Röviden
Átlátszó konyhai doboz (13x9x7cm) talajszinten, mesterséges rejtekben, a kilátótól 50 méterre.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Győrből nyugati irányba indulva, 25 km megtételével elérhető Győrsövényház települése. Innen ajánlott megközelítés a Sport utcán keresztül 400 méter megtételével földúton lehetséges.
N 47° 41,517' E 17° 22,405' 215 m [GCFGYK+1_itt kanyarodj le]
Mosonmagyaróvár irányból 30 km-en belül elérhető, ekkor kelet felé indulva, Lébény felől beérve a faluba, déli irányba szintén egy földúton elérhető a kilátó.
N 47° 41,901' E 17° 22,369' 215 m [GCFGYK+2_itt kanyarodj le ]! A távolság ebben az esetben is 400 m.
Parkolás a Sport utca végén ajánlott, vagy a falu központjában.
A földút megfelelő, száraz időjárás esetén autóval járható, így a kilátó mellett is lehetséges a parkolás. Esős, csúszós idő esetén a gyalogos megközelítés a javasolt!
Tömegközlekedéssel Győrsövényház, autóbusz-váróterem megállójába érkezve a láda kényelmes sétával elérhető.
Fricke György-kilátó
A 16 méter magas, 4 emeletből álló objektumból széles kilátás nyílik.
A győrsövényházi Fricke György-kilátó 2015-ben épült, 2016. április 29-én került felavatásra és napjainkra a helyiek által is kedvelt hellyé vált. A rejtés során többször találkoztunk a helyszínen lovasokkal, helyi fiatalokkal, családokkal.
Fricke György
A kilátó Fricke György nevét viseli. Fricke György 1827-ben született a Hannoveri Királysághoz tartozó Cellében (ma Németország egyik városa). Édesapja Fricke Vilmos (Wilhelm Fricke) angol királyi őrnagy (1836-ban hunyt el), míg apai nagyapja, Fricke József (Josef Fricke) angol fregattkapitány volt. Édesanyja Brünnből (ma: Brno, Csehország) származott. Az 1860-as években telepedett le Győr vármegyében. Katonai pályafutása rendkívül érdekesen alakult. Az 1848-as tiszti névjegyzék szerint a cs. kir. 6. számú Wallmonden-Gimborn kürasszír (vértes) ezred kadétja volt. Az osztrák oldalon harcolt többek között az 1849. februári cibakházi csatában, majd haladt előre a ranglétrán, s 1863-ra már kapitánnyá (rittmeister) léptették elő. Az időközben Hessen hercege "tulajdonába" került ezred ekkor Győrben és környékén, a 2. század pedig pont Sövényházon állomásozott. Fricke György ennek a századnak volt a parancsnoka, és nagyon valószínű, hogy ekkor ismerkedett meg Klucky József és Ris Aurélia lányával, Klucky Arankával. Fricke György részt vett az 1866-os,osztrák vereséggel végződött osztrák-porosz háborúban is. Az 1867-es nagy haderőreform keretében a vérteseket megszüntették és dragonyosezredeket szerveztek belőlük. Fricke György maradt ennél az ezrednél, amelynek 1875-1879 között parancsnoka is lett. Ezt követően lépett elő vezérőrnaggyá és vette át nyugdíjazásáig a soproni lovasdandár parancsnokságát.
3 gyermeke született, Emil, Aranka és Ilona. 1879-ben nemesi címet kapott a Sövényházi előnév használatával az uralkodótól, Ferenc Józseftől, majd 1885-ben lovagi rang emelésben részesült. 1904-ben Sövényházon hunyt el, örök nyugalomra a templomkertben lévő családi sírboltban helyezték.
A hely, ahol a kilátó áll, egykor a család legelője volt.
Győrsövényház
Győrsövényház Magyarország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében, a Kisalföld Tóköz elnevezésű tájegységén, a Lébény-Tét összekötő út mellett található. A környező városoktól nagyjából egyforma távolságra fekszik: Győrtől 23, Csornától 18, Mosonmagyaróvártól 25 kilométerre. Tőle másfél kilométerre van a Rábca és a Keszeg-ér torkolata, valamint a Fehér-tó. A falu síkságon fekszik. A terület tengerszint feletti magassága jellemzően 111-116 méter.
A falu lakosainak száma 700 fő körül mozog. A községtől 1 km-re fekszik a Rábca, amelybe itt torkollik a Keszeg-ér. A településen két fontos természeti érték is látható: meglátogathatunk egy száz méter hosszú évszázados vadgesztenyefasort, valamint a temetői hársfasort.
A település látnivalóiról a település központjában lévő ismertető táblákon is olvashatunk.
N 47° 41,710' E 17° 22,274' 215 m [GCFGYK+Ismertető tábla]
A ládarejtés ötlete
izsolt-tól származik, ezúton is köszönjük Neki!
Források
Győrsövényház oldala
Wikipédia
Hancz Gábor:Győrsövényház története 1840-től 1896-ig (könyv)