene csak dobott a hely hangulatán. Kicsit úgy éreztem magam mint Alíz Csodaországban, vártam, mikor ugrik elő a "Bolond Kalapos". Imádtam. Köszönöm az élményt.
Az év első családi kiruccanása Budakeszire. Érkezésünk előtt felhívtam a tulajdonost, így volt lehetőségünk őt meghallgatni. Közben két másik kesser csoport is megérkezett. Igazán különleges a gyűjtemény. A lányokat sajnos elriasztotta a tulajdonos kissé szakadt megjelenése, meg persze az is, hogy egy szót sem értettek abból, amit mesélt, így a belső részt kihagytuk, bár személy szerint én (és Lilla is) élvezettel hallgattam a sztorizgatós ismertetést. Különleges egy ember, az biztos! Köszönjük a rejtést!
Egészen szürreális, elképesztő történetek és végtelen szenvedély. Mérnökként kifejezetten csemege az egész, telitalálat egy láda számára. Rögtönzött tárlatvezetést kaptunk. Köszönjük szépen a rejtést!
Nagyon tetszett, szuper jó hely! 5letes és érdekes retro-cucccokat lehetett felfedezni mindenfelé és a ZENE, ami szólt...., nagy köszönet a hatásért a rejtőnek! Különlegesen érdekesek a "falból kinőtt" fák is! THANKS!
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget.
Geokarácsonyfa felkutatása után, családi láda keresés.
Szerencsénkre a tulajdonos épp akkor kezdte a tárlatvezetést, egy bő fél órát mi is hallgattuk.
Ez egy nagyon érdekes hely volt... Próbáltam a GPS után az Angol utcába eljutni... nem sikerült... :) megálltunk pár utcával arrébb és sétáltunk 500 métert... Persze a felhívás ellenére láttunk pár kessert, aki autóval a múzeum bejáratáig elment... :)
Nekem egy picit rendezetlennek tűnt a múzeum, de az érték ami benne van, az elszántság és az önzetlen hozzáállás engem is megfogott...
Köszi a rejtést! [g:hu 1.6.7]
Az Angol utcában parkoltunk, gondolván, hogy "Némát" is megkeressük. De először itt néztünk szét. Biztosan visszajövünk, mert a családban mások is szeretik ezeket az okos, gyönyörű találmányokat. Nagyon élveztük!!!
Ez a hely fantasztikus! A gazdát épp itthon találtuk és bár nem hívtuk fel, tartott egy rögtönzött tárlatvezetést. Úgy tűnt, nem zavarta, hogy csak "beestünk". Szuper dolgokat láttunk, tényleg hálásak vagyunk, hogy megmutattad a ládával ezt a helyet. Biztos jövünk még, meg is ígértük Neki de ma nagyon hideg volt. Néhány képet teszek fel mutatóba az itt található igazi kincsekről! Van köztük egy könyv 1564-ből. Csodálatos! És a Nemzeti Színház relikviái is... [Geoládák v3.8.3]
Megtaláltuk. Beszélgettünk a múzeum gazdájával (időhiány miatt nagyon keveset, de több kapcsolódási pontot találtunk), visszamegyünk a múzeumot megnézni és folytatni a beszélgetést tavasszal
A GCXM20 megtalálása után hazafelé útba ejtettük ezt a ládát is.
Az utcák nagyon szűkösek, most még sarasak is voltak, nem nagyon tudtunk jó helyen parkolni. Így csak egy pár fotó erejéig maradtunk és nem éltünk a flexelést és a munkát félbehagyó gazda invitálásával.
Egy élet munkája lehet ebben a kiállításban. Megható és látványos, hogy ezt így közszemlére teszi. A láda rejtése is kivételes. Látszódik, de mégis rejtve van. A bácsi kérte, hogy teljesen ne csukjuk vissza az ajtót, hogy tudjon szellőzni a doboz. Köszönjük
A közeli geokarácsonyfa volt a fő cél, de ha már itt volt a közelbe ezt is meglestük. Ötletes rejtés, tetszett. A múzeumot csak kívülről néztük meg. Érdekes volt, az is tetszett.
