A ládát 2019. 12.15-én pogácsa109-el adoptáltuk.

A láda a várba felvezető egyetlen gyalogút közelében, a hegyoldalban, kőfal tövében elrejtett 10x10-es négyfüles doboz.

A gyalogút a várdomb alján található több parkolóból is megközelíthető.

A vár sűrűn látogatott kérlek legyél körültekintő a megtalálásnál/visszarejtésnél.

A sümegi vár környezetéből 87 méterre kiemelkedő sziklákon 270 m tengerszint feletti magasságban épült, a Balaton-felvidék legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt várromja.

Magját XIII. századi építkezések alkotják, amihez a XV. században kiépített vár falai csatlakoznak. Az egész együttest azután a XVI. században ágyús védőművekkel egészítették ki.

A vár már IV. Béla uralkodása alatt fennállhatott.
Később a vár a veszprémi püspökségé lett. 1552-ben Veszprémet elfoglalták a törökök, s ettől kezdve kétszáz éven át a veszprémi püspököknek itt volt a székhelyük.
Sümeg vára a dunántúli végvárak második sorában védte a megmaradt országot. A váraljai település többször török kézre került, de magát a várat a török meg sem kísérelte elfoglalni. A szentgotthárdi csatatérről visszavonuló török sereg 1664-ben a várost ostrom alá fogta. A hajdúk nem sokáig tudták tartani a városfalakat, ezért a lakosságot a várba menekítették, a várost pedig felgyújtották. A lent tomboló tüzet azonban a szél felvitte a várba, s az is kigyulladt. A kuruc időkben a Dunántúlon harcoló csapatok fontos utánpótlási helye. Azonban 1709-ben árulás útján a császáriak kezére jut, akik 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották. Ezzel a vár más várromjainkhoz hasonló módon, szomorú pusztulásnak indult.

Papp Imre várkapitány és Máthé Géza építész szívós és kitartó munkájának köszönhetően a vár az utóbbi években folyamatos megújuláson megy át. A műemléki helyreállításon felül a vár a Balaton-felvidék kulturális életének fontos helyszínévé vált, ami látványos programokkal, lovagi tornákkal vonzza a turistákat és a lovas sportok kedvelőit.

Ládakarbantartás: