Rövid leírás
Kétpontos multiláda:
1.pont: N 47°28,827' E 18°56,122' 358 m magányos szikla tövében, egy geokövet keress!
Itt láthatod Sinka Lajos emléktábláját.
2.pont: N 47°28,459' E 18°56,410' 343 m a P+turistaút mellett közvetlenül, (14x7x7cm-es láda). A felújított emlékmű közelében.
A jelszó a két ponton talált jelszórészletek sorrendben (1-2 pont) egybeírva.
A rejtés a "Repülős emlékhelyek" ládasorozat egyik tagja. A GCREPZ záróláda helyének megismeréséhez a sorozat mind a 10 ládáját meg kell találnod.
Megközelítés
Budapest felől tömegközlekedéssel a 21-es busszal Csillebérc, KFKI végállomásig.
Gépkocsival a KFKI-től aszfaltúton az ajánlott parkoló:
N 47° 28,848' E 18° 56,608' 351 m [GCREP5+1parkoló].
Budaörs felől itt csak 1-2 autónak van hely
N 47° 28,110' E 18° 55,928' 251 m [GCREP5+2parkoló].
Budakeszi felől a Vezér utca végén van 2-3 autónak hely
N 47° 29,193' E 18° 56,425' 310 m [GCREP5+3parkoló].
Helyszín bemutatása
Ezzel a kis multival a Budaörsi kopárokon található, a magyar vitorlázó repülés bölcsőjének számító helyszínt szeretném bemutatni.
Az útvonal szinte teljes hosszában "Fokozottan védett" természeti területen vezet. Erre sok helyen táblák is felhívják a figyelmet.
Multipontok
Az első ponton
N 47° 28,827' E 18° 56,122' 358 m [GCREP5-1] látjátok Sinka Lajos emlékére állított emléktáblát. Az 1935 - 2001 között élt gyémántkoszorús vitorlázó repülős tevékenyen részt vett ennek a sportágnak a fejlesztésében. Sok fiatalt oktatott és maga is szép versenyeredményeket ért el. Az emléktáblát őrző sziklához keskeny, kanyargós ösvényen juthatunk fel. Korábban ez jelzett turistaút volt. Ma már csak a szürke lefestések látszanak.
Mindenképpen meg kell említenünk id. Rubik Ernő nevét. Ő tervezte az 1960-as évek elején az R26-S Góbé kiképző repülőgépet, melyet kezdetben a Pestvidéki Gépgyár Esztergomi Gyáregységében gyártották. Ez egy kétüléses, kétkormányos, fémépítésű kiképző vitorlázó repülőgép volt.
Első felszállása 1960. május 6-án volt.
Második multipont
N 47° 28,459' E 18° 56,410' 343 m [GCREP5-2] a 2017-ben teljesen felújított repülő emlékművet mutatja be. A magyarországi vitorlázórepülés 50 éves évfordulójára - 1979-ben- épült az egykori MÁV pihenőház ormán a két fémszárnyból álló emlék. Az eltelt majdnem 40 év alatt ennek állaga leromlott, amihez a fémgyűjtők is hozzájárultak. 2017-ben egy pilótákból és lelkes önkéntesekből álló csapat az emlékművet kompozit anyagból újjáépítette.
A két pont Csillebérc felőli kiinduló pontból egy kb. 6 km-es körtúrával is bejárható.
Bármelyik irányból kezditek a túrát, útvonalatok bővelkedni fog szép panorámás helyekben.
Történet
Az I. Világháború után, a korábbi pilóták, gépek hiányában lehetőséget kerestek a repülés újrakezdéséhez.
Az 1920-as években a háborúban vesztes államoknak megtiltották a repülést és a repülőeszközök gyártását.
Kivételt a sportcélú polgári repülés jelentett.
1921. november 10-én megalakult a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület.
Bár 1922-ben megtervezték az első magyar vitorlázógép koncepcióját, a gépek megépítését nem tudták finanszírozni. A magyar vitorlázórepülés története az 1927-es évvel indult el. Ez a folyamat napjainkban is töretlen.
1929 nyarán megérkeztek a megrendelt repülőgépek és elkezdődött a hazai vitorlázórepülő képzés. A növendékek számára - ahogy az ma már természetes - külön biztosítást is kötöttek. A máig híres első repülőterep, a Budai-hegység déli vonulatában található "Kútvölgy" nevéhez fűződik. A repülések megkezdése előtt felépült egy fa hangár és egy lakóépület is. A korábbi Budaörs-farkashegyi repülőtelep közelében ma emlékmű áll
N 47° 28,481' E 18° 56,378' 349 m [GCREP5+emlékmű] (N47°28,481' E 18°56,378' 349 m), továbbá néhány épület, rom és a Szekrényes-hegy tetején látható katapult is megtalálható.
Bár a második világháború miatt a vitorlázó sport háttérbe szorult, a háború végeztével a pilóták minden követ megmozgattak az újraindulás érdekében.
Forrás
Máv Repülőklub története
Emlékmű, ami nem is emlékmű Budaörs felett
Ünnepélyes vitorlázórepülő-emlékmű átadó 
