Elhelyezés időpontja: 2020.08.19 18:00
Megjelenés időpontja: 2020.08.19 23:19
Utolsó lényeges változás: 2020.11.28 15:12
Utolsó változás: 2020.12.31 20:26
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: TÁJKAlkeszDuo
Felhasználó: TÁJK Alkesz Duo Nehézség / Terep: 3.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2500 m
Megtalálások száma: 236 + 2 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 8.6 megtalálás hetente
Röviden
1.pont: A jelszó 1. része, fém táblácska egy vasúthoz köthető tereptárgyon. Kérjük fordítsd vissza, ha leolvastad. (N 47° 26'26.0", E 19° 11'42.2")
2.pont: A jelszó 2. része, fém táblácskán egy vasúthoz köthető tereptárgyban (N 47°25'49.83, E 19°11'54.7)
3.pont: A láda a jelszó 3. részével: 18 cm átmérőjű 6 cm magas hengeres doboz, két talpfa között. Ne szokványos rejtésben gondolkodjatok! (N 47°25'32.9, E 19°11'41.64)
A ládát az elhagyatott helyek kedvelőinek ajánljuk.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
A láda az egykori Nagy-Burma vasútvonal egy még bejárható részét hivatott bemutatni. Az út során megtekinthetők az egykori vasúti közlekedéshez kapcsolódó műtárgyak, például alakjelzők, váltók, szelvénykövek. Az útvonal egyes részei növények által uraltak, ezeken a helyeken javasoljuk, hogy a sín melletti úton vagy a töltésen közlekedjetek. Az első pont környékén sok az üvegszilánk a kövek között, ezért gyerekekkel csak óvatosan. Kánikulában csak akkor látogassatok el ide, ha nagyon jól bírjátok a meleget, mert a szakasz felén nincs árnyék és ahogy a bazalt felforrósodik nagyon magas hőmérsékletet kreál a tűző napon.
A három pontból álló multiláda pontjai:
1. pont: N 47° 26,433' E 19° 11,703' 130 m [GCBURM-1]
A jelszó 1. része fém táblácskán egy vasúthoz köthető magas tereptárgy alján a sín mellett. Kérjük fordítsd vissza, ha leolvastad. (!táscrátaledstídroF)
2. pont: N 47° 25,831' E 19° 11,912' 129 m [GCBURM-2]
A jelszó 2. része, fém lapocskán egy vasúthoz köthető tereptárgyban, mely a bal oldali sín mellett található (zobodréhefútarilefznaG)
3. pont: N 47° 25,548' E 19° 11,694' 128 m [GCBURM-3]
A láda a jelszó 3. részével: 18 cm átmérőjű 6 cm magas hengeres doboz, két talpfa között, a sín mellett. Füleinél fogva emeld! (ttalapalméfsékevök, netnizsjalaT)
Az autós parkolóponttól a láda első pontja úgy közelíthető meg, hogy a temető bejáratával szemben lévő lépcsőn lesétálunk a sínekhez, majd rajtuk haladunk a megadott pontig. Innen az út gyalog tehető meg a sínek mentén a végpontig. Amennyiben nem szeretnél végigsétálni rajta, leparkolhatsz még a Lőrinc center parkolójában is, mely közelebb helyezkedik el a másik két ponthoz.
A tömegközlekedéssel elérhető ponttól szintén a sínek mentén haladva érhetőek el a pontok. A villamosról leszállva a sínpár azonnal látható.
Tudnivalók
1882-ben avatták fel a Soroksárt és Szemeretelepet összekötő ipari vágányt, melyen eleinte gőzmozdonyok jártak, amiket később felváltották a dízelek. Eredeti célja a Szemeretelepen található egykori kavicsbánya anyagának szállítása volt, de később a Péterhalmi erdőben található egykori darugyár (később hadiüzem) számára is hordtak rajta anyagokat. Ezt követően rendkívül sokféle dolgot szállítottak rajta, a vonalán elhelyezkedő számos különböző üzembe és gyárba. Az 1980-as években még aktív forgalom volt rajta, de az 1990-es években a vonalán található üzemek bezárásával megszűnt a szállítmányozás is, így felhagyták. Hivatalos lezárása sosem történt meg, jelenleg is hadivasút kategóriában van, ezért szinte semennyi adat nem lelehető fel róla sem az interneten, sem a helytörténeti múzeum levéltárában.
Történelmének két fontos mozzanata van: 1919-ben hadizsákmányt szállítottak rajta Romániába és a 2. világháború alatt a lombokkal takart részein rejtettek el vonatokat a bombázások elől. Létezett egykor egy Kis-Burma nevű leágazása a vonalnak, mely összekötötte Soroksárt Ferencvárossal, de ez mára teljesen megszűnt, sínjeit felszedték. Egykor deltavágánnyal kapcsolódott a Nagy-Burmába.