Útban a Geokarácsonyfához tettünk egy kis kitérőt ehhez a ládához kitkat0123-mal. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Nagyon érdekes a hely. Gyorsan meglett a láda.
Köszönöm a rejtést!
Budaörs felől sétáltunk egy 10 km-t délután, a fordulópontot a Mária-szurdok után a múzeum jelentette. Szürreális hely, az épület a belőle kinövő fával igazi kísértettanya érzést kelt. :) Végignéztük a kültéri kiállítást, majd siettünk tovább. Köszi.
Fantasztikus! Szirmai Gábor érdekes dolgokat mesélt a múzeum létrejöttéről, a ketyerék múltjáról ,működéséről. De a hideg miatt megegyeztünk, hogy egy meleg tavaszi-nyári napon újra eljövünk, és folytatja az ismertetést. Előre is köszönjük.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A pandémia miatt meg sem kíséreltünk bejutni, de a család férfi tagjai még tuti visszatérnek... Köszönjük. [Geoládák v3.7.6]
Igazi "geocaching csemege" a helyszín. Mikor megérkeztem a Mária-szurdok felől éppen előadást tartott az utcán Szirmai Úr egy fiatal párnak. Egész különös élmény volt a sok érdekességet végignézni, miközben bentről komolyzene hangjai szűrődtek ki...
Az eső elől bemenekültünk egy rögtönzött tárlatvezetésre, hát nem semmi holmik vannak itt összehordva. Érdekes volt és nekem nagyon tetszett, kösz a rejtést.
Szirmai Gábor több mint két órát mesélt a kiállított tárgyakról. Nagyon érdekes története van itt mimdennek. Gábor munkájához sok erőt kívánok. Köszönöm, hogy megmutattad!
Pátyra menet "ugrottunk" el a Múzeumba. Nem tudtam felmérni helyesen a monumentális gyűjtemény méretét, amit a látszólag iszkábált falak takarnak. A ládát keresve (pontosabban már a ládánál egy idősebb úr szólított meg minket, hogy segíthet e valamiben, megmutassa e a múzeumot. Mivel nem tudtam, hogy be van e "avatva" ezért nem akartam felfedni a keresés célját, bár később láttam, hogy azért jól be van kamerázva a hely. Kb. olyan érzésem volt, mint Bugaszegen, meg Taszáron. Hihetetlen mennyiségű ipartörténelmi tárgy, könyvek, eszközök, gyűjtemény. Egy élet munkája. Aki tervez ellátogatni és meg kívánja nézni a tárlatot, vegye komolyan Mariann leírását. Mi 10 órától 3/4 1-ig voltunk ott, de nem bántuk. Elképesztő életet lehetet megismerni a látogatással, sok érdekes dolgot láttunk "nem betonban és üveg mögött". Sajnos a látogatást beárnyékolta, hogy Szirmai úr sem teljesen egészséges már és az örökséget - most még - nem igen látni kire tudja hagyni majd. Ettől függetlenül megint egy meghatározó élménnyel és rengeteg grafittechnológiai fogalommal :) lettünk gazdagabbak. Kérlek, fogadd el nekem, hogy nem kerestem meg a ládát! Köszi!
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
Ez volt a mai napi gyalogtúrám negyedik, egyben legutolsó találata... :)
A Mária-szakadék felől érkeztem a múzeumhoz. A ládát rögtön megtaláltam, de óvatosan kellett kivennem a rejtekéből, mert ha az eléhordott betonoszlopok megindulnak, akkor ottmarad a lábam. Vigyázat! Balesetveszély!
Logolás és visszarejtés után készítettem pár fényképet a kiállított tárgyakról.
Érdekes egy "múzeum" ez. Abban a kb. 10 percben amíg ott voltam, senkit sem láttam a környéken, az utca is teljesen kihalt volt. Nagy volt a csend, de bemenni időhiány miatt amúgy sem akartam, mert a 18-as vonatot mindenféleképpen elakartam érni.
