Röviden

Hagyományos láda (15x10x6 cm) kidőlt fa gyökerénél

Megközelítés

Monostorapátiban a  N 46° 55,249' E 17° 33,001' 160 m [GCBOTE+1letérés] pontban kell bekanyarodni D felé és haladni a parkolóig  N 46° 54,613' E 17° 33,841' 260 m [GCBOTE+parkoló]
Az autót az út szélén lehet hagyni.
A parkolóból a "Tűz útja" tanösvény jelzését kell követni, amely szépen kanyarog föl a hegyre, eleinte aszfalt-, majd földúton. Felfelé haladva először remek kilátás nyílik a Hegyesdre és a Halápra, majd a Gulácsra és a Badacsonyra és a Balaton is megcsillan a távolban. Továbbmegyünk a  N 46° 54,940' E 17° 34,319' 385 m [GCBOTE+2letérés] pontig, innen az ösvény egyenesen a ládához vezet.

Lávafonatok és vulkáni bombák a hegyoldalban

A Káli-medencét és annak tágabb környezetét többé-kevésbé minden kesser jól ismeri. Az itt sorakozó tanúhegyek a környéken zajló vulkáni tevékenység emlékművei. Ez a vulkáni tevékenység a térségben a Tihanyi-félszigeten kezdődött mintegy 8 millió éve és tartott kb. 2,5 millió évvel ezelőttig. A láda által bemutatott Boncsos-tető, a folyamat középső szakaszában, úgy 4 millió évvel ezelőtt keletkezett.
A tűzhányókitöréseket sokféleképpen lehet csoportosítani. A környék bazalt vulkánjaira a viszonylag nyugodt, csak kisebb robbanásokkal tarkított, vastag lávafolyást eredményező Hawaii-típusú kitörések voltak jellemzők, az itt bemutatott helyszínen azonban a heves robbanásokkal kísért, Stromboli-típusú kitörés történt, amelynek eredményét hazánkban szinte sehol nem lehet ilyen jól megfigyelni. A Stromboli-típusú kitörésnél a működés során erőteljesebb hamu-, salak- és lávafoszlányszórás történik. A vulkáni kürtőben izzó magmából felszabaduló gázok hatalmas buborékok formájában átszakítják a lávaburkot, majd a felszínt elérő gázbuborékok szétpattannak és a magukkal ragadott lávadarabok, a levegőben megszilárdulva hullanak le a kráter peremén. Ezek a kitörések bár sokkal erőteljesebbek a Hawaii-típusú működésnél, nem dobják el messzire az anyagot a vulkáni kürtőtől, így egy meglehetősen meredek és vastag salakkúp képződik. Ennek a hajdani salakkúpnak egy kis metszete tárul fel a Boncsos-tető oldalában. A felhagyott kőbánya függőleges fala szépen feltárja az egykori salakszórás során egymásra halmozott rétegeket. Jól látszik, hogy az egyes kitörések alkalmából néha intenzívebb volt a gázbuborék képződés, ilyenkor vastagabb, fonatos lávacafatok lökődtek ki a kráterből, máskor az egyenletes hamuszórás nagyjából hasonló méretű kőzetdarabokkal terítette meg a kúpot.

Stromboli

Maga, a névadó Stromboli Szicília partjaitól kb.80 km-re É-ra emelkedik ki a Tirrén-tengerből 930 m magasra és kedvelt célpontja a kalandturizmusnak. Sokáig készültem rá, hogy meglátogatom a hegyet és eltöltök egy éjszakát fent a kráter peremén, hogy az izzó láva látványát élvezve várjam a napkeltét. Sajnos ez nem jött össze, azonban 2001-ben lehetőségem nyílt egy látogatásra a Lipari-szigeteken, aminek során a Stromboli mellett hajóztunk el éjszaka. A vulkáni kráter oldalán lefolyó vörösen izzó láva látványa örök emlék marad.

Boncsos-tető

A Boncsos-tető és környéke régóta nem volt bekapcsolva a turista forgalomba, ezért ez a látványosság is rejtve maradt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2019-ben egy közel 28 km hosszú, új tanösvényt hozott létre a "Tűz útja" néven, amely összeköti a Hegyestűt a mindszentkállai Kopasz-heggyel. Ez a tanösvény érinti a láda által bemutatott helyszínt is, amelynek környezetét és az odavezető ösvényt a helyi lelkes önkéntesek tisztították meg az elvadult aljnövényzettől.

Források

Stromboli
Wikipédia