Megye/ország: Baranya
Elhelyezés időpontja: 1970.01.01 01:00
Megjelenés időpontja: 2020.07.10 18:45
Utolsó lényeges változás: 2020.07.10 18:45
Utolsó változás: 2025.08.24 07:34
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: szamosszamoca
Ládagazda: szamosszamoca Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 680 m
Megtalálások száma: 477 + 2 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.7 megtalálás hetente
A ládával a Kelet-Mecsekbe, Magyaregregy közelébe a Várhegy tetején erdővel ölelt Máré-várhoz hívlak
A láda a várfal északnyugati sarkánál, talajszinten, vasrács közelében, sziklák közti üregben várja a kessereket. A láda a várfalon kívül található, 12x8x5 cm-es konyhai doboz.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel érkezőknek a Magyaregregy-Várvölgy autóbusz megállóban kell leszállni a buszról.
Az autóval érkezőknek a Komló-Szászvár-Bonyhád (6541sz.) útról N 46° 14,044' E 18° 18,427' 227 m [GCMARV+kereszteződés]
ponton kell befordulni egy keskeny erdészeti műútra. Ezen az úton lassan haladj, sok a kátyú, fekvő rendőr, amiket a fényviszonyok miatt nehéz időben észre venni.
Az első parkoló, amit javaslok a Vár-völgyben lévő kulcsosház mellett található: N 46° 13,665' E 18° 19,291' 303 m [GCMARV+1parkoló]. Innen meredeken emelkedő keskeny, jóminőségű aszfaltozott úton kb. 15 perc alatt tudsz felsétálni a várig. Ha valaki nem tud ennyit gyalogolni, de szeretné megnézni a várat, erre az útra autóval is behajthat, a sorompót az új várkapitány nem zárja le, így a vár alatti kicsi parkolóig gurulhat: N 46° 13,496' E 18° 19,334' 348 m [GCMARV+kisparkoló]
Itt találod a belépéssel kapcsolatos információkat, jegyárakat: Máré-vár nyitvatartás
A vár 2019 májusától több évnyi szünet után újra látogatható! A várban a földszinti teremben vártörténeti kiállítás látható, interaktív elemekkel. Az emelten pedig baranyai mesék és legendák elevenednek meg. A várban falépcső vezet a gyilokjáróra, ahonnan csodálatos panoráma tárul eléd a környező tájra.
A vár rövid története:
Máré-vár helyén már a rómiak is laktak, a feltárások során 3. századi leleteket találtak. Az általuk épített őrtorony a népvándorlás során pusztult el. Maga a vár építése három jól elkülöníthető periódusra tehető: Az 1300-as évek elején épült gótikus várra, Bakics Pál 1526-1537 közötti reneszánsz építkezésére és a török kori 1554-1560-as külső védművek építésére.
Keletkezésének időpontját és építőjének nevét nem ismerjük, de minden bizonnyal a tatárjárás után épült, de első említése ,,Castrum Mare" alakban csak az 1316-ban kelt oklevélben történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerősíti annak birtokában.
Később, 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak a Becseieknek zálogosítják el. E két család később egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait, majd az uradalom örökösödés útján 1505 előtt a Várday család tulajdonába került.
Amikor Várday János a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevű bátyja a várat erőszakkal elfoglalta, de Várday özvegye parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette. Az ő címerén olvasható: "VIRTUTE ET ARMIS OPTINUIMUS HANC ARCEM" (Vitézséggel és fegyverrel nyertük ezt a várat).
1543-ban a törökök lerombolták, viszont hadászatilag így is jelentős maradt. Egy kis létszámú katonaság állomásozott benne. De a hódoltság északra tolódott, így katonai jelentőségét lassan elvesztette
Pécs elfoglalása után 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták a törökök. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.
A vár valószínűleg a XVI. században tűzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában. Ezután közel háromszáz évig gazdátlanul állt Máré vára, csak a Mecsekben megforduló turisták látogatták meg romjait.
Még egy utolsó ostromot azonban meg kellett érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó "Mecseki láthatatlanokra" tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra.
1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását.