A vonal összesen 9 km hosszúságú. Szemeretelepen kezdődik, ahol a Kavicsbánya vasútállomáson helyezték rá a rakományt. Az állomás épülete ugyan még megvan romos állapotban, de nem lehet odamenni hozzá, mert elkerített fejlesztési területen található. Az ezt követő szakaszt járhatjátok be a multiláda segítségével, egészen a Péterhalmi erdőig. A Péterhalmi erdő után elhalad az egykori Cséry-telep mellett, majd keresztezi a Nagykőrösi utat és átbújik az M0 hídja alatt. Ezen a szakaszon a természet már olyan szinten eluralta a vágányt, hogy teljesen járhatatlan. Csak helyenként lehet pár méter erejéig haladni rajta, valamint érdekes tárgyak is csak kis számban láthatóak mellette, mert vagy ellopták, vagy megrongálták őket. Az M0 hídjától egészen a Turi István útig (körülbelül 1,5 km-es szakasz) ellopták a síneket és minden mást, ami vasból volt, csak a beton keresztaljak és a szelvénykövek maradtak meg, de ezeket is benőtte az akác. Ezután a szakasz után egy darab (még mindig pirosan világító) jelző látható a vonal mentén a 150-es vonalba történő csatlakozásig. Itt erősen váltakoznak a járható és járhatatlan szakaszok. Amennyiben a láda felkeltette az érdeklődésed a teljes vonal iránt javasoljuk, hogy Soroksár felől közelítve tekintsd meg még ezt a szakaszt, mert a többi része nem rejt túl sok izgalmat.
Nevének eredete ködbe vész, a helytörténészek semmilyen erre vonatkozó dokumentumot nem leltek fel róla. Több helyi legenda terjeng azonban a névadás okáról, melyeket a régóta a kerületben élő idősektől lehet hallani. Az egyik legnépszerűbb, hogy Burma egy olyan ország, amely Kínát és Indiát köti össze, ez a vonal pedig két fontos vasútvonalat kapcsol össze ugyanígy (100a- Budapest-Cegléd-Szolnok, 150- Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonalak) és ezen kapcsolat alapján kapta a nevét. A másik legelfogadottabb állás pedig az, hogy egykor szegények lakta viskók között haladt el az iparvágány ez pedig Burmára emlékeztette az embereket és ez a név jóval a megépítése után ragadt rá (az építése környékén készült rendezési terveken ugyanis Kavicsbánya vasút néven szerepel).
A láda tágabb környezetének bemutatása
A bejárt út közepénél található az egykori Lőrinci temető maradványa, melynek helyére a Lőrinc center épült. A temető zsidók által használt részét nem engedték felszámolni a helyi közösségek, ezért ez a mai napig megtekinthető. Bemenni nem lehet, csak kívülről látható.
A végláda a Halmi erdőben található, melyben sétautak találhatók illetve, erdei játszótér, futókör, tanösvény és erdei tornapálya.
A megadott sorrendben gyalog jártuk be e multit. Számomra jól ismert a látnivaló, illetve a környék. Tekintettel a szép időjárásra, jó sokan sétáltak a sínek mentén. Nagyjából húsz éve, mikor a 150-es, Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal rekonstrukciója történt a Ferencváros pályaudvartól az Ócsai úti felüljáróig, akkor itt közlekedve érték el Kőbánya-Kispest állomást. Erre pontosan emlékszem. Elég döbbenetes, hogy 2 évtized alatt, milyen komoly állagromlás következett be, illetve az, hogy mire képes a természet, miképp foglalja vissza azt, ami az övé. A végláda megtalálásával nem volt sok gondunk, mert épp egy kedves játékostársunk kezében volt, így egy gyors logolás és visszarejtés után a párhuzamos utcákon visszasétáltunk az autóhoz, az első pont közelébe.
Kedves Ládászok!
Ma letakarítottuk az első pont lapjáról a rozsdát, de nehezen olvasható, aki nem tudja kibetűzni a 6 betűs szót kérjük írjon egy e-mailt és visszaküldjük a megfelelő jelszórészletet!
Igyekszünk mihamarabb cserélni a lapot, addig türelmeteket kérjük.
Érdekes történet, érdekes vonalvezetés, érdekes műtárgyak ötletes rejtésekkel. Örömteli, amikor olyan valaki rejt, aki valóban ismeri azt, amit be szándékozik mutatni.
Az első ponton sajnos nagyon elrozsdásodott a lapka, pont a lényeg nem látszik rajta, csak a másik két jelszórészlet ismeretében tudtuk kibetűzni, kitalálni. A harmadik pontnál pedig a vékony hóréteg és az odafagyott kövek nehezítették meg a dolgunkat, hogy a nem igazán szabályos, de gondosan kialakított rejteket megtaláljuk. Nemcsak a kövek, a toporgásban mi is jól összefagytunk, de a végül lenyugvó, pontos koordináták győzelemre segítettek.
A láda rendben. Köszönöm a rejtést.
Szeretem az ipartörténeti emlékekeket bemutató ládákat, ez is nagyon tetszett.
A név eredetére nagyon kiváncsi lennék, én jártam Burmában, gyönyörű ország, nem a szegénység az amire elsőre asszociálnék.
Kispesten volt dolgom, utána autóval megkerestem a GCMEKT, a GCBURM, a GChako és a GCDG1 ládákat.
A Burmát tavaly jártuk be gyalog Zolas21-gyel, akkor még nem volt ládája.
Ezt a közeli ládát már régóta halasztgattam, de végül rászántam magam, hogy ezt is megkeressem. A leírás lehetne kicsit bőbeszédűbb a jelszót illetően, esetleg, hogy milyen hosszúnak kell lennie. Köszönöm a rejtést.
N 47° 26,433' E 19° 11,703' 130 m [GCBURM-1]
N 47° 26,499' E 19° 11,743' 135 m [GCBURM+1parkoló]
N 47° 26,204' E 19° 11,756' 130 m [GCBURM+megálló]