Innen leballagtam a Dózsa György térre, és a 22A-val betömegközlekedtem magam a Széll Kálmán térre...
A találatot a .com-on is belogoltam!
Köszönöm a rejtést! :)
Megint TomTom problémáink voltak, mert mindenáron egy meredek lépcsőn akarta, hogy felmenjünk az Angol utcába. Aztán a szép, meredek, de tökéletesen aszfaltozott Szász utcán és Alkony utcán át eljutottunk az Angol utca tetejére. Ott Roy őrizte a kocsit, míg én elmentem a ládához. Hihetetlen gyűjtemény ez, tényleg napok kellenének ahhoz, hogy végignézze az ember. Szirmai Gábor azt hiszem otthon volt, mert az utcáról két férfi hangot, a rádiót és sok kopácsolást hallottam. Gondoltam ha építkeznek, nem akarom zavarni őket, de így is élvezet volt azt a sok mindent, ami kint volt, végig nézegetni és fotózni. Köszi a rejtést! :)
Remek hely. Volt egy rokonunk Egerben, ő is tematikusan gyűjtött dolgokat és kápolnát is épített, mint ezen a helyen. Aztán, ahogy öregedett, az őskáosz eluralt mindent, gyanítom, hogy sajnos itt is ez fog történni. [g:hu 1.6.4]
Mivel a járvány kilőtte a szombati programomat (nyugdíjba ment kollégánk búcsúztatása) és a pótprogramot is (tetőfedés), ránézve a térképre 4 budakeszi ládát kerestem fel. Ez volt a harmadik.
Szirmai Gábor írásait mindig nagy élvezettel olvastam/olvasom az A Földgömb lapjain, így felcsillant a szemem a ládaleírás olvastakor.... Köszönöm a lehetőséget!
Megnéztünk majdnem mindent (de, csak ami elől volt). Nagyon tanulságos volt a látogatás - még le kell ülepedni a látványnak - hatalmas ipartörténeti értéket gyűjtött össze a tulajdonos, de legalább átlátja a káoszt!
Reméljük - lesz ereje megvalósítani a terveit.
Még reggel telefonáltunk a Mesternek - így örömmel várt. 11.00 kor érkeztünk, módszeresen megmutatott minden fontos tárgyat - elbeszélgettünk - 13.00 - kor bejegyzést tettünk a 'vendégkönyvébe majd a zeg-zugos úton lesétáltunk Budakeszire.
Pilis50 társaságában a KFKI - buszmegállótól - most éppen száraz erdőben.
Az utolsó pár száz métert a kerítés mellett kellett leküzdeni - amikor rátaláltunk az objektumra.
Korai kelés, reggeli-délelőtti biciklizés, ~30 km, ~700m szint.
Itt még biztosan nem jártam :), általában is Budakeszi zeg-zugos üdülőterülete nem nagyon esik útba.
A hely nagyon király, ~10 évvel ezelőtt a Földgömb magazinban olvasgattam Szirmai úr afrikai motoros kalandjait. Talán őrá igazán illik a 'steampunk' kifejezés.
Ez a láda adta a mai, munka utáni ládázás alapötletét. De egy ilyen kaliberű ládáért nem indul el csak úgy az ember, ezért a folyamatosan pusztított BBT ládákkal töltöttük ki a túra további részét. Ebből kifolyólag nagyon jól esett a makkosmáriai templom mellett lévő nyomóskút vize. Innen még odébb volt a célpontunk, de a hegyoldalra felkúszó nyaralóövezet egyik nagy "találmánya" a fosóka szilva, ami már több helyen is érőfélben volt. Egy nagy marékkal majszoltunk éppen amikor ideértünk. A hely, a kiállítás igen érdekes és teljességgel autentikus is. Mondom ezt a július végi meglehetősen erős növényzet ellenére is. Ez a tény azért közepes módon megy az élvezhetőség rovására. Van itt minden, szartól fakerékig - ahogy apukám szokta mondani. És tényleg! Bár a jelentős részt valóban az ívfénylámpákkal kapcsolatos tárgyak teszik ki, feszület, virágtartó, határkő, ivókút (de lehet, hogy kályha) is látható. Az utcára néző üvegezett galéria-szerűség is tetszetős. Ha nem ilyen későn érünk ide (a szúnyogok tapsikoltak örömükben, mert azt hitték, hogy vacsoraidő van), biztosan tovább maradunk nézelődni. A ládát egy aranyos vörös cirmos őrizte, de szívesen átengedte Kópénak egy fotó és a logolás idejére.
Makkosmária után úgy indultunk neki (emlékezetből) hogy "na majd bent a városban lesz egy múzeum" Hát egyáltalán nem ez lett belőle :D
Először is köröztünk mert a gps nem nagyon találta meg nem hittük el Katarzissal, hogy arra kell menni. Aztán a lenti úton megállitottunk egy idősebb férfit (Miklósnak hívták mint engem) aki azt mondta, hogy ha beülhet, megmutatja hol a múzeum. Na ezért történt, hogy a telefonfülke után parkoltunk le épp a múzeum sarkánál. A férfi kihívta Gábort, akinek épp mennie kellett valahová, ezért csak fél órát volt velünk, de álmélkodva hallgattuk mennyi mindent tud. Bár az udvar túlzsúfolt, ne foglalkozzatok vele, kezdjétek el hallgatni a mestert, és elvarázsol a történet. Nagyon különleges hely!
Köszönöm, hogy megmutattad!
Budakeszin volt dolgunk és utána még maradt egy kis időnk, így beiktattuk ezt a pontot. Megkerestük a ládát és már éppen távoztunk volna, amikor előkerült a tulaj és nagy vehemenciával mesélni kezdte a képtelennél képtelenebb történeteit. Sok érdekes dolgot hallottunk, de mindemellett jól szórakoztunk erősen túlzó előadásmódján.
Megtaláltuk. Különleges hely, különleges láda! Rengeteg a látnivaló, örömmel hallgattuk Szirmai úr történeteit. Sajnos az egy óra is kevésnek bizonyult...Köszönjük a rejtést. [g:hu 1.6.7]
Hát nem semmi egy hely! :) Eleve már az odajutás is olyan Isten háta mögöttinek tűnik, itt-ott kátyús kis utcákon kavarogni jó hosszan. De mégis szeretem Budakeszi ezen részét, mert kb. 8 éve a GCnema ládához tartva ott is elhaladtam egy emlékezetes csodabogaras kert előtt, amiben rengeteg retro autó és busz várta az életre keltését. Nem tudom az vajon megvan -e még.
Na most itt pedig a megadott utcában leparkolva, amint gyalog befordultam és szembejött egy telefonfülke és a lomok körülötte, már felismertem a fotók után, hogy itt indul ez az utcamúzeum. Bevallom első gondolatom az volt, hogy nem irigylem a szomszédokat, hogy egy csodabogár itt is felhalmoz egy csomó kacatot, de amint a sarkon befordultam, ott mégis áthatotta az őskáoszt valami rend. És az a felépítmény, amibe még a helyi fa is bele lett építve, a kiállítandó tárgyaival, utána számomra inkább egy idilli gyerekkori csodahelyet idézett meg bennem. Ilyenekről készítették anno az ifjúsági filmeket, amikben mindig volt egy elvarázsolt hely valami bütykölő ezermester régi kacatjaival, amikből össze lehetett rakni midig valami trükkös szerkezetet. Na itt ezt éreztem és megmondom őszintén megtetszett a hely. Látszik, hogy ha ezt egy ember készítette, elég sok munkája van benne.
Amint meglett a láda, relatíve siettem tovább, mert még ezután ha már a közelben járok, egy gyors felszaladást terveztem a Csergezán kilátóba, de épp akkor jött ki a gyűjtemény tulaja, akivel leálltam egy rövid beszélgetésre. Most is épp szerelt fel új dolgokat, tehát ez a gyűjtemény folyamatosan bővül jelenleg is. El kell mondjam valóban szívesen meghallgatnék egy hosszabb vezetést tőle, mert minden egyes tárgynak ott története, évszázados múltja van és ezt igazán lelkesen adja elő.
