A megadott koordinátán, a tavat tápláló patak fölötti betonhíd alatt találod a geoládát. Mérete 12X12X8 cm Toll sajnos nem fért bele.

Tartalék jelszó a közelben az egyik játszótéri pad alján, 1x8 cm-es alumínium táblán.



Megközelítés

Autóval, kerékpárral: a Vác - Gödöllő összekötőút 23. kilométerszelvényénél a Car Wash autómosónál.
Vonattal: Budapest - Hatvan vonalon személyvonattal Gödöllő megállótól kb. 3,5 km-re.
Autóbusszal: Gödöllő - Veresegyház járattal az Úrréti tó megállótól kb. 500m-re.
Az ajánlott parkoló:  N 47° 37,072' E 19° 19,970' 123 m [GCURRE+1parkoló]

Úrréti tó

A múlt

Az Úrréti tó medre mesterséges, mai mérete 0,5 ha, az 1911-ben átadott Gödöllő Veresegyház vasútvonal építése során a tó és a körülötte elterülő vizenyős rét területe jelentősen csökkent. Itt közlekedett a helyiek által kedvelt "Kis muki"-nak becézett vonat. A tó vizét egyfelől a talajvíz, másfelől pedig a forrás táplálja. Az Úrréti tó elnevezés arra a földterületre utal, amelyen fekszik. Ez a terület volt a gödöllői határban a legjobb minőségű legelő. A területet először 1655-ben egy határper során említik, mely Gödöllő és Szada közt zajlott. Ekkor az "Úr réte" végén határhalmokat említenek. A tó kialakításáról kevés információval rendelkezünk. A 18-19. század során készült katonai felmérések térképszelvényén még nem szerepel. Az 1882-es részletes kataszteri térképen is csak a Rákos patak egyik mellékágának a forrása szerepel, nagyobb felületű víztömeg még nem látható. A 19. század végén a Rákos patakkal és annak forrásvidékével már egyre jelentősebb gondok adódtak. A patak medre és a forrás is eliszaposodott, ezért Gödöllő elhatározta a tisztítási munkálatok elkezdését. 1900. augusztus 2-án engedélyezte a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal a medertisztítást, melynek során a patak tejes vonalában megindultak a munkálatok. Valószínű, hogy ennek során alakíthatták ki a patak forrásvidékén az Úrréti tavat egyfelől, hogy a vízhozamot minél jobban szabályozhassák, másfelől, hogy az egész évben az éttermek, hentes- és élelmiszer üzletek jégszükségletét fedezhessék. A jégvágás és a lóúsztatás mellett nyáron fürdésre, télen korcsolyázásra is használták a tó vizét- jegét. A helyi sajtóban leginkább egy-egy tragédia kapcsán cikkeztek a tóról. A vízbefulladt emberek keresése végett szinte minden esetben le kellett engedni a tó vizét. A tavat szakrális célokra is használták, a baptista gyülekezet ebben a tóban végezte a bemerítési szertartásokat.

1980 után

Az 1980-as évek szárazabb időszakai komoly problémát jelentettek a tó életében. A vízgyűjtő terület csapadékvíz utánpótlása csökkent, emellett a talajvízszint is 1,5 méterrel alacsonyabb lett. A forrás vízhozama pedig alig mérhető szintre apadt. Az Úrréti tó a 80-as évek elején még halakban gazdag, nyílt vízfelülettel rendelkező állóvíz volt. Az 1990-es évekre a víz szintje jelentősen csökkent, környékén túlburjánzott a növényzet, melynek többségét hínár és lebegőhínár tette ki. 2002-ben a Blaháért Társaság, melyet a blahai városrészen élő lakosok alapítottak dr. Bucsy László vezetésével, többek között célul tűzték ki az Úrréti tó megtisztítását és annak rehabilitálását. 2005 szeptemberében több alkalommal is összegyűltek az önkéntesek, hogy az évtizedek alatt felhalmozódott szeméttől megszabadítsák a tó vízfelszínét. Először kajakok segítségével tisztították meg a tó felszínét a rajta úszó hulladéktól, majd második alkalommal a vízfelületet elborító hínárt ritkították meg. 2006-ban pedig egy új játszóteret hoztak létre a tóparton. 2009-ben folytatódott a tó további rehabilitációja. A tó vízfelületének további takarítása és a part környezetének rendbetétele után már a búvárok vették át a teendőket. Ők az eliszaposodott mederfeneket tették rendbe és a felesleges növényzetet távolították el.

Napjainkban

2011 óta különleges rendezvénynek ad otthon a szépen helyreállított tavacska és a körülötte fekvő park. Minden évben a nyári napfordulóhoz legközelebb eső hétvégén rendezik meg az "Úrréti Tóünnep" rendezvényt. Az ünnep során a szervező Tarsolyos Lovas Egylet és a Blaháért Társaság játékos vízi versenyekkel, vetélkedőkkel, színpadi előadásokkal és produkciókkal biztosítja a résztvevők - leginkább családok - jókedvét. A tó jelenleg hivatalosan az önkormányzat tulajdonában van. Nem bejegyzett horgásztó, azonban jelentős halállománnyal rendelkezik. Mivel nem horgásztó, így horgászengedély és napijegy nélkül lehet rajta horgászni. A halállomány érdekében a kisebb halakat, az 5 kg feletti pontyokat és az 50 cm alatti csukákat vissza kell engedni a vízbe. A tóban megtalálható fontosabb halfajták a csuka, a paduc, a bodorka, a vörösszárnyú keszeg, a szilvaorrú keszeg, a kárász, a ponty, és a csapó sügér.
Forrás: Gödöllői Városi Múzeum, Fábián Balázs muzeológus, néprajzkutató

A láda tágabb környezetének bemutatása

Érdemes egy jót sétálni a tó körül, elidőzni a játszótéren, valamint felkeresni a Rákos patak forrásvidékét a GCRAPA multiláda első pontjaként.