Elhelyezés időpontja: 2018.07.28 12:35
Megjelenés időpontja: 2020.07.25 23:20
Utolsó lényeges változás: 2020.07.25 23:20
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Fairy
Felhasználó: Fairy Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 33
Megtalálások gyakorisága: 1.2 megtalálás hetente
WAP ON
Füzér és az ország peremén, kivágott fa tuskóban rejtőzik a kb. 3 dl-es geobefőtt (kb. 9 cm átmérővel és 12 cm magassággal).
WAP OFF
Bevezető
A Nagy-Milic és Nagy-Hrabó közötti nyeregbe, egy bájos alpesi rétre hívlak ezzel a rejtéssel.
Megközelítés
A László-tanya felé vezető műút és az OKT találkozásánál parkolhatsz: N 48° 33,592' E 21° 25,385' [GCEZB+PARKOLO] és remek földúton - melyen első szűk 200 méteres szakasza a Kéktúra része - haladhatsz egészen a rét széléig.
Az Északi Zöld
Az Északi Zöld Balassagyarmat és Sátoraljaújhely között 392 kilométer hosszan kanyargó túraútvonal, amely a lehető legszorosabban igyekszik követni a magyar-szlovák államhatárt. A két állam Európai Unióhoz való csatlakozását követő határliberalizációs tárgyalások közben merült fel a túraútvonal ötlete. amelyet Bánhidi Attila 2004 őszén néhány nap alatt kidolgozott. A főbb érintett szervezetekkel leegyeztetve hamarosan megkezdődött a kivitelezés és 2005. március 12-től 2006. április végéig Mályi József néhány alkalmi segítőjével végigfestette és -táblázta a teljes közel 400 kilométert.
Drahosi-réti meglepetés
Szurok-hegyről a Szkárosi-nyeregbe ereszkedve találtam egy egészen ép kis befőttes üveget, amit nem volt pofám otthagyni: kiCITOzás céljával beraktam apró zsákom elejébe. Nagy-Hrabón a terv szerinti utolsó dobozt is kihelyeztem és már azt méregettem, hogy hogyan térek vissza a Kékeden hagyott autóhoz, amikor váratlanul megnyílt a táj. Jártam már itt a 2015-ös Kazinczy 200 közben, de északról dél felé, vaksötétben, így nem volt emlékem arról, amit a térkép így jelöl: Drahosi-rét.
Nem szerepelt az eredeti tervekben a helyszín ládásítása, de olyan különleges nyugalmat és lelki felfrissülést árasztott a hely, hogy nem hagyhattam itt rejtés nélkül. Naplófüzet, toll, önzáró zacsi volt ugyan nálam, de a dobozból kifogytam. És ekkor nyert új értelmet a kis begyűjtött üvegcse: geobefőtté avanzsált.
Ládatörténet
2020.07.25 23:20 Geocaching.hu-s regisztrációm 13. évfordulója alkalmából kis ajándékcsomagot állítottam össze a geoládászoknak. Ennek ötödik részeként megjelenik a láda.
A Nagy-Hrabótól idáig tartó úton sem fukarkodott az erdő olyan gombákkal, amelyekkel még nem találkoztunk a nap során. Változatos terepen, néha meredek falú horhosokon vezetett a zöld sáv jelzés és az erdőalkotó faállomány sem volt unalmas. A rét is nagyon tetszett. Mondjuk arra nem jöttem rá, hogy a szlovák, vagy a magyar oldalon lévő rész miatt került-e ide a láda, mert mindkettő szép volt. A "mi" oldalunkon a hagyásfás legelő, s a benne álló, akár több évtizedes, vastag tölgyek nyűgöztek le, míg a tótoknál a látszólag egysíkú fűben meglelt vérfű vagy tárnics. Egy ebédszünet erejéig megpihentünk itt és elrejtettük a magunkkal hozott GCRTEK mozgót is. Maceknek a rét előtti nyíres is nagyon tetszett.
Ancs Tours 9.0. - Zemplén reloaded
Nagy-Hrabó felől, immár kellemes sétával értük el ezt a csodálatos kis rétet. Az út két oldalán eltérő a növényzet, de mindkettő szép a maga nemében. Érdemes volt CITO-zni és geobefőtté avanzsálni a szemetet.
Kicsit megszusszantunk, miközben itt kapott helyet a GCRTEK mozgó is.
Köszi
Kicsit meglepett "?" minket a határ két oldalának "minősége! (környezet: 5:2, de nem a mi javunkra.) Van még hova fejlődnünk! Egyébként szép környezet, remek kilátás. Köszönjük a rejtést!
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
Ma az Északi-Zöld ládáit céloztuk meg. A Nagy-Hrabó megmászása után jól esett kiérni a valóban alpesi hangulatú rétre. Nagyon szép hely és a panoráma is gyönyörű. Picit szusszantunk és indultunk vissza a szkárosi parkolóba. A Nagy-Hrabóról a lefelé menet sem volt egyszerű, visszafelé is az avarban igyekeztem lépésekben menni. Útközben újra láttam egy nagyon szép és termetes narancssárga színű korallgombát. Élmény volt a túra, jó hogy került ide láda, köszönet a rejtésért.
A Nagy-Milictől örömgurulás lefelé, majd a kékről jobbra az erdő aljában. Nagyon szép a rét. Innen a zöldön akartam tovább menni, de nagyon nem adta magát az út, ezen a részen inkább a vegetáció győzött.