Kerékpáros találat a mai nap ez volt a második. GCADOT - majd majd jelzésen jutottam el Normafáig. Onnan könnyű dolgom volt, mert a jelzés levitt Makkosmáriáig, és a Bolgár, Lejtő, Törökőr utcákon keresztül meg is érkeztem a ládához. Nagyon tetszett ez a szabadtéri múzeum. Örülök, hogy valaki így a "köznek" is megmutatta ezeket a tárgyakat. Kíváncsi vagyok pár év múlva hogy fog kinézni a kiállítás. Köszönöm a rejtést!
Hát, valahogy nagyon félreolvastam a láda oldalt, úgy értettem bent lesz a láda, és nem kint.
Ott jártunk, elmentünk a múzeum előtt, és még le is fotóztuk a ládát, de akkor ott úgy gondoltuk, hogy bent lesz, bemenni pedig nem szerettünk volna.
Ha lehet, kérlek fogadd el a megtalálásunkat. (feel2006, Gréti, zoldboszi)
Köszönjük
Fogtam!
A nagy melegben, kánikulában megtett igen fárasztó túra utolsó állomása volt ez a láda. Ahogy bekukkantottunk a kertbe, láttuk, hogy az utcán, a partfalban látható dolgok és maga a látvány elég is volt.
A ZÖLDSPORT-osokkal találtam meg! Néha az az érzésem, hogy rumli van nálunk. Hát az mind semmi! Sokat halmoztak fel, de ezt valahogy rendezettebben kellene kezelni. Pedig nagyon szép és értékes tárgyak is vannak ott, de rendezettebb körülmények között ez vonzóbb lenne. Sok energiát igényelne, de megérné.
A mennyiség most a minőség rovására ment. A rejtést köszönöm, korrekt volt.
Karantén utáni első ládázás vezetett erre a varázslatos helyre. Nem is adhatok rá mást, mint 3x5-öt.
Köszönjük Szirmai Gábornak a gyűjteményt, stmesternek pedig a rejtést.
Kerékpáros találat.
Ma délelőtt áramszünet volt a munkahelyemen Budaörsön, így belefért egy kis kerülő a mai napba Budakeszi felé. A nap nem indult jól, ahogy kiléptem a kapun egy autó a házunk előtt elütött egy kislányt. Rendőrség, mentő, motoros mentőorvos. Remélem nem lett komoly baja. A folytatás sem volt jó, a Budakeszi felé vezető úton az emelkedőn egy figyelmetlen autós leszorított az útról: kicsit lehorzsoltam a térdem. Egy nő volt a vezető, volt utána kéztördelés, sűrű bocsánakérés.
Jó meredek utak vezetnek a rejtekhelyhez, a doboz könnyen meglett. Valahogy víz kerülhetett bele, mert a zacskó vizes volt, a logbook még ép. A fém doboznak nem jósolok hosszú életet, az első tél után meg fog rozsdásodni. Mivel a fent említett dolgokkal alaposan elment az idő nem néztem meg a gyűjteményt, igyekeztem a munkahelyemre.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bővebben otthonról. [Geoládák v3.4.1]Közös dobozolás breimannevel. Tetszett a látnivaló, a doboz. Köszi hogy megmutattad.
Vittorioval nagy nehezen eljutottunk végre ehhez a ladahoz is. :D
Nem tudok mást mondani csak annyit ,hogy csodalatosak és gyonyoruek!!
Bár azt nagyon sajnáltuk ,hogy kezdenek elkopni a szovegek , meg porosak a vitrinben a targyak.
Amugy meg boldogsaggal tolt el ,hogy vannak meg olyan teruletek ahol az emberek még rongalas nelkul el tudnak haladni epuletek mellett.
[g:hu 1.6.7]
Megtaláltuk ! 🙂
A rejtek megközelítése a keskeny, viszonylag nagy forgalmú utakon elég kalandos volt. A doboz előtt sikerült az utat elzárva megállni, gyors loggolás után haladtam tovább. Parkolásra alkalmas helyet találni elégé nehéz.
A kerítésnél is sok relikviát lehetett látni.
Nem tudtam eldönteni lakóhelyek, vagy hétvégi házak között autózom-e Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.2.2]
Remek délutáni program kerekedett a múzeum felkeresésével. Gyrossal még nem sejtettük, hogy egy nagyon érdekes másfél órás tárlatvezetésben lesz részünk. Első látásra meghökkentőnek és kesze-kuszának tűnik az utca múzeum látványa, de Szirmai Gábor lebilincselő előadásából kiderült, hogy minden tárgynak a legkisebb csavarig története van, sok apró részletből kovácsolt egy egészet. A világ minden tájáról ide kerülő tárgyak hihetetlen sokaságában, azt sem tudja az ember, hova nézzen. Az utcafront mögötti részen egy időutazásban lehet részünk, sok-sok érdekes relikviát láthattunk, a legkülönlegesebb az 1563-ból való kódex volt. Szirmai Gáborról nagyon sok érdekes film készült, többek között bemutatja a Szudáni, Burmai, Egyiptomi, Mexikói utazásait, ahonnan biztosan nem tért haza egy helyi elektronikus kütyü nélkül, amik beépítésre kerültek ebbe a különleges múzeumba.
Köszönet a rejtésért és a különleges hely bemutatásáért.
szmájlira cserélve, mától ez is rámvigyorog.:-) [g:hu 1.6.4]
Bő 1 órát töltöttünk el Szabó família társaságában a helyszínen, végignéztük a külső és belső relikviákat, végezetül kezembe fogtam egy 1560-ban íródott könyvet. Sajnálatos, hogy egy ilyen gyűjteménynek nincs egy rendes kiállítóhelye ebben az országban.
Bő 25 évvel ezelőtt a Dél-Dunántúli kéket jártam egy csapattal. Közülük egy túratárs annyi év után a karantén alatt megkeresett, itt lakik és végülis vele kerestem meg a ládát.
Köszi a rejtést!
LefüLELVE :-)
Végre a HGyG-formáció minden tagja kiszabadult a karanténból, lekerült a piros cetli is az ajtóról - így hát irány a természet. Az új láda apropóján sétáltunk egy szép kis kört Budaörsről.
Köszönöm a rejtést
Munka után otthonról, bringával. 36 km, 600m szint. Jól esett :-) Maga a múzeum - bevallom lovagiasan - nem hoztott lázba. Bunkó vagyok én ehhez, de a helyszín amúgy érdekes volt. Nem bántam meg, hogy erre jártam és a láda ráadásul egy remek apropót szolgáltatott egy munka utáni bringázáshoz. Odafelé a a Budakeszi úton mentem, de hazafelé inkább felmásztam a Normafa felé (persze előtte benéztem a Mária-szurdokba is). Így szintekben gazdag lett ez a 36 km, mivel 600 méter szintemelkedés jött össze. Kellemesen elfáradva zúgtam le a Lánchíd felé és azon keresztül a városba...
Köszönet!
Itthon aztán megnéztem ezt a videot: https://www.youtube.com/watch?v=V7lvaQ_00FA
és ennek kapcsán megkaptam a "kulturális" részét a dolognak.
Kis levezetés a munkanap után.
A TuHu nem sok utat mutat a környéken, így a google maps-hez kellett fordulnom. A Törökőr - Skót - Alkony útvonalat jártuk be kis sétával, így először a láda került kézre, majd jöhetett a látvány.
Érdekes és egyedi hely az biztos! A kocsi felé sétálva Mikulás jött szembe bringával, de nagyon el volt merülve. :)
Köszi
A GPS elég körmönfontan vitt el a javasolt parkolóig, itt viszont rögtön a saroknál meg lehetett állni. A "múzeum" elvarázsolt környék, rengeteg érdekes ipartörténeti emlékkel. A bemutatás módja igencsak egyedi, de érdekes. Rengeteg munka lehetett a kiállítás kialakításában. A kertbe benézve úgy tűnt, van még gyűjtött anyag bőven.
A csinos doboz meglelése után felsétáltunk a kegytemplomhoz, és ejtőzünk egy kicsit egy régi geo-szilveszter helyszínén.
Megtaláltam, köszi a rejtést! Érdekes volt! Még egy Garfield színű nagyon kedves cica is odajött segíteni a ládakeresésben! GCNEMA ládát a múltkor szedtem össze, de akkor ez még nem volt meg....
Érdekes, de számomra nagyon zaklatott helyszín. Nem tudnék sokáig ilyen zsúfolt helyen lenni. A környéken tettünk egy kört, ahol szintén érdekes dolgokat láttunk.
35 km kerékpár vasárnapi ebéd utáni egészségügyi átmozgatás jelleggel otthonról a ládáig és vissza - azaz a Téglás*2 fel Budakeszi körül 1 új és 2 régi ládával. A karantén kezdete óta 3*szoros lett az oktatási terhelés, a kerékpár edzés azonban végig megmaradt. A GCKUPA során nem kell megérinteni semmit, nem is kell a ládára ráállni, csupán hibahatáron belül kell megközelíteni a koordináta párt. Ezért a kupa tevékenység végig engedélyezett volt. Sőt több alkalommal rendőrökkel találkoztam, akik mosolyogva átengedtek mindenhol a lezárt területeken (Pilisborosjenő, Csobánka, Érd stb.), együttérzően áttessékeltek a kritikus helyeken (Szentendre, Római-part) egyedül haladó kerékpárosként.
Ládát az év eleje óta nem érintettem, nem logoltam; jóformán elfelejtettem, hogy mit kell tenni új láda megtalálásakor :-(. Május közepe van, és még mindig a téli kerékpárral nyomom az ipart - ilyen körülmények között nem visz rá a lélek, hogy a felújított nyárival menjek. Tegnap Kerepes - Mogyoród környékén kupáztam, amikor érkezett az üzenet az új ládáról, ami lényegében Budapest. Vagyis végre engedélyezett a GC hivatalosan! Ennek különösképpen megörültem, és a mai menetet ünnepélyes keretek között tettem meg.
A ládához GCNEMA felől másztam ki az árokból. Az eső után kicsit sáros/vizes volt az erdő, de abszolút nyugalom volt a környéken. A láda azonnal meglett.
Az iparmúzeum nagyon tetszett. Korábban nem tudtam a helyről, mert Makkosmária - Budakeszi ládáit rutinból kerestem GCKUPA előre finomított nyomvonalain.
A ládát be fogom illeszteni a Budakeszi körüli GCKUPA menetekbe.
Nekem nagyon bejött ez a hely. Rengeteg meló van még ezzel, de hihetetlen mennyiségű ipartörténeti emlék van felhalmozva ezen a helyen. Majd egy órahosszát hallgattuk, néztük a tárlatvezetéses bemutatót! Köszönet a rejtésért!
Új ládáról értesítést nem kérek - így érdekesebb .... mondaná Ács Tamás ... , de az üres Budapest környéki térképen első rátekintésre látszik egy új láda, vagy a megjelenő mozgó. Lehetőség szerint megyek is értük mihamarább. Érdekes hely ... lehet, hogy nekem is körül kellene nézni a sufniban. Ha saját tárlatra nem is futja, ezt ki tudnám egészíteni. GCTEMU vagy GCVERA hasonló indíttatású, de sokkal komolyabb ... bár meg kell hagyni, hogy ennek az utcai gyűjteménynek is meg van a maga bája ... :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.3.2]
A telek felé menet megálltunk a Budakeszi Aldinál. Épp kinnt unatkoztam az autóban, míg Anyu vásárolt, így vettem észre az új ládát. Gyors tervezés, alig vártam hogy kijöjjön. Uzsgyi fel a szűk utcákon, a láda környékén senki. Elkezdtem keresni, közben négyen is megjelentek, de a ládaoldalon levő kép alapján én találtam meg elsőre. Köszönöm Mariannak a rejtést és az ajándékot is!