Somogy legmagasabb fája (+ egy kis ráadás)
A láda keresése óriás fenyőkhöz vezet, ezek közül az egyik Somogy (egyúttal a Dunántúl) legmagasabb fája, és a mai ismeretek (2020.05.31.) szerint országosan a negyedik.
A jelszó első részletét egy fa gyökérterpeszébe rejtve találod a legmagasabb fa közelében: N 46° 23,409' E 17° 5,381' Dobozméret D8 cm*10 cm.
Van tartalék jelszó is: geotéglát keress a fától 2 méternyire egy soktörzsű bokorfa tövén: N 46° 23,408' E 17° 5,386'
A második részletet egy gödör oldalfalában találod a legnagyobb körméretű fa közelében: N 46° 23,936' E 17° 5,418' Dobozméret D15 cm*8 cm.
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
A GCNAVA láda három ajánlott megközelítése itt is érvényes. Ha a GCNAVA ládát már megkerested bármelyik útvonalon, a maradék kettő lehetőség mindegyike szép túrát jelent
A tavakat érintő A) és B) jelű útvonalaknak csak az első szakasza tér el, a tavaktól kezdve ez a két útvonal megegyezik, érintve az alábbi pontokat:
1.  N 46° 22,965' E 17° 5,085' 172 m [GCDOUG+1.közös útpont]
2.  N 46° 22,970' E 17° 5,260' 182 m [GCDOUG+2.közös útpont]
3.  N 46° 23,374' E 17° 5,487' 200 m [GCDOUG+3.közös útpont]
4.  N 46° 23,501' E 17° 5,565' 196 m [GCDOUG+4.közös útpont]
5.  N 46° 23,530' E 17° 5,420' 215 m [GCDOUG+5.közös útpont]
6.  N 46° 23,691' E 17° 5,351' 210 m [GCDOUG+6.közös útpont]

A) Szőlőhegyi útvonal:
Az ajánlott parkolóig autózható szekérút  N 46° 22,276' E 17° 4,368' 234 m [GCDOUG+2.elágazás ] vezet a szőlőhegyen egy kőfeszületig  N 46° 22,754' E 17° 4,650' 208 m [GCDOUG+kőfeszület ]. Innentől szekérút vezet az első közös útpontig.
B) Kisvár felé:
Az országútból itt  N 46° 22,158' E 17° 4,713' [GCDOUG+1.elágazás]
ágazik ki és indul északra a GCNAVA ládánál szereplő Kisvárhoz  N 46° 22,847' E 17° 5,133' 200 m [GCDOUG+Kisvár], majd a halastavakhoz vezető szekérút.
C) Kerékpárosoknak is barátságos egy hosszabb változat:
A 61-es útról Pogányszentpéter nyugati végén térhetünk rá  N 46° 23,423' E 17° 3,667' [GCDOUG+3.elágazás] az északkeletre-keletre induló sárga sáv jelzésre, amely szilárd erdőgazdasági úton indul, később leágazik, de Te maradj egészen a fordulóig az aszfaltos úton. Az utat lezáró sorompó előtt parkolhatsz ( N 46° 23,555' E 17° 4,000' 158 m [GCDOUG+2.parkoló]). Ezen az útvonalon az első rejtésig sorrendben a 6. 5. 4. 3. útpontot érinted.

