Elhelyezés időpontja: 2020.08.11 14:00
Megjelenés időpontja: 2020.08.11 14:43
Utolsó lényeges változás: 2020.08.11 14:43
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: fulpes
Felhasználó: fulpes Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 400 m
Megtalálások száma: 58
Megtalálások gyakorisága: 2.4 megtalálás hetente
Röviden
18x12x6 cm-es négyfülű dobozt keress a turistaúttól 5 méterre, sokágú fa tövében.
A láda védett természetvédelmi területen van, ezt vegyétek figyelembe a keresésnél!
Gyombi ötlete alapján választottam első rejtésemnek ezt a ládát. Leginkább azért, mert nagyon szeretem ezt a helyet, sokat túráztam erre és sok túrát vezettem az Aggteleki Nemzeti Park útvonalain. Legtöbbet a Baradla-tanösvényen.
A vonattal érkezőknek fontos információ, hogy az Aggtelek-Jósvafő nevet viselő vasútállomás valójában Perkupán van, innen Jósvafő még 13 km, amit autóbusszal kell megtenni. Egyes járatok Aggtelekig közlekednek, ezeknek van megállóhelye a Vöröstó barlangbejárati útnál.
A Vörös-tó
A Vörös-tavat az összegyűlt csapadékvíz alakította ki egy töbör alján, aminek repedései eltömődtek. (Töbörnek a dolinát nevezik errefelé gömöri tájnyelven.) Névadója a környéket borító vörös föld (terra rossa), ami színét a benne lévő vas-oxidtól kapta. Ez hazánk egyetlen állandó vizű, dolinában kialakult tava.
A Medve-sziklák
A Vörös-tótól északra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú "lyukas" sziklaképződmények késztetik megállásra az éppen arra geotúrázót. A Medve-sziklák névre hallgató "kőcsoport" országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel. Kb. 145 millió évvel ezelőtt képződtek a kréta időszakban, majd hosszú időre befedte a talaj és csak egy későbbi kiemelkedés során kerültek újra felszínre. A mállott sziklafelszínen zátonyépítő szervezetek (korallok, mészszivacsok) és zátonylakók (tengeri liliomok, kagylók) maradványai láthatók.
A Medve-sziklákat felépítő kőzetek valószínűleg a pliocén korban, és az azt követő pleisztocénben intenzíven karsztosodtak (oldódtak). Később a folyamat megállt, mivel a mészkövek betemetődtek abba a vörös színű agyagos málladékba, melynek foszlányai még ma is fellelhetők a névadó Vörös-tó környékén. A "kőbucik" napjainkban a vöröses málladékot érő erózió miatt "kidugták" abból a fejüket. Azokra a karbonátos kőzetekre, amelyek (föld)történetük során már karsztosodtak valamikor, a paleokarszt ("őskarszt") kifejezést használjuk.
Baradla-barlang
Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Bővebben a barlangról.
A Baradla-barlang vörös-tói bejáratánál, Aggtelek és Jósvafő között 2005-ben adták át az impozáns látogatóközpontot. Innen indul a Baradla-barlang leghosszabb, villanyvilágítással ellátott szakasza, amely 2300 m hosszú és a jósvafői kijáratánál végződik. Érinti Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót, valamint a barlang legnagyobb termét, az Óriások termét, ahol a barlang akusztikájából lehet ízelítőt kapni.
Sok látogató csak az Aggteleki rövid túrát választja, ami nagyon szép és valóban kár lenne kihagyni. De a Baradla nagyságát megízlelni úgy lehet, ha az után még a Vörös-tói középtúrára is időt szánunk. Információk, árak, nyitvatartás.
Baradla-tanösvény
A Baradla-barlang aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő Baradla-ösvény 15. állomása: A Vörös-tó és a Medve-sziklák. Jelzése: sárga sáv Hossza: 7,5 km. Bejáráshoz szükséges idő: kb. 3 óra. Gyerekekkel nagyon sokat túráztam ezen a tanösvényen. Általános iskolás csoportok, családok számára kényelmes, sok megállós, látnivalókban gazdag egész napos programnak javaslom. A tanösvény szöveges tájékoztatója (pdf) letölthető innen.
Egy tipp a tanösvény látnivalóiból:
11. állomás: Borókás töbrök N 48° 28,038' E 20° 31,956' 345 m [GCVtMs+Borókás töbrök]: Az Aggteleki-karszt leggyakoribb és legjellemzőbb felszíni karsztformája a töbör, mely a mészkő oldódása révén képződő kerek vagy ovális mélyedés. A nagyobb töbrök alján sajátos mikroklíma alakul ki, mivel itt megül a hideg levegő. A borókás töbrök területe főként borókacserje uralta egykori irtásrét. (Távolság a kiindulóponttól 800 m.)
Köszönöm a lehetőséget. Ezzel egyidőben kerestük meg az erdei házak és kunyhó mozgó ládát. Összességében egy 4.5 km-es kör lett belőle. Utána ládakarbantartást végeztünk a Baradla barlangos ládámnál. Szép kis kör lett gyönyörű időben.
Borús, de szerencsére esőmentes délelőttön egy kis gömöri barangolás Aggtelekről. Csodás a táj, érdemes megtekinteni a cache által kínált látványosságokat. Így avarhullás után teljesen más a hangulata, mint a feltöltött nyári képeken. Remélem még szaporodnak a környék értékeit bemutató ládák.
Én sajnos ló nélkül.
A mai három kis kirándulásból a második: Vörös-tó - Béke-barlang kis kör jól ismert helyeken.
Reggel 5-kor indultam Budapestről, hogy kihasználjam a kijárási korlátozások miatt szűk időt. Gyönyörű napos, hideg idő.
18.5 kilométeres gyalogtúra Aggtelek környékén. A Cseppkő szálló töküres parkolójában hagytuk az autót, majd a , és jelzéseken közelítettük meg a Pitics-hegy kilátóját majd visszafelé a barlangász háznál a Vörös-tó felé vettük az irányt. A zöld jelzés ezen szakaszán elég sok kidölt fa akadályozta az előrehaladásunkat. A találat után a sárga sáv jelzésen értük el azt az útvonalat, amin idefele jöttünk.
N 48° 28,321' E 20° 32,359' 342 m [GCVtMs+parkoló]
és mintegy 350 m után megpillantod a tavat, majd a Medve-sziklákat 
N 48° 28,407' E 20° 32,525' 340 m [GCVtMs+ Medve-sziklák ]
és 
jelzéseken közelítettük meg a Pitics-hegy kilátóját majd visszafelé a barlangász háznál a Vörös-tó felé vettük az irányt. A zöld jelzés ezen szakaszán elég sok kidölt fa akadályozta az előrehaladásunkat. A találat után a sárga sáv jelzésen értük el azt az útvonalat, amin idefele jöttünk.