A vár épületéről:
Máré vár szabálytalan ötszög alapú erősség volt, közel 3 méter vastag körítőfalakkal, amelyek kb.20X40 m-es területet zártak közre. A várfalak mellett különböző időkben épült emeletes szárnyak álltak. A keleti oldalon helyezkedett el a palotaszárny,a nyugati és déli oldalon gazdasági jellegű építmények- helyiségek voltak. Bejárata az északi oldalon volt, előtte elővár terült el. A déli oldalon nagyméretű ágyúrondella állt, ennek csekély nyomai maradtak. A várat a hegy oldalába vágott szárazárok övezte.
A vár épületéről itt nézhetsz meg egy elméleti rekonsrukciót: Máré vár elméleti rekonstrukció
A vár legendája:
A legenda szerint Máré várának frissen házasodott ura a király hívó szavára hadba vonult. Otthon hagyott felesége magányosan várta férjét, ám ahogy teltek-múltak az évek, feladta a reményt, hogy valaha viszont láthassa hites urát. A szomszédos vár, Miklós-vár ura szemet vetett a fiatal asszonyra és egyre gyakoribbá váló látogatásai nyomán Máré-vár úrnője várandós lett, majd egy leánygyermeknek adott életet. Tovább múlt az idő, a kislány nővé érett, mikor egy napon váratlanul hazatért Máré-vár ura a hosszú csatározásból. Éktelen haragra gerjedt felesége hűtlenségének bizonyítékát látva és mérgében mind a két várat porig romboltatta. A romok alá veszett asszony utolsó erejével megátkozta tulajdon leányát.
Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.
Ha végeztél a várlátogatással, a következő ládák nyomába eredhetsz: GCSzFo GCMEFA GCMerk
A vár előtti tisztásról keletre indulva a piros sáv jelzésen hamarosan (kb.650m) a Gergely-Éva forráshoz érsz. Nevét onnan kapta, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének története ezen a vidéken kezdődik.
Jelszó nélküli megtalálást a mai naptól (2024.12.17) csak abban az esetben fogadok el, ha a láda valóban eltűnt! Tessék bátran keresni, ott van az, csak lehet nem 1 másodperces találat! Keressetek telefonon, olvassátok el figyelmesen, hol a láda! Telefonos egyeztetés esetén ha valóban fennáll az eltűnés lehetősége, pát napon belül ellenőrizzük!
Megtaláltuk, gyönyörű erdei környezet, szép vár. Köszönet a remek rejtésért, ezek az igazi geocaching rejtések, másokat is ösztönözve kirándulásra, értékeink felfedezésére.
79 kilométeres e-bike túra 1700 méter szintemelkedéssel a Pécsvárad- Zengő - Dobogó Máré-vár - Komló - Vasas - Pécsvárad útvonalon.
Rengetegen voltak a várban, várnom kellett, amíg ki tudom venni a ládát, majd ismét vártam a visszarejtésre.
Ládaellenőrzés során a kissé viseletes, nedves logbookot cseréltük, ajándékokat is hagytunk a ládában. Öröm volt látni, hogy milyen sokan sétáltak ma fel a várhoz.
Egy újabb régi ismerős, az egész DDP útvonalából talán itt jártam legtöbbször. Először, 1989-ben, még szabadon látogatható rom volt... aztán viszont fokozatosan "fejlődött". Viszont az utolsó látogatásom is több, mint tíz éve volt, így szívesen megnéztem volna a részlegesen újjáépített, sőt XXI. századira alakított várat. Sajnos, a DDP-n pont kedden esett útba, így tudtam, hogy bemenni ma nem lesz lehetőségünk: csak a várkapun sikerült (a DDP-pecsételés után) bekandikálni. Ugyan a Sárkány, meg a VR-szemüveg nekem nem hiányzik, de elfogadom, hogy a XXI. században már egy ilyen, viszonylag jelentősebb romot is ezzel lehet csak eladni... A "palota" beépítését is el tudom fogadni, mert jól jelezve van, hogy ez bizony egy új épület, kb. a valószínűsíthető réginek megfelelő helyen. Csak remélni tudom, hogy ezzel megáll a rom újraépítése, és nem járunk vele úgy, mint pl. a nagyon csicsás, de 90%-ban XXI. századi betonból újraépített Regécen, vagy Füzéren...
A rejtés teljesen rendben van.
N 46° 14,044' E 18° 18,427' 227 m [GCMARV+kereszteződés]
N 46° 13,665' E 18° 19,291' 303 m [GCMARV+1parkoló]
sáv jelzésen hamarosan (kb.650m) a Gergely-Éva forráshoz érsz. Nevét onnan kapta, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének története ezen a vidéken kezdődik.