Hazai őshonos fafajaink nem tűnnek ki magasságukkal. A történelmi Magyarország magashegyeiben is őshonos vörösfenyő és jegenyefenyő a Kárpátokban kivételes esetekben meghaladhatja az 50 m-es magasságot. Hazánk jelenlegi területén a 30-35 méter magasra megnövő bükk, mocsári és kocsánytalan tölgy meg az ezüsthárs említhető.
Különleges magasságot érhet el néhány észak-amerikai faj, így a mamutfenyők és duglászfenyő, meg az ausztráliai királyeukaliptusz.
A 19. század végén egészen elképesztő méretű fákról voltak híradások, de a hiteles mérések bevezetés óta is akadnak 100 méteren felüli különleges példányok.
Az eukaliptuszok közül az E. regnans, mint a legmagasabb zárvatermő fa jó termőhelyen 100 méteresre nőhet, állítólag a 19. században akadt ennél magasabb példány is.
A nyitvatermők közül közismert a mamutfenyő fajok óriási termete. Az örökzöld (Sequoia sempervirens) mamutfenyő a kaliforniai Parti-hegység ködövezetében, az óriás (Sequoiadendron gigantea) mamutfenyő pedig a Sierra-Nevada hegység nyugati oldalán a magasabb régiókban őshonos. A mamutfenyők legfeltűnőbb példányai egyedi nevet is kaptak.
A S. semperevirens faj egyedei nem egy esetben meghaladják a 100 méteres magasságot. Közülük a kaliforniai Hyperion 116 méter magas, ez a Föld ma ismert legmagasabb fája 23 méteres törzskerülettel.
A S. gigantea faj főleg óriási fatömegével tűnik ki, de magassága sem sokkal marad el: a több mint két évezredet megért, 1856-ban elpusztult Mother of the Forest 100 métert ért el. A faj ma ismert legmagasabb egyede a General Grant 82 méteres magasságával.
Hihetetlennek tűnik, hogy az 1897-ben, 400 éves korában kivágott Whatcom White nevű duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) 145 méter magasságot ért el. Az viszont biztos, hogy ma Oregonban él a 101 méter magas Brummitt Fir nevű duglász.
Magyarország legmagasabb fái
A legmagasabb példányok amerikai jövevények, duglászfenyők. A legnagyobb példányok még nem érik el a 150 éves életkort (az iharosberényieket az 1880-as években ültették), ezért a duglászfenyők hosszú élettartamát (mintegy 4 évszázad) tekintve, még bőven van idejük az eredeti hazájukban a kivételes példányoknál mérhető 80...100 méteres magasság elérésére.
Háromhután található hazánk három legmagasabb fája, mindegyik duglászfenyő, közülük egy 55,2 méteres a legmagasabb.
Rejtésünk az iharosberényi 51,6 méteres magasságú negyediket mutatja be.
Érdekes még, hogy a legnagyobb törzskörméretű duglászfenyő is Somogyban él, ez a nevezetes rinyabesenyői Kandeláber-fa.


A duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) Észak-Amerika nyugati részén őshonos, több változatban. A P. M. var. menziesii változat az óceánhoz közeli viszonylag keskeny sávban a mérsékelt-mérsékelten hideg égövi részen honos. Más változatai a Nyugati-Kordillerák hegységben keletebbre is megtalálták élőhelyüket.
Kedvező tulajdonságai miatt nemcsak Amerikában, de Európában is számos helyen erdészeti művelés alatt áll. Hazánkban inkább érdekességként, kis egyedszámban találhatóak.
Kérge sötétszürke, durván repedezett. A fatest legnagyobb részét geszt teszi ki, a szokatlanul kemény faanyag a legszélsőségesebb igénybevételekre is alkalmas. Egyaránt használható vasúti talpfaként és igényes bútorgyártás céljára is.
Lapos, lekerekített végű, 20...30 milliméteres puha tűlevelei megdörzsölve narancshéj illatúak, amely többféle illóolaja közül a D-limonénnek köszönhető. A levelek 8 évig is elélnek, így a duglászfenyők alatt hiába keresnénk a más fenyőerdőkben megszokott, sűrűn hulló levelekből képződő vastag avarszőnyeget.
Lecsüngő toboza 8 cm körüli, egészben hullik. Minden más fenyőtől megkülönbözteti, hogy lekerekített termőpikkelyei közül erősen kilógnak a háromosztatúan hasogatott fedőpikkelyek, amelyek keskeny csúcsokban végződnek.
Többtörzsű óriások
Nagyvár sáncai közelében áll Somogy legmagasabb fája, amelyet kettős, nagyjából azonos magasságba törő törzséről lehet azonosítani. Ezek hiteles magasságát Lajkó Bendegúz alpinista módszerrel, mérőszalaggal állapította meg 2019-ben. Egyúttal a két törzset kötéllel összeerősítette viharban történő esetleges kettéhasadás ellen. A fa jó egészségi állapotú, és mivel szűk völgyben nőtt, talán a villámcsapás sem fenyegeti, így remélhetőleg tovább fejlődhet ez a kb. 140 éves óriás.
Ez a fa a vállmagasságban mért törzskörméretét tekintve is tekintélyes, 420 cm. (A háromhutai 55,2 m-es magasságú ebből a szempontból a "futottak még" társasághoz tartozik, sokkal nyurgább termetű.)
Pár lépésnyire egy háromfelé bomló törzsű óriást is találsz 392 cm körmérettel.
Közvetlen közelükben egy fa gyökérterpesze rejti az első állomás ládáját:  N 46° 23,409' E 17° 5,381' 195 m [GCDOUG-1]

Még két óriás
Egy kilométernyire két óriás rejtőzik az erdőben, egymás közelében, a megviselt törzsű példány körmérete 423 cm.
Nem sokkal marad el a szomszédja 418 cm körmérettel. Mellettük két különös élőhalott fatuskó okozhat fejtörést szokatlan megjelenésével.
Közelükben egy kidőlt fa gödre rejti a hagyományos ládát:  N 46° 23,936' E 17° 5,418' 180 m [GCDOUG-2]

Köszönetnyilvánítás
Köszönetemet fejezem ki Lajkó Bendegúznak és Pósfai Györgynek néhány fontos információért és fényképért